Albumkritikák

Wąż – Sage (2020)

Pökhendiség és tájékozatlanság azt állítani egy műfajról, hogy túltelített, unalmas és nem tud új dolgokkal szolgálni, mivel a felfoghatatlan mennyiségű megjelenés ismerete nélkül ezt nem lehet biztosan kijelenteni. Senki sem tud meghallgatni minden death metal lemezt, értékelni és objektíven kezelni minden korongot. Mégis kialakulnak bennünk akaratlanul is bizonyos korlátok, amiket sokkal könnyebben kialakítunk magunkan a […]

Tovább »

Tir – Mountains (2016)

Elmém és látószögem erőteljes továbbképzésére volt szükségem a következő cikk megírásához, mivel túl kellett lendülnöm azon a kissé beszűkült látásmódomon, hogy ami a Forgácshoz illik, azt gitárral és dobbal lehet csak játszani. Régóta vendégei a HP-nek és néha-néha a cikkeknek a különböző ambient, dungeon synth anyagok, melyeknek megkérdőjelezhetetlen a jelenléte egy különcökre támaszkodó oldal esetében. […]

Tovább »

Buzzard – Eye Of The Sun ’EP (2021)

A Buzzard egy meglehetősen friss formáció a brazil pszichedelikus doom/stoner metal színteréről. A duót 2020 augusztusában alapította Suyanne Gabrielle – dobos / énekes és André Leoni – basszusgitáros / énekes. Mély rezonanciájú zenéjükre elsősorban a Sleep lassú riff lüktetéséi és a klasszikusabb doom/stoner metal dörgő riff-centrikussága jellemző, melykehez a space rock és a progresszív rock […]

Tovább »

Labored Breath – Dyspnea (2021)

A Labored Breath egy rideg atmoszférájú USBM projekt, ami a COVID-19 jelenlegi önelszigetelésnek és létbizonytalanságának hullámában fogant. A projekt mögött egy JK nevű multi-instrumentalista zenész áll, aki mindennapi életünket aktuálisan befolyásoló sötét időszakának felkavaró gondolatait, frusztrált érzéseit és félelmeit fogalmazta meg Dyspnea című debütáló albumán. Az 5 tételes, harminchat percnyi lélekpusztító alkotás művészünk elmondása szerint: a […]

Tovább »

Cadaveres – Ars Moriendi (2021)

A magyar metal undergroundban kevés az olyan szereplő, aki három évtizede folyamatosan jelen van a színtéren és következetesen ragaszkodik a kezdetben választott alműfajhoz, annak ellenére is, hogy itthon lényegében évről évre ugyanazokat a köröket kell lefutni. Így hirtelen a Mood és utódzenekarainak tagsága, illetve a Remorse-os Oláh Zsolt mellett csak Körmöczi Péter neve jut eszembe […]

Tovább »

Dødsferd – Skotos ’EP (2021)

A görög underground black metal fáklyájaként is számon tartott Dødsferd 2018 végén megjelent  Diseased Remnants Of A Dying World albuma óta nem igazán adott ki új anyagot egészen a mostani Skotos EP-jéig. Igaz a tavalyi év során Loyal to the Cult I-II címmel kiadtak egy 9 CD-s összeállítást, melyen 2007 és 2015 között megjelent lemezüket […]

Tovább »

Magma Rise – To Earth to Ashes to Dust (2021)

Két-három évtizeddel ezelőtt bevett közhelynek számított, hogy a harmadik nagylemez vízválasztó egy zenekar történetében. Tartotta magát az az álláspont, hogy a még tét nélküli debütálás és a bizonyítási vágytól fűtött második eljövetel után a harmadik koronggal dől el, hogy az adott csapattal tartósan kell-e számolni, avagy a maga színterén nyomot hagy-e a banda, vagy megmarad […]

Tovább »

Cross Vault – As Strangers We Depart (2021)

Sajnos kénytelen vagyok önismétléssel kezdeni ezt az ismertetőt, mivel már többször leírtam, hogy az érzelmekben gazdag hagyományos doom metal legmagasabb csúcsának, legbánatosabban csillogó ékkövének az egykori Warning két megjelent nagylemezét tartom (The Strength To Dream, Watching From A Distance). Patrick Walkerék teljesen minimálra vették a zenét és előtérbe helyezték a már-már könyörgőre vett éneket, ami […]

Tovább »

Grave Digger – Fields of Blood (2020)

Komoly évfordulóhoz érkezett a tavalyi évben a német heavy/power/speed metal egyik úttörőjének, veteránjának, legendájának számító Grave Digger. A banda kereken 40 éves lett és bizony 1980 óta folyamatosan aktívak, ami nagy szó. E neves jubileum alkalmával úgy döntöttek, hogy 20. nagylemezük elkészítésénél visszanyúlnak ahhoz a koncepcióhoz, témához (és lemezhez), ami talán a leginkább ismertté tette […]

Tovább »

Red Cain – Kindred Act II (2021)

Bevallom őszintén nagyon vártam, hogy idén január 22-re ébredjünk. Nem csak abból az okból kifolyólag, mert ez a nap a Magyar Kultúra Napja, melyen az iránti tiszteletünket fejezzük ki, hogy Kölcsey Ferenc befejezte a Himnusz megírását. Ugyanezen a napon jelent meg ugyanis a Red Cain nevű zenekar második albuma, mely a Kindred Act II nevet […]

Tovább »