Albumkritikák

Fornace – Deep Melancholic Wrath (2018)

Sötét örvényt pillanthatunk meg az olasz Fornace zenekar harmadik nagylemezének a borítóján, ami lehet, hogy magát a formációt is magába szippantja. A csapatot az ezredforduló hívta életre, azóta rengetegszer átalakult és kisebb irányváltásokat is kénytelenek voltak beiktatni. Mára már csak egyetlen hivatalos őstag tiszteleg a zenészek között, ez pedig maga az alapító, Possessed. Az évtizednyi […]

Tovább »

Dance – Love Commando (1990)

A Dance zenekart a mai napig a magyar dirty / glam rock egyik alapbandájaként tartják számon. Megalakulásuk története kicsit ködös, de annyi bizonyos, hogy a banda 1987 nyarán egy vadabb házibuli alkalmával alakult meg és az akkori három alapítótag: Balogh Tamás, Csillik Zsolt és Révi József addigra már együtt játszott egy másik formációban. A későbbiekben olyan arcok játszottak a […]

Tovább »

Anthropophagous – Death Fugue (2021)

Megoszlanak a vélemények a szórakozásról és természetesen a szórakoztató zenéről is. Ahány ember, annyi helyen húzódik meg a határvonal mi az, amit komolyan vesz és mi az, amit szórakozásból, kedvtelésből tud csak meghallgatni. Persze akadnak olyanok is, akik sosem lesznek a zenét komolyan venni, mert alapvetően a szórakoztatóipar termékének tekintik, míg mások a szórakozás öröméről […]

Tovább »

Paranorm – Empyrean (2021)

Minden műfajnak megvan a maga életútja és virágkora, nosztalgiahulláma, de igazán egyik sem tűnik el. Ez egészen csodálatos szerintem a rock és metal alapú zenékben, hiszen ha belegondolunk, itt sok-sok évtizednyi fém gyűlött már össze az emberiség tarsolyában. Ha a Black Sabbath megjelenésétől számoljuk a metal korszakát, ha a 70-es évek végétől, akkor is bőséges […]

Tovább »

Masturbace – The Way Through The Labyrinth 1993-1994 (2020)

Elég a banda nevét elolvasni, vagy akár ránézni a borítóra és megállapíthatjuk, hogy nem egy küldetéstudattal, mögöttes ideológiával felvértezett csapatról van szó, épp ellenkezőleg… Ha sikerül túllépnünk a szerencsétlenül elsült névválasztáson és nem ragad kitörölhetetlenül a retinánkba a borítókép, akkor egy valóban földalatti cuccal ismerkedhetünk meg. Bár a prágai csapat idén tölti be a harmadik […]

Tovább »

Jours Pâles – Éclosion (2021)

A gall Jours Pâles olyannyira friss alakulat, hogy néhány héttel ezelőtt még a metal-archives adatbázisában sem szerepelt a nevük. A melankolikus hangvételű avant-garde black metalt játszó formáció az Aorlhac  énekese,  Spellbound-nak az új projektjeként, a korábban egy lemezt megért Asphodèle hamvaiból született meg 2019-ben. Az alakult legismertebb tagjai az Uada és az Aleynmord soraiban feltűnt amerikai gitáros, James Sloan, illetve a […]

Tovább »

Bloody Obsession – Inevitable Death (2020)

A Bloody Obsession egy újabb bizonyíték arra, hogy tőlünk északabbra mennyivel életerősebb death metal színtér működik, mint kis hazánkban. Jelen esetben nem a minőségre, hanem magára a földalatti mozgalomra gondolok, melyet egy stabil rajongói kör, illetve kiadói/fanzines-es háttér tart életben, nem beszélve a tematikus fesztiválokról. Itthon örülünk, ha évente négy-öt lemez megjelenik a death metal […]

Tovább »

Edoma – Immemorial Existence (2021)

Edoma - Immemorial Existence

A tradicionális black metalt egyszerre színes és nyers-száraz stíluselemekkel játszó fiatal orosz banda 2017-ben alakult, Szentpéterváron. A promóciós anyag joggal említi a régió rock/metal szempontból termékeny légkörét, hisz ezen a felületen is számos, a környékről származó zenekar került már bemutatásra. A képzett zenészekből álló négytagú csapat a megalakulását követő évre hozta ki debütáló rövid hanganyagát […]

Tovább »

Tattva – Nirjara (2021)

Számtalan példával találkoztam már, amikor a ronda küllem valami igazán erős anyagot takart, de puszta belső indíttatásból valamiért mindig előbb adok esélyt egy “szép” korongnak. Ez vizuális beállítottság kérdése lehet, gondolom, mivel ahogy zenehallgatás közben, úgy írás közben is képsorok sokasága zakatol át a szemem előtt. Ahogy megszólal a zene, úgy kel életre a borító, […]

Tovább »

In Cauda Venenum – G.O.H.E. (2020)

Előre is elnézést kérek, hogy a francia csapat nevéről folyton a legutóbbi Opeth korong címe ugrik be, de feltehetően nem csak én vagyok így ezzel. Mindenesetre a zenekar 2010-től ezen a néven mozgolódik, így részükről a plagizálás gyanúja fel sem merülhet. A skorpió mérgéről elnevezett gall formációt két fiatalember üzemelteti, név szerint N.K.L.S., azaz Nicolas Deléchenault […]

Tovább »