A fura nevű görög trió első albumát találomra szúrtam ki, tetszett a név, tetszett a borító, és – szerencsére – tetszik a zene is. Az ilyenkor szokásos bemutatással kezdem, adott három görög fiatalember – Janis Aslanidis (ének, gitár), George Doulkas (bőgő) és Nick Vafeidis (dob) -, akik Thessalonikiben találtak egymásra, s kezdtek zenélni, aminek eredménye […]
Tovább »
Nagyon meglepődtem, amikor azt vettem észre, hogy az oldalunkon gyakorlatilag még egyetlen kritikai írás sem született a görög Rotting Christ munkásságáról, miközben egy közel 30 éve tevékenykedő zenekarról van szó. Rendszeresen szerepelnek hangpróbákon, milliónyi hír született már róluk, de érdemi írás egy sem. Nem tudom, mi lehet ennek az oka, de a kollégák vakmerőségét […]
Tovább »
A Mamazone kiadóból kivált emberkék által életre hívott Pongo Pongo Collective első kiadványa a Turbo akusztikus lemeze. A zenekaré, amely tavaly bejelentette, hogy parkolópályára helyezi magát. Föl nem oszlottak, de csupán őrlángon működnek. Személy szerint bízom benne, hogy minél hamarabb újult erőre kap ez a láng és továbbra is fáklyaként fognak világítani Tanka Balázsék […]
Tovább »
A Grimorium Verum egy orosz szimfó black horda. 1996-ban alakultak, majd 2001-ben beszüntették tevékenységüket. Mint később kiderült, csak ideiglenesen, hisz 2006-ban reaktiválták magukat. Pályafutások első időszakában nem jelent meg nagylemezük, viszont az újjáalakulás óta a tavalyi Relict már a harmadik albumuk. Bár a black metal nem tartozik kedvenc stílusaim közé, a sátánista szövegvilággal meg […]
Tovább »
A Mad Hornetet 2006-ban álmodta meg Maruggio városában négy jóbarát. Első saját producerelésű demójukat követően debütáló albumuk egy évvel később jött ki Hot Tarots címmel. A folytatás elég sokat váratott magára, ugyanis a zenekar különféle problémák miatt 2009-ben beadta a kulcsot. 2013-ban jött össze újból a Mad Hornet, két évvel később pedig rajongóik kezükbe vehették […]
Tovább »
Egy Tetemkert nevű bandát elsőre biztosan hullahegyekkel és mészárlással hoznék összefüggésbe, na meg az ezzel járó, kötelezően stílushelyes aprítással, mint kilencvennyolcezer másik banda esetében. „Azt azért mégsem!” – mondhatná a Costa Rica-i zenekar, akik majd bolondok lesznek beállni a sor végére. Szóval, csalóka a latin-amerikai csapat neve, de ez számomra csak kellemes meglepetés. A zene […]
Tovább »
Dél-Amerika és Közép-Amerika egy fölöttébb érdekes szeglete a világnak. Elszigeteltségük szinte mindenben megjelenik, legyen az politika, viselkedésforma vagy akár a zene. Magyarországra évtizedes késéssel érkeznek meg a zenei műfajok. A latin amerikai régiónál viszont erős a gyanúm, hogy külön fejlődési útvonal fut párhuzamosan az európai vagy az észak-amerikai vonulat mellett. Az Ancients Spheres ezen lemeze, […]
Tovább »
Lengyelfölről jutott el a jelen recenzióm alanyául szolgáló Pedophile Priests két tagja Írországba, hogy onnan szabadítsa bemutatkozó lemezét a világra Dark Transgression Of The Soul címmel. Szerencsére a pedofília csak a szerencsétlen névválasztásban jelenik meg a kétfős bandánál, akiknél sokkal nagyobb problémát okoz a lemez gyakorlatilag hallgathatatlansága. A műfaj death metal, abból is […]
Tovább »
A krakkói Mind Affliction elérkezett a második lemezéhez, amit fizikai formában a Metal Scarp hoz el nekünk pár héten belül. Szerencsére, vagy szerencsétlenségemre (tovább olvasva megvilágosodhattok ezzel kapcsolatban) már landolt is nálam egy lemez és beleáshattam magam a lengyelek pusztításra szomjazó zenei világába. A viszonylag fiatal csapat (2009-es évjáratúak) Pathetic Humanity c. bemutatkozásába […]
Tovább »
A Kansas állambeli Wichitában székelő zenekar neve ismