Beszédes néven fut az esztergomi Groove Art, akik már számos zenészt elfogyasztottak, de némi vívódás után végül eléggé stabillá váltak ahhoz, hogy elkészítsenek egy újabb EP-t, mely az új frontemberük (bocsánat, frontasszonyuk) bemutatkozása is egyben. Tóth Anita szerencsére a legkevésbé sem puhítja el a zenekar nevéhez illő durva zenét. Sőt, ami azt illeti sokkal karcosabb […]
Tovább »
A Homselvareg egy mitológiai lény, mely az alpesi népek hiedelmeiben fordul elő. Lényegében ember, aki teljesen elvadult, minden gátlását és emberségét hátrahagyva nem él másnak, csak vad ösztöneinek, akár a civilizációtól elkülönülten, vadon élő gyermekek. Nem véletlenül választotta magának ezt az impozáns nevet a 2004-ben alakult olasz brigád, akiknek második, Catastrofe című lemeze […]
Tovább »
A GMW első és második nagylemezének megjelenése között négy esztendő telt el. Ehhez képest a Hell Sweet Hell folytatására feleannyit kellett várni. A cím nélküli korongra mindenki csak úgy hivatkozik, mint Grand Mexican Warlock III. Persze az albumok cím helyett sorszámmal való ellátása nem új keletű, emlékezzünk csak mondjuk az első 4 Led Zeppelin-re. […]
Tovább »
A stockholmi Goatsodomizer a megtévesztés igazi nagymestere. Először is, mivel most kaptam kézhez bemutatkozó lemezüket, amit The Curse Rings True névre kereszteltek, könnyen gondolhatnánk őket pályakezdő thrash fanoknak, akik a retróhullám farvizén evezve próbálnak némi rókabőrt lenyúzni a műfajról, de nagyot tévedünk. A zenekar ugyanis már 1995 óta rója a köröket a buliszínhelyek […]
Tovább »
A londoni Desertfest kapcsán jelent meg a brit sludge/HC csapat, a Raging Speedhorn és a psy/stoner Monster Magnet közös kislemeze. A H42 Records kiadásában 300 példányra limitált vinyl kiadványra mindkét csapat egy-egy dalt adott. A briteket kevésbé ismerem, s talán itthon sem túl ismertek, Dave Wyndorf-ékat viszont nem hiszem, hogy nagyon be kellene mutatnom. Azt […]
Tovább »
Ha kicsivel több ötlet fogant volna meg egy-két kiadó méhében a francia Post-Mortem zenekar háza tájáról, már azt hiszem death metal veteránról beszélhetnénk az esetükben, mivel a zenekar 1995-ben látta meg a felfogásuk szerint haldokló nap fényét. A brigád ez idő alatt alig jelentkezett kiadvánnyal, összesen két EP-re futotta 2000-ben és 2001-ben. […]
Tovább »
Az 1995-ben alakult (akkor még Silent Agony néven működő) Age of Agony-t egészen biztosan nem kell senkinek bemutatni, hiszen nevük jobbára egybeforrt a magyar death metallal. A most megjelenő ötödik stúdiólemezükkel az első világháború témaköréhez nyúlnak, méghozzá nem is akármilyen tálalásban. „A verdruni húsdaráló” – ezzel a jelzővel illetik Nagy háború egyik legvéresebb ütközetét. […]
Tovább »
A Trillion két Grand Mexican Warlock muzsikus és az Apey and the Pea frontemberének szerelemgyereke. Nem annyira új keletű ez a formáció, viszont csak nemrég érkezett el az idő bemutatkozó nagylemezük kiadására. Stílusilag leginkább a grunge dominál Trillionéknál, de akadnak metalosabb témák és southern-ös, akusztikus nóták is a Dreaming Black (Neon nélkül!) albumon. […]
Tovább »
Annak idején a szegedi Barbears Doombar c. bemutatkozó EP-je eléggé megfogott. Már ott és akkor bekerültek a reménység kategóriába a hazai stoner színtér csapatai közül. Aztán eltelt kb. három év, énekest cseréltek és ezzel a húzással két gitáros felállásra is váltottak. Ezt könnyen megvalósíthatták, mert Garamszegi Balázs helyére az a Blanár Levi érkezett, akit a […]
Tovább »
Idehaza kevés szó esik a spanyol metal színtér klasszikus zenekarairól, melynek oka talán éppen a spanyol nyelv használatában rejlik. Sajnos köztudomású hogy a legtöbb magát metal rajongónak nevező zenehallgató nem kifejezetten nyitott az underground kincseinek felfedezésére, viszont ezek mellett az is igaz, hogy a magyartól vagy angoltól eltérő nyelveken megénekelt muzsikákkal szemben is nagy a […]
Tovább »
