Solaris. Stanisław Lem 1961-ben megjelent, mára klasszikusnak számító science fiction regénye. Amit megjelenése óta többen is megfilmesítettek, köztük a kultikus rendező, Andrej Tarkovszkij. Mégis, nekünk magyaroknak az 1980-ban alakult progresszív rock zenekar miatt legkedvesebb e szó. Akik nem titkoltan Lem könyve után vették fel a Solaris nevet. Első nagylemezük, a szintén sci-fi ihletésű Marsbéli krónikák […]
Tovább »
Szekeres Tamás visszatért! Na, nem mintha elveszett volna, hisz több formációban is tevékenykedett tagként, vagy session jelleggel, de utolsó szólólemezét pontosan 20 éve adta ki, King Street Blues címmel. Ergo kétszer annyi esztendő telt el Szekeres Tamás szólólemez nélkül, mint amennyi szólólemezekkel. Ugyanis első albuma, a Guitarmania 1989-ben jelent meg. Vagyis 10 éven keresztül évi […]
Tovább »
Kőváry Péter az elektronikus zene egykori hazai zászlóshajójának számító Neo-ban eltöltött 13 év után megalapította a Peter Kovary & the Royal Rebels nevű zenekarát, melyben visszatért gyökereihez, azaz a klasszikus rockhoz. 2017-ben bejutottak a legjobb 30 közé A Dal című műsorban, az év elején pedig megjelent bemutatkozó nagylemezük, Halfway Till Morning címmel. Mivel anno a […]
Tovább »
Nyilván nem én vagyok az egyetlen, aki több hazai rock/metal zenei portált is olvas napi rendszerességgel. Bár a Fémforgács hasábjain próbálunk minél több zenekar dolgairól hírt adni, manapság lehetetlen lefedni a teljes keményzenei palettát. Van olyan, hogy mi írunk egy-egy bandáról, akikről más portálok nem emlékeznek meg, de ez fordítva is igaz. Legutóbbi nagy felfedezésemet […]
Tovább »
Ray Alder az egyik kedvenc énekesem. Eddig több zenekarban is bizonyított, elég csak fő csapatára, a Fates Warning-ra gondolni. De ott volt anno a modern/alternatív metalos Engine projekt, meg ugye a Redemption, ahonnan pár éve távozott. Ha minden igaz, hamarosan érkezik a friss Fates Warning album, és úgy tűnik Ray is elérkezettnek látta az időt […]
Tovább »
Bár úgy volt, hogy a Turbo 2015-ben végleg leteszi a lantot, fölhagy az aktív zenéléssel, mégsem a Lullabies For Awakening lett a csapat hattyúdala. Valószínűleg hiányoztak egymásnak a srácok, illetve hiányzott nekik az a zenei világ, amit a Turbo-val létrehoztak. Én a kezdetek óta kedvelem a banda muzsikáját, erősnek tartom eddigi lemezeiket, így egyáltalán nem […]
Tovább »
Nem elég, hogy a szeptember 13-a idén péntekre esett, de aznap Ray Luzier dobos két zenekara is megjelentette aktuális nagylemezét. És a recenzió szerzőségi adataiból láthatjátok, hogy nem a KoRn, The Nothing-járól fogok most írni. Hanem a KXM harmadik soralbumát veszem górcső alá. Ez a csapat ugye a King’s X-es Doug Pinnick, a leginkább a […]
Tovább »
Az In Mourning zenekart sokan a progresszív death metal érás Opeth-hez hasonlítják. Van is ebben igazság, ugyanis a Tobias Netzell által vezetett szintén svéd alakulat muzsikája valóban emlékeztet a „nagy testvér” által korábban játszott zenére. És mivel Akerfeldt-ék már valószínűleg sosem térnek vissza morózusabb stílusukhoz, így bizonyos szempontból az In Mourning betölt egy űrt. Igaz, […]
Tovább »
Marko Hietala neve leginkább a Nightwish-ből lehet ismerős, bár jelenleg is tagja több formációnak. Sosem voltam Nightwish fan, a lemezeiket is csak hellyel-közzel ismerem, viszont Marko fizimiskája annyira karakteres, hogy ha az ember egyszer meglátta egy klipben, zenekari fotón, netán élőben koncerten, akkor nehezen fogja elfelejteni! Persze jóval több ő sima basszusgitárosnál, hisz fő bandájában […]
Tovább »
Tudom, tudom, vannak, akik sosem fogják megbocsájtani az Opeth-nek, vagyis inkább Mikael Åkerfeldt-nek, hogy legutóbbi három lemezéről száműzte a death metalos keménységet és a hörgést. Nos, számukra van egy rossz hírem. A szeptember 27-én a boltok polcaira került, sorrendben 13. Opeth nagylemez, az angol és svéd nyelven egyaránt elkészített In Cauda Venenum a Heritage-dzsel megkezdett […]
Tovább »
