Tavaly már két alkalommal felültem a nosztalgia-vonatra és a 20 éves jubileum kapcsán megemlékeztem két kiváló miskolci prog. brigád, a Varso és az After All debütáló lemezéről. A triumvirátus harmadik tagja viszont eddig kimaradt. De csak eddig, hisz jelen cikk tárgyát az Eclipse idén negyedszázados bemutatkozó albuma, az 1997-ben megjelent Soft Orange képezi. Emlékszem, akkoriban […]
Tovább »
A kisvárdai Moon of Soul is tipikusan az a magyar zenekar, akik méltatlanul bár, de jobbára ismeretlenek még a metalosok körében is. Mondjuk az tény, hogy nem a könnyebb/könnyedebb oldaláról közelítik meg a jobb híján extrém progresszív metalnak titulálható műfajt. Vagyok annyira szerencsés, hogy szinte a kezdetektől nyomon követem a srácok pályafutását. Na jó, az […]
Tovább »
Magyar doom = Mood. Ennyire egyszerű a képlet. Legalábbis belőlük indult ki minden. És a mai napig a csapat utódzenekarai (Stereochrist, Wall of Sleep, Magma Rise) képezik a műfaj magját. Szóval igazi kultikus státusznak örvend az eredetileg soproni brigád mind hazánkban, mind külföldön. Bő 5-6 éves aktív pályafutásuk alatt 4 nagylemezt adtak ki, de azok […]
Tovább »
Előző cikkemben felültem a nosztalgia-vonatra és úgy gondoltam folytatom a miskolci történeteket, lévén az after@all A.C.I.D.-je mellett a Varso bemutatkozó nagylemeze, a Finding Deaf Ears is idén lett húszéves. Az ő pályafutásukat majdnem a kezdetektől nyomon követhettem. Legalábbis a „hanghordozós” kezdetektől. Meg is van az összes kiadványuk (sajnos csak három adatott meg nekik), sőt anno […]
Tovább »
A Locust On The Saddle elnevezésű banda neve a mai napig ismerősen cseng a hazai doom/stoner zenéket kedvelőinek körében. A Gyöngyös-Budapest vonalán mozgó zenekar a 2004-től a 2010-es, 2011-es évekig volt aktív. Ez időbeli tevékenységük alatt két anyagot jelentettek meg. Első hivatalos bemutatkozásuk a 2006-ban megjelent Tourette Escapism című négy számot tartalmazó demójukkal volt, amiről egy akkori lemezismertetőben így írtak: […]
Tovább »
A Safari együttes magyar kiadású, a leginkább reklámplakátra hasonlító és eredeti címétől megfosztott borítóján két magyar és egy svéd-magyar zenész, három tehetséges muzsikus néz bogáncsok mögül, derülátón a jövőbe… A rovat hagyományaihoz igazodva a lemezajánló ismét tartalmaz némi kortörténeti áttekintést. Egyben bemutatja azt is, hogy az önmagában a rocktól jelentősen eltérő, laid back soft rock […]
Tovább »
2000 és 2005 között a Miskolci Egyetemre jártam. Ez az időszak nagyjából egybe esett a városban ténykedő progresszív zenekarok „aranykorával”. Közülük három banda neve számomra szinte egybeforrt. Mai napig csak úgy emlegetem őket, mint a miskolci prog. rock/metal triumvirátus. Ők voltak az Eclipse, a Varso és az after@all. Legszorosabb kapcsolatba a Varso-val kerültem, lévén három […]
Tovább »
A Sing Sing a ’90-es évek egyik legsikeresebb hazai dallamos hard rock zenekara volt. Dalaik a fiatalok életével, aktuális kisseb-nagyobb gondjaival, mint például a szerelem, bulik, katonaság témájával foglalkoztak. Dallam és legfőbbként gitárcentrikus zenéjükre tagadhatatlanul nagy hatással voltak a Skid Row, Bon Jovi, White Lion és a Dokken amerikai ízű hard rock zenéi. A zenekar 1988-89 környékén alakult meg […]
Tovább »
Az AMOK projekt 2004-ben jött létre a gótikus doom zenét játszó Nevergreen oldalhajtásaként. 2003-2004 táján a Nevergreen-en belüli elhidegülés miatt Matláry Miklós billentyűs és Vladimir Rusić gitáros egy új doom formációt állított össze. Az eleinte projektnek induló vállalkozás Ispán András basszusgitáros (ex-Deák Bill Band, ex-Wisdom, Anguish Sublime, Pero Defformero, Szijártó Zsolt, stb…), valamint a Szabadkai southern metalos […]
Tovább »
A Memento 1994-es megjelenésére a Moby Dick már szárnyalt a hazai metal szivárványos egén. Új dobosukkal, Hoffer Péterrel készült Fejfa helyett című albumuk után (ami egyben a zenekar egy új korszakának a kezdetét is jelentette) ugyan abban az évben jelent meg a csapat Memento című lemeze, amire sokunk meglepetésére a zenekar 1983 és 1988 között […]
Tovább »
