Nem érhet az a vád, hogy én lennék a norvég Circus Maximus legnagyobb rajongója. Bár a 2000 óta létező prog. metal banda eddig megjelent albumait ismerem, sőt elfoglalnak néhány száz megát számítógépemen, mégsem túl gyakran vettem elő az évek alatt egyiket sem. Valami miatt a friss, sorrendben negyedik anyaguk mégis fölhívta magára a figyelmemet. […]
Tovább »
Az eredetileg miskolci, mára már budapesti, atmoszférikus, avantgarde black metalt játszó Svoid zenekart még 2009-ben egyszemélyes szólóprojektként indította útnak a Formorket (ex-Dark Period, ex-Hypochondria, ex-Bornholm) nevű black hordából ismert S ˝Saterion˝. A tradicionális északi black metal eszmeiséggel és hatásokkal induló projekt időközben teljes értékű zenekarrá formálódva 2011-ben jelentette meg Ars Kha című első ötszámos […]
Tovább »
Az olasz DangerEgo 2013-as első lemezét, az Autopsy-t Mindenholottlevo kolléga ismertette, sok info nem áll rendelkezésre a bandáról, annyit tudunk, hogy történetük 2003-ban kezdődött. A Florance-i ötöst (négyest?) sem kímélték a tagcserék, már az ötödik felállásnál tartanak. Nos, az első lemezt nem hallottam, de ez a második tetszetős darab. Nem mondom, hogy kihagyhatatlan, de több, […]
Tovább »
Bevallom, igen nehéz helyzetben vagyok Kapiller Ferenc szombathelyi grafikus művész egyszemélyes instrumentális poszt akusztikus kísérleti zenei projektjével. Bárhol is kerestem, nem igazán találtam róla érdemleges sajtóanyagot, amin elindulhattam volna. Holott Realese The Long Ships projektjének ez már a harmadik hivatalosan is megjelent albuma. A nyolcdalos Holocene nem bánik szűkmarkúan a varázslatosabbnál varázslatosabb akusztikus és […]
Tovább »
A Metal Archives brutális death metalként jegyzi a svájci DarkRise nevű csapatot, de amit e címke alatt érteni szoktunk, annak nem sok köze van a Fear, Hate & Corruption lemezen hallottakhoz. Ez itt mezei death metal, némi thrash és hardcore elemmel kiegészülve, legalábbis ami a szóban forgó lemezt illeti. A banda már 1998 óta létezik, […]
Tovább »
Jó idők járnak a metalt kedvelő zenehallgatókra manapság. Csak nevetni szoktam a vissza-visszatérő, műfajt temető nyilatkozatokon, hiszen lépést sem lehet tartani a jobbnál jobb lemezek sokaságával. Ja, hogy ez már nem a rock’n’roll életmódról, a hírnévről és a pénzről szól? Annál jobb! Az ember úgysem a pénzért lesz művész, hanem a vénájában kódolt kényszer miatt […]
Tovább »
Ha egy lemezről csak a külsőségek alapján kellene eldöntenem, érdekel-e, akkor a Plutonium 2016-os Born Again Misanthrope nevezetű lemeze egészen biztosan a polcon maradna. Bár csillog is, meg fekete is, de a kopasz, monoklisra festett fickó koponyával, Hamlet-lennivagynemlenni-pózban némiképp gagyi. Ezt pedig sikerült is fokozni azzal, hogy a bookletben nem dalszövegek, hanem valami magvasnak szánt […]
Tovább »
A lengyel prog. rock/metalosok előző albumának boncolgatásakor megemlítettem, hogy akkoriban épp énekes nélkül tevékenykedtek. Szerencsére még 2013-ban megtalálták Maciej Kosiński utódát, aki nem más, mint Bartosz Sobieraj. Általában egy dalnokváltás bizonyos iránymódosítást szokott eredményezni a legtöbb zenekar esetében. Nos, a Votum valóban kissé más úton indult el a február végén megjelent :Ktonik: ismeretében. Az […]
Tovább »
Fekete epe, azaz black bile címmel jelent meg a brazíliai (Curitiba) experimental noise-stonert játszó Giant Gutter From Outer Space harmadik anyaga. A 2014 óta létező dob-basszus zaj duó (Rohnny R. Rosa – dobok, Hernan Borges de Oliveira – basszus) két kísérletező kedvű független zenész régi barátságából hajtott ki. Első hajtásaik a 2015 őszén megjelenő […]
Tovább »
Ihsahn 2013-as lemezét a mai napig nem tudtam megemészteni és a túl sok öncélú, elvont tétel miatt talán sosem leszek képes rá. Úgyhogy megörültem, amikor az új album kapcsán dal-és dallamközpontúságot ígért a legendás Emperor agytrösztje. De nem gondoltam volna, hogy az Arktis. ennyire fogós lesz. Szerintem egyértelműen az eddigi legkönnyebben emészthető alkotása ez […]
Tovább »
