
Mindig legalább akkora fenntartással fogadom az egyszemélyes lemezeket, mint amekkora csodálattal tudom hallgatni. Már ha nem Taigetoszra érett a produktum. Ugyanis véleményem szerint ugyanúgy magában hordozza a kontrollálatlanság gyakran közveszélyes elburjánzásának lehetőségét, mint a művészi szabadság egyediségének zabolátlan beteljesedését. És nem csak a zenében értem ezt, hanem az élet számos területén gondolom, hogy az egyensúly […]
Tovább »









