Szinte minden évben feltűnik valami doom metal csemege vagy újdonság a dél-amerikai Chiléből, amiért azt feltételezhetnénk, hogy hazájában rendkívül népszerű és elterjedt műfajról van szó. Ideje megnyugodni, mert ugyanolyan death/black áradat takarja el a doom metalt ebben az országban is, mint bárhol a világon és a rengeteg jó lemez leginkább egy baráti társasághoz […]
Tovább »
Az idei év talán legtöbb kétségét keltő anyagát tette le elém a holland Urfaust, akiknek 6 év kellett az Empty Space Meditation megalkotására. A 2017-be is bepofátlankodó hangpróbán eddig széles spektrumon gyűjtögeti magának a pontokat, ami a legkevésbé sem lep meg azok után, ahogy közös kapcsolatunk alakult. Először is, az atmoszférikus, elszállós, ambientes […]
Tovább »
1977-ben kreativitással pofozgatva a pénzhiányt és időhiányt megjelent a végtelen űr rockoperája, ahol R2D2 már lazán megelőzve korát nyomatta a dubstepet, míg a sötétség és gonoszság ura, Darth Vader bevezetett minket a death metal vokalizálásának őskorába. Baromira elcsépeltnek hathat az ötszáz valahányadik Vader lemeznek felhozni egy ilyen párhuzamot, de véleményem szerint ez most […]
Tovább »
Kivel ne esett meg volna, hogy valamit igazán nagyon akart, de sokáig csak a remény csak apró szalmaszál maradt, amibe belekapaszkodhatott volna. Nos, én épp’ ugyan így voltam a hazai underground fenegyerekeinek régen beígért sorlemezével, a Gutted Martyr Creation lemezével. – Persze, ez nem is oly’ meglepő annak tudatában, hogy a zenekar frontembere és fő […]
Tovább »
A death metal kezdeti fénykorából, azaz a 90-es évek elejéről a jól ismerteken kívül is temérdek kiváló lemezre emlékezhetünk vissza, amelyeken még ma is billogként izzik a fiatal, forrongó alkotói szellem. A kor egyik vérpezsdítően lendületes, elkötelezett és kompromisszummentes képviselője a portugál Sacred Sin. Sosem tartoztak a legnagyobb vagy legegyedibb bandák közé, viszont az elismerést […]
Tovább »
A fülszövegbe írt Mérő László idézettel csupán arra szeretnék utalni, hogy az elvek komoly dilemmát tudnak okozni egy-egy lemez megítélését illetően, de valamelyest át is alakulhatnak bizonyos körülmények hatására. Ezzel a jelenséggel szembesített a Them nevű zenekar Sweet Hollow című első nagylemeze. Amikor az első dalt megszellőztette a csapat (Forever Burns), az igazat megvallva, nem […]
Tovább »
2006 óta létezik a francia AcoD zenekar. Eddig három albumot és egy EP-t rejt a diszkográfiájuk. Ezen kívül rengeteg koncert van a hátuk mögött, felléptek szerte Európában, de eljutottak Japánba is. A tavalyi II the Maelstrom c. lemezükön pl. Björn “Speed” Strid is vendégeskedett, de a honfitárs Dagoba zenekarból Shawter is csatasorba állt. Vele amúgy […]
Tovább »
Nem is telt el sok idő, s már itt is a görög Nick Marinos (Slitherum, Madleaf) új szólóanyaga. Nem tagadom, az Agrypnia nem került elő az ismertető megírása óta, de közeli az élmény, így nem okoz gondot, ha össze akarom hasonlítani a fejlődést keresve. Mit is mondjak, ez óhatatlan, főleg, ha ilyen rövid két kiadvány […]
Tovább »
Van, aki megretten a magasságtól, a szűk terektől, a pókoktól, vagy ritkább esetben a három lábú széktől, de mindenkiben ott él legalább egy fóbia, ami legtöbbször a távolról már sokkal szebbnek tűnő gyermekkorunkból ered. Személyes démonaim a boszorkányok, akiket jobban gyűlölök bármilyen más nem evilági entitásnál, méghozzá nemes egyszerűséggel a kiskoromban felolvasott magyar […]
Tovább »
Azt hiszem kevés olyan metal zenét kedvelő egyén él ezen a földön, aki vagy így, vagy úgy ne viszonyulna Phil Anselmohoz és a Pantera sztorihoz. Phil személyes megnyilvánulásain keresztül egy olyan érzelmi hordalékot okádott ki az évek alatt az általa képviselt zenei vonal margójára, amin szinte képtelenség túltekinteni, szinte nem is lehet élvezni a mögötte […]
Tovább »
