Egy baráti társaságból indult feldolgozászenekarnak mindig hatalmas lépés, amikor a tagok úgy döntenek: kilépnek a kedvenceik kényelmes árnyékából, és saját dalok írásába fognak. A brit Lifeswallower története is pontosan így indult: a kvartett eredetileg a dél-angliai parton verődött össze, hogy kilencvenes évekbeli death metal klasszikusokat játsszanak. A közös jammelések azonban hamar komolyabb fordulatot vettek, aminek eredménye a ma megjelenő, saját magukról elnevezett debütáló EP lett.

Az irányvonal messze túlnőtt a hagyományos halálfémen. A négytételes anyagon a progresszív metal, a death és a thrash elemei keverednek, ami olyan előadókat idézhet meg a hallgatóban, mint a Gojira, a Sikth vagy épp a Katatonia. Ízelítőnek hallgassátok meg a The Trees Hide Their Bodies című dalt.

Amikor egy kiadvány látványvilága és koncepciója hatalmas mechanikus pókokat, felemésztett bolygókat és a kíméletlen űr fagyos ürességét vizionálja maga köré, ott már első blikkre sejthető, hogy nem egy könnyed délutáni hallgatnivalóval van dolgunk. A brit columbiai Cepheidae Variable pontosan egy ilyen komor esztétikát húzott rá a jövő év elején, január 8-án érkező Primordial Reverie Ascendant nagylemezére. Ryan Koepke gitáros eredetileg csak egy atmoszférikus instrumentális projektnek indította a bandát, ám az egykori Voidchaser soraiból érkező Chad Bernatchez énekes csatlakozásával hirtelen kapott egy izmos, hús-vér narratívát a szerzemények mögötti sci-fi utazás.

A dimenziókon átívelő kaland mélyebb, borúsabb rétegeiről a következőket tudtuk meg a nemrég ízelítőként napvilágot látott Entropic Harvester dallal kapcsolatban:

„A refrén magát a ciklikusság koncepcióját vezeti be, arra utalva, hogy ez az utazás nem egyetlen esemény, hanem egy sokkal nagyobb, ismétlődő minta része. Az Ouroboros motívum maga az élet körforgása és a halál elkerülhetetlen elfogadása.”

Az anyag zeneileg a progresszív metal és a modernebb death metal gondos keverékéből áll össze. Nincsenek felesleges körök, csak egy sötét, cammogó súlyosság, ahol a kiszámíthatatlan, komplex ritmusképletek és az elhagyatott, hangzatos vidékek folyamatosan tesztelik a hallgatót. Aki bírja a matekosabb metalt, az megtalálhatja a számítását ezzel az izgalmas új formációval.

A cseh Mindwork neve sokaknak ismerősen csenghet a kétezres évek közepéről, ám a banda az utóbbi időben meglehetősen csendes volt. A 2012-es Eterea óta hosszú szünet állt be a nagylemezek sorában, amit csak a 2021-es Cortex EP tört meg. Most azonban végre révbe értek: augusztus 27-én érkezik az Adrift, amely a progresszív death metal és az atmoszférikus kalandozások ötvözetével tér vissza a színtérre. A zenekar története során olyan nevekkel osztozott a színpadon, mint a Cynic vagy a Suffocation, így a technikai felkészültségük és a rutinjuk megkérdőjelezhetetlen.

Az új anyag egy súlyos konceptlemez, amely az Alzheimer-kór lefolyását, a memória és az identitás fokozatos elvesztését járja körül kilenc tételen keresztül. A zenekar nem elégedett meg saját gondolataival, a Talk Talk The Party’s Over című szerzeményét is átültették a saját képükre. A dalok az emlékezetkiesés pszichológiai hatásait kutatják, miközben a stílusra jellemző tekerős, technikás futamok váltakoznak a meditatívabb, hangulati részekkel. A Mindwork ezzel a koronggal egyértelműen a korábbi, Anděl-díjra jelölt munkáik szellemi örökösét kívánja továbbvinni. Akik kedvelik a Death vagy az Opeth által kitaposott intellektuális ösvényeket, azoknak ez a megjelenés igazi csemege lehet. Ugyan a megjelenés nincs túl messze, friss dallal még nem kényeztettek el minket, viszont legutóbbi single tételüket meghallgathatóvá tették.

