Albumkritikák

Zeromancer – Orchestra of Knives (2021)

Fura anyag érkezett a PolymathPR istállóból. Nem teljesen ‘forgács kompatibilis, de azt hiszem lesz, akinek a hangulatához passzol. A norvég Zeromancer nem egy friss csapat, az Orchestra of Knives című pofás digipak kiadványukat viszont nem kapkodták el. A mellékelt promolap szerint egy több mint 20 éves csapatot tisztelhetünk bennük, akik az industrial/elektro rock stílust vallják […]

Tovább »

Paydretz – Chroniques de l’insurrection (2021)

Azt hiszem késhegyre menő vitát indítanék, ha kijelenteném, hogy melyik tájegységről származó black metál a biztos befutó. Személy szerint nem vagyok válogatós, de mondhatom, hogy a francia fekete fém ízét preferálom a legjobban. Stílustól függetlenül a legtöbb esetben tapasztalok valami egyediségre való törekvést, vagy éppenséggel egy kellemes elmebajra utaló jelet, az ezen országból származó muzsikák […]

Tovább »

Le Chant Noir – La Société Satanique des Poètes Morts (2021)

Az igen ígéretesen csengő Le Chant Noir nevével már volt szerencsém találkozni a 2017-es Ars Arcanvm Vodvm címet viselő debütáló albumuk kapcsán, de a roppant színes és gazdag kínálatdömping miatt komolyabb ismeretségre nem került sor köztünk. Ezt az egyértelmű hiányosságot az idén októberben megjelenő La Société Satanique des Poètes Morts címet viselő második nagylemezzel korrigáltam. […]

Tovább »

The End A.D. – It’s All In Your Head [EP] (2021)

Az amerikai groove/hardcore punk metalos The End A.D. friss kislemezét hallgatva nosztalgikus érzések kerítettek hatalmukba, újra bohó HC korszakomban éreztem magam. Lelki szemeim előtt megjelentek a régi magnómon a másolt Pro-Pain, Biohazard, Cro-Mags, Discharge kazettáim. A Philadelphia-i csapat erősen a ’90-es évek első felében népszerű műfaj vonalát viszi tovább, mely számomra a Biohazard első három […]

Tovább »

DEAD – You’ll Never Know Pleasure…[re-release] (2021)

Micsoda memória frissítést kapunk a Xenokorp-tól az év végére! A porngrind, a BDSM és a fetisizmus megszállottjaként ismert német Dead újramasterelt debüt albuma CD-n, és bakeliten érkezik majd hozzánk december 10-én. Aki kicsit is jártas a grindcore világában, azt bizonyára nem kerülte el az eredetileg 1995-ben, a Poserslaughter Records gondozásában megjelent You’ll Never Know Pleasure… […]

Tovább »

Withered Land – The Endless Journey (2021)

A finn Naturmach production bő évtizedes fennállása óta eléggé jellegzetes karakterű csapatokat gyűjtött a zászlója alá. Nagyjából be is lőhető, hogy az ember mire számíthat egy „Naturmacht-os” zenekar kapcsán. A kiadó profiljába fajsúlyosak a friss albumos, epikus – atmoszférikus black metál együttesek. Noha ezt a tábort gazdagító formációk körében a reformer kiadványok nem túl gyakoriak, […]

Tovább »

Virial – Transhumanism (2021)

Amennyiben szeretitek a világhírű filmes, Ridley Scott által megálmodott világot, és kedvetek támadt egy kis zúzáshoz, hadd ajánljam figyelmetekbe a soron következő lemezismertetőm tárgyául szolgáló Transhumanism című alkotást, amely egy Olaszországban székelő, és 2010 óta létező zenekar, nevezetesen a Virial szörnyszülöttje. Nem is csupán egy lemezismertető ez, hanem egy terjedelmes leírás arról a lebilincselő, kozmikus […]

Tovább »

Mossgiver – Led By the Glowing River (2021)

A Mossgiver egy egyszemélyes atmoszférikus black metalt játszó zenekar Szlovéniából, ami mögött Tilen Šimon áll. Az ő nevét leginkább a hasonló identitású Veldes, valamint a Nephrolith és a Within Destruction egykori gitárosaként lehet ismerős. Idén életre hívott friss formációjában leginkább a nordikus fekete melankólia, valamint a kortárs amerikai black/doom/ post vonal (Agalloch, Wolves in the Throne […]

Tovább »

Ophidian I – Desolate (2021)

Régi motorosnak tartom magam, de leginkább maradi ízlésvilágúnak, ezért ritkán fogyasztok olyan anyagokat death metal terén, ahol a technikás jelző is megjelenik. A műfaj tekintetében elsősroban a mélységet, a morbiditást szoktam keresni, de ez cseppet sem von le a modernebb kiadványok értékéből. Az Ophidian I esetében mégis találtam egy kapaszkodót, ami miatt érdemes volt vele […]

Tovább »

Hell And Back – A Thousand Years (2021)

Ha egy első lemezes zenekar a promociós szövegben fő hatásaként olyan bandákra hivatkozik, mint a Flotsam & Jetsam, a Metal Church, vagy az Overkill az ember (és a magamfajta ős rockerek töbsége) óhatatlanul is felkapja a fejét. Népszerűség tekintetében a szóban forgó amerikai (vagy hozzájuk hasonló más nemzetiségű) thrash/power, avagy inkább US metal banda alapból örökre beragadt […]

Tovább »