Albumkritikák

Dalisay – Ang Trahedya ng Dalisay at Ketungin (2021/2023)

Ismét az történt velem, hogy keresgéltem valami új hallgatni való után és ezúttal is eredményes volt e nemes küldetésem. Egzotikus országból származik, teljesen frissen, igazi különcök módjára adják elő idegbeteg agymenésüket és még ráadásul a borítója is olyan, ami mellett én tuti nem tudnék úgy elmenni, hogy ne akarnám hallani azt, ami mögötte rejtőzik. Lement […]

Tovább »

Caladan Brood – Echoes Of Battle (2013)

Egy régi közmondás szerint a gyertya másnak szolgál, miközben önmagát emészti. Ha pedig nagy lánggal ég, gyorsan el is fogy. Ezeket a bölcsességeket nemcsak a hétköznapi életben tudjuk értelmezni, de a zenében is találunk rá számtalan példát. Heti rendszerességgel megjelenő sorozatunkban olyan zenekarok albumait mutatjuk be nektek, melyek egyetlen lemezzel váltak kedvenccé, kultikussá, majd el […]

Tovább »

Elffor – The Black Sentinel (2023)

Ahogy a mondás tartja: „a tétlen kéznek az ördög ad munkát” és ennek az üzenetét teljesen magáénak is tudja a dungeon synth és DSBM-ban utazó baszkföldi mágus, Eöl, mivel szinte nincs olyan év, hogy ne jelentkezne legalább 1-2 albummal. Néha színtiszta dungeon synth formájában, vagy éppenséggel ezen az ágyon érlelt keserű black metal esszenciaként kínálja […]

Tovább »

Lo Egin – Volumancer (2023)

Ritkán kapunk visszajelzést a munkásságunkról, de a koncerteken megforduló arcok rendszeresen dicsérik a Forgács dolgait, aminek szerintem az egyik legfőbb oka, hogy egy remek kis társaság áll mögötte. Egyesek jönnek, mások mennek, vannak aktívabb, csendesebb arcok, de a háttérben gyakran dumálunk egymással. A legfőbb tevékenység természetesen egymás “etetése” olyan lemezekkel, amelyekről azt gondoljuk, hogy az […]

Tovább »

The Devil’s Trade – Vidékek vannak idebenn (2023)

A belső világunk ködbe burkolt mezein bolyongva néha szükség van egy lámpásra, mely utat tör a homályba, mikor lezárul életünk egy szakasza, de az új lehetőségek kapui még nem nyíltak meg (vagy éppenséggel meg sem mutatták létüket). Makó Dávid (ex-Stereochrist/HAW) The Devil’s Trade szólóprojektjének, a The Call Of The Iron Peak című harmadik lemeze után […]

Tovább »

Nostalghia – The Last Path (2023)

Izgalmas utat járt be a nosztalgia kifejezés az emberiség történelmében. A görög eredetű szó az ókorban kényszerű hazatérést, érzelmileg megterhelő utazást jelentett, a középkorban pedig orvosi kifejezésként is használták a betegessé váló honvágy érzésének lefedésére. Mára azonban leginkább kellemes, esetleg keserédes gondolatmeneteket társítunk hozzá: nem konkrét helyszínre térünk vissza, csupán elménkben látogatunk meg egy elmúlt […]

Tovább »

iLAND – A Sziget (2022)

Az iLAND egy viszonylag új formáció, ám tagjai koránt sem kezdő zenészek. Az öt főből hárman (Pálvölgyi Géza, Dorozsmai Péter, Takáts Tamás) benne voltak a hazai progresszív rock legendás zenekarának, az Eastnek utolsó felállásában. De a másik két arc is sokat látott veteránnak számít, hisz szerintem nem kell senkinek sem bemutatni Madarász „Madi” Gábort és […]

Tovább »

Heryos – The Magician (2023)

Sötétben tapogatózok az olasz Heryos zenekarral kapcsolatban, mivel egy nagyon fiatal csapatról van szó, akik gyakorlatilag alig egy éve álltak össze a közös zenélés élményének megtapasztalására. Az internet sem tett sokat hozzá a történetükhöz, így annyival szolgálhatok én is, amennyit látok és hallok.  Első körben kezdjük azzal, hogy rendes olasz módjára doom metalban gondolkodnak, viszont […]

Tovább »

Con-Dom – How Welcome Is Death To I Who Have Nothing More To Do But Die (2016)

Még egy napnyi fejezetnek vége, ezúttal is ugyanúgy lemegy a Nap, minden a legnagyobb rendben a világban. Akkor is, ha nekünk nagyon nincs így. Nem fog meghatni senkit sem a mi nyomorunk, az a miénk marad. Személyes poklunkból senki sem kér. Ha nem alakul éppenséggel a legjobban az életünk, az csak a saját csődünkként fog […]

Tovább »

Punter – Punter [EP] (2023)

Idén tavasszal a mindig brutál minőséget produkáló Drunken Sailor Records kihozta az ausztrál Punter bemutatkozó EP-jét. 2023-ban biztosan ez volt a legjobb döntésük. Hát mi ez a lemez? Ekkora pofánvágást már rég kaptam bármilyen Aussie csapattól, pedig pörgetek néhányat. Nathan Burns, Bella Steel és Jake Revell bő 14 percben (+ intro) olyan HC-rocknrollt tolnak az […]

Tovább »