Május 30-án a Capsized című kislemezzel harangozza be érkező új nagylemezét a kanadai extrém metal színtér egyik feltörekvő formációja, az Eaten By Sharks. A teljes album The Undertow Of Hate címmel július 17-én lát napvilágot a CDN Records gondozásában. A zenekar a 2022-es Eradication anyagához képest egy jóval filmszerűbb, érettebb és kompozíció-központúbb irányba lépett tovább, amelynek központi témáját a tengeri horror és a pszichológiai összeomlás adják.

A kilenc dalt felsorakoztató lemez – olyan beszédes című tételekkel, mint az In Tidal Chaos, a Bodies Overboard vagy a Becoming Chum – a progresszív death metal technikai precizitását vegyíti a súlyos groove-okkal és a deathcore agressziójával. A felvezető kislemez pont azt a pillanatot ragadja meg, amikor a csendes víztükör hirtelen kaotikus és visszafordíthatatlan pusztításba csap át. A Gojira, a Fit For An Autopsy és a Cattle Decapitation rajongóinak érdekes anyag lehet. Az érdeklődés felcsigázására most egy rövid teasert tettek közzé.

Több mint fél évtizedes csend után tért vissza a melbourne-i progresszív death metal formáció, a Growth. Március 27-én, a Wild Thing Records gondozásában érkezik a tervezett trilógiájuk második fejezete, az Under the Under. Aki azt hitte, hogy a debütáló The Smothering Arms of Mercy volt a mélypont, az tévedett. Míg az az album a totális összeomlásról és az elszigeteltségről szólt, az új anyag a romok alóli kikecmergésről. A zenekar szerint a gyógyulás nem egy lineáris, dicsőséges „live, laugh, love” folyamat, hanem egy kaotikus, dezorientált és sokszor fájdalmasabb stáció, mint maga a zuhanás. Ahogy ők fogalmaznak: ez a lemez a „gödör feneke alatti” állapotot dokumentálja, ahol a túlélés már nem kérdés, de a szembenézés önmagunkkal elkerülhetetlen.

A Tristan és Nelson Barnes testvérpár vezette ötösfogat nem ígér könnyed szórakozást. A hat tételes, közel egyórás monstrum a traumák feldolgozását a maga nyers brutalitásában tálalja, mindenféle romantika nélkül. Ízelítőnek máris itt a Remember Me As Fire klipje, ami tökéletesen szemlélteti, hogy a tűz ebben a kontextusban nem a győzelmet, hanem a fájdalmas, elemésztő tudatosságot jelenti.

Debütáló albummal jelentkezik a svájci progresszív death metal egyik újdonsült képviselője, az Uncaved. Az album címe eléggé sokat mondó, ugyanis a Dogmatorraistes egy ógörög kifejezés, ami dogmatörő szabad fordításban. Zeneileg a klasszikus death metal brutalitása keveredik a progresszív metal eszességével. Az augusztus 9-én megjelent album a banda saját kiadásában látott napvilágot. Főként Rivers Of Nihil, Ne Obliviscaris, The Faceless és Pestilence rajongóknak ajánlott.

Második albumával készül a New York városából származó Solemn Vision. Progresszív death metal a mesterségük címere. Új albumukat a pandémiás időszak keserűsége és tehetetlen dühe ihlette. A szélvész gyors és kemény dalok mellett helyet kapnak a sötét, lamentáló tételek is, egyfajta egyensúlyt hozva a Despite The Rise Of The Sun albumba. A Black Lion Records jóvoltából mi is egyensúlyba kerülhetünk majd október 20-tól. Lemezelőzetesként pedig itt van a Gates című daluk.

Solemn Vision – Despite The Rise Of The Sun

(Black Lion Records)

01. Father From The Flame

02. Avarice

03. Gates

04. A Debt To The Wraith

05. On The Eve Of Silence

06 .Sea Of Trees

07. Bane And Benumbed

08. Unfinished Tapestry

09. The Cerebral Labyrinth

10. Unfinished Tapestry (Acoustic Version)