Szerző: Necron

The Lovecraft Sextet – Miserere – Itt az új album

A multihangszeres Jason Köhnen (Mansur, ex-The Kilimanjaro Darkjazz Ensemble, Celestial Season, The Answer Lies In The Black Void) nevéhez fűződő kíséreli dark jazz zenekar a The Lovecraft Sextet október hetedikén jelentette meg új nagylemezét. A Miserere címret viselő harmadik album a Debemur Morti Producion gondozásában jelent meg és egy erős gyomrost visz be a hagyományosan értelmezett zenei felfogásba. A lemez a disszonáns tónusok mellett síri hangok teljes spektrumát felvonultatja fel.

The Lovecraft Sextet - Miserere (Full Album)

A projekt célja, hogy megnyissa a dark jazz spektrumát annak minden csodálatos és titokzatos aspektusában. Valamint minden egyes kiadványát egy film forgatókönyvének és filmzenéjének tekint. A Miserere a sötétség borzongató érzetének megvalósításában egy sor vendégzenész működött közre. Az album a nem szokványos, szemfedő súlyosságú anyagok iránt szomjazó zenerajongók számára kiemelten ajánlott. A Humiliatum című dalhoz készült videó képsorait az 1970-es Valeria és a Csodak Hete című Csehszlovák film szolgáltatja. Semmi sem reprezentálhatná jobban eme gyönyörű zenei rémség vizuális aláfestéstét, mint ez a film-klasszikus!

The Lovecraft Sextet - Humiliatum

ACOD – Fourth Reign Over Opacities And Beyond (2022)

A dallamos, szimfonikus black -death, trash metalt játszó francia AcoD új albumára a mesterséges intelligenciát működtető algoritmus hívta fel a figyelmemet. Több atom bandát is általa sikerült megismernem a legnépszerűbb videomegosztó portálon, így már régóta barátok vagyunk. No, ez nem valami utópisztikus romantikus filmekbe illő elfajzott kapcsolat, hanem tisztán az underground muzsikák iránti kiolthatatlan kíváncsiságomra […]

Tovább »

Acid Witch – Rot Among Us (2022)

Kulturális gyarmatosítás egyik eszközének tartom, amikor más országok erős marketinggel megtámogatott szokásait veszi át egy nemzet és integrálják be azt sajátjaik közé.  Természetesen ennek nagyon örülnek a kereskedők. Ilyen alkalmak közeledtével megtelnek a polcok mindenféle olcsó, vásári giccsekkel és kötelezően letudó ajándékok sokaságával. Így van ez a hazánkban is egyre népszerűbb, valójában elég tájidegen Halloween […]

Tovább »

Ofdrykkja – After the Storm (2022)

Ha valaki őszi ködbe burkolódzó lágy melódiák után kutatna, akkor itt álljon meg! Ugyanis az Ofdrykkja új albuma kapcsán jó helyre tévedt. Míg a 2019-es Gryningsvisor inkább egy hagyományos atmoszferikus, ambient-black metal album volt, addig a találóan elnevezett, november 25-én az AOP records gondozásában megjelenő negyedik nagylemez, az After the Storm elkalandozik, letér ettől a […]

Tovább »

Autopsy – Morbidity Triumphant (2022)

Az régi sulis death metal megkerülhetetlen fenegyereke az Autopsy, már több, mint harminc éve biztosítja emberi belsőségekkel töltött zenei bom-bonjait a nagyérdemű részére. Elképesztő, de a Chris Reifert (hörgés, dob); Eric Cutler (gitár); Danny Coralles (gitár) alkotta sötét triumvirátus 34 évvel ezelőtt nyújtotta be Critical mandness címet viselő demójukat a legendás Peaceville Records-hoz! Azóta is […]

Tovább »

Wine From Tears – I’m Fine (2022)

Igazából el sem tudok képzelni jobb társat az őszhöz, mint egy kellemes atmoszferikus doom, vagy dallomos death metal-t. Ezek a muzsikák tökéletesen leképzik az évszak harmóniáit. Az elmúlás kellemes, nyugtató érzete, önmagunkkal történő számadás, a belső és környezetünk rendbe tétele. Ezek mind szorosan kapcsolódnak az év ezen romantikus időszakához. Ezért remekül időzített a Solitude Production […]

Tovább »

Strigoi – Viscera (2022)

Úgy néz ki, hogy amíg a Paradise Lost front embere Nick Holmes a vérszomj iránti vágyát a svéd Bloodbath nevű death metal zenekarban csillapítja, addig a banda emblematikus gitárosa Gregor Mackintosh, inkább a dohos kripták és a napfénytől gondosan elzárt témák iránti szenvedélyét kívánja kibontakoztatni a mellékprojektjeiben. A Greg és Chris Casket úgy gondolták, hogy […]

Tovább »

Abyssic – Brought Forth In Iniquity (2022)

Ahogy rövidülnek a napok és a sötétség kezdi visszavenni a helyét, úgy kúsznak vissza a látókörömbe a sírgödrök aljából előkúszó muzsikák is. Ekkorra a fekete tónusok iránti szomj már annyira hajtja az embert, hogy akár körömmel is kikaparna egy sírhantot, hátha az alján lapul valami igazán testhezálló produkciót. Szerencsére a kiadók is tudják ezt, és […]

Tovább »

Pirkan – Holy Amnesia (2022)

Ha jól emlékszek a Pirkan zenéjével legelőször a Vágtázó Csodaszarvas előzenekaként találkoztam. Viszont arra már konkrétan emlékszek, hogy mekkora hatást gyakoroltak rám az elsöprő erejű, dinamikus, pszichedelikus hatású folk és ambient elemekkel tarkított muzsikájukkal. A felállás kapcsán a tobshuur-on játszó mongol Qingele-vel (továbbá ének és torok ének) úgy éreztem, mintha egy rég várt híd jött […]

Tovább »

Crippled Black Phoenix – Banefyre (2022)

Crippled Black Phoenix-el egy számomra ismeretlen tájra tévedtem. Ezért óvatosan lépkedtem a számomra ingoványos talajon, de a sajátos hangvételű szerzemények kapcsán erős kapaszkodókra leltem, így bátran vetettem bele maga a banda új nagylemezének a feltérképezésébe.  Azt kell mondanom, hogy végül ez egy igen élvezetes utazásnak bizonyult.  Talán engem, ami a formáció kapcsán elsőre megragadott, és végül […]

Tovább »