Ki gondolta volna, hogy a Geoff Tate nevével fémjelzett Sweet Oblivion nem csak „egyszeri csoda” volt? Talán még a Frontiers kiadós srácok sem. Aztán bő másfél évvel a debüt után nemrég megjelent a project második nagylemeze, a Relentless. Ennek úgy vélem az lehetett az oka, hogy érdeklődés mutatkozott a csapat által játszott muzsika iránt. Ami, […]
Tovább »
A Raksha Bandhan egy viszonylag új zenekar, viszont a tagjai nem kezdő muzsikusok. A csapat háromnegyede (Sára Norbert – dobos, Cserdi Imre – basszusgitáros és Szabó Tamás – gitáros) már együtt játszott a Sunwharf zenekarban. De Norbi például alapító tagja volt a metalcore/HC vonalon mozgó Blood Is Fire-nek, Imi játszott többek között a modern metalos […]
Tovább »
Az ózdi székhelyű Remorse a hazai metal underground egyik legendás csapata. 1990 óta aktívak (1987-től már nyomultak Dessant néven), viszont ezidáig csupán 6 nagylemezt adtak ki. Meggyőződésem, hogy ha gyakrabban jelentkeztek volna albumokkal, legalább annyira ismertek és népszerűek lennének, mint a Moby Dick, vagy az Akela. Merthogy Oláh Zsoltiék legalább olyan jól (ha nem jobban!) […]
Tovább »
Az Endemic egy Heves megyében székelő zenekar, szóval mondhatni földijeim. Ők is leginkább Domoszló községhez köthetők, csakúgy, mint a Road. És ugye Domoszló már csak azért is kedves számunkra, mert ott tartottuk az első Fémforgács szerkesztői találkozót. A csapat Gubancsik Tamás egyszemélyes projektjeként indult még 2016-ban, de idő közben rendes zenekarrá bővült. Persze ahogy lenni […]
Tovább »
A svéd Soen nemrég jelentette meg ötödik nagylemezét, ezzel az albumok számát tekintve utolérve a Tool-t. És nincs kétségem afelől, hogy a 6. korongjuk hamarabb fog kijönni, mint a Maynardéké. Hogy miért mondom ezt? Aki ismeri a zenekart és/vagy olvasta az eddigi alkotásaikról megjelent írásaimat, az tudja. 🙂 Szóval itt van az Imperial, a maga […]
Tovább »
A Kokoon egy német progresszív pop/rock zenekar, akik úgy nagyjából 2002 és 2008 között voltak aktívak. Ez idő alatt megjelentettek két nagylemezt (2003 – Kokoon, 2007 – Mrs. Jesus), aztán föloszlottak. De úgy tűnik, hogy volt egy hűséges rajongótáboruk, ugyanis a Golden Core úgy gondolta, hogy érdemes újra kiadniuk a banda albumait, ezúttal egy CD-n […]
Tovább »
Szerintem nem vagyok egyedül azzal, hogy ha meghallom a Tyson nevet, akkor rögtön Mike Tyson ugrik be. Az egykori vitathatatlan nehézsúlyú világbajnok ökölvívó, aki a börtönt is megjárta (talán többször is) és az utóbbi pár évtizedben leginkább különböző balhéival szerzett magának „hírnevet”, nem pedig sportteljesítményével. Továbbá a zene világába is belekóstolt, vagy épp kontárkodott. Persze […]
Tovább »
Az ex-The Great Old Ones tag, Jeff Grimal által alapított Spectrale 2017-es „tömött háromszöges” bemutatkozó albuma szerintem kiválóan sikerült. A mai napig tartom azokat az észrevételeket, amiket anno a recenziómban lefektettem. Nem kellett túl sokat várni a folytatásra, ugyanis tavaly novemberben megjelent a zenekar második nagylemeze, az Arcanes. A srácok nem változtattak a jól bevált […]
Tovább »
Szombaton osztotta meg az AWS zenekar ezt a szomorú hírt a facebook oldalán:
„Elmondani az elmondhatatlant, leírni a leírhatatlant. Ez az, amit most meg kell tennünk. Júniusban Örsnél leukémiát diagnosztizáltak. Megszakadt szívvel tudatjuk veletek, hogy tegnap, február 5-én társunk, barátunk, testvérünk, Siklósi Örs 29 éves korában hosszú küzdelem után távozott közülünk. Januárban tervezett kiállni elétek és a nyilvánosság elé, hogy elmesélje a történetét a betegséggel kapcsolatban. Tavasszal készült kiadni első szólólemezét, amit kiegészített zenekaros felállással, nyáron készült volna az AWS legújabb, ötödik nagylemeze és ősztől indultak volna újra a koncertek. Csodálatos erővel és kitartással vitte végig az egész időszakot, bátorsága és kitartása példaértékű. Elvesztése felfoghatatlan és felbecsülhetetlen veszteség. Határtalan kreativitása, dalszövegeinek mélysége, színpadi jelenlétének elsöprő energiája és karizmája pótolhatatlan űrt hagy maga után, nem csak a mi életünkben, de a magyar könnyűzene és művészet világában is. Örs maga volt a tűz, melegszívű, szerető barát és társ. Rendkívül impulzív és inspiráló személyiség volt. Mindig lehetett rá számítani, sosem hagyott cserben senkit, elképesztően nyitott és szerető szívű ember volt. Ahogy ő szokta mondani másokra, Örs egy csoda volt. Öleljük a családot, a barátokat és mindenkit, akinek akárcsak a dalain keresztül, de volt szerencséje megismerni Örsöt. Búcsúzunk tőled, barátunk, szerelmünk, testvérünk, fiunk, példaképünk, Örs, Te Csoda!”
Ha valaki nem emlékezne rá, az AWS 2018-ban egy kisebb fajta csodát vitt véghez, amikor is a A Dal című műsorban diadalmaskodva ők képviselhették hazánkat az Eurovíziós Dalfesztiválon. Ezáltal egy kicsit az „átlag magyar zenehallgatók” figyelmét is a keményebb muzsikák felé irányították.
Viszlát Örs!
A Rome, vagyis Jérôme Reuter nem tétlenkedik! Tavaly volt 15 éves a formáció és ez idő alatt kb. 25 lemezt jelentetett meg. Legalábbis én nagyjából annyi CD gerincet számoltam meg egy facebookra feltöltött fotón, melyen egymás mellé vannak téve az ezidáig kiadott korongok. A legutóbbi két kiadványból mi is kaptunk, csakúgy, mint az aktuális The […]
Tovább »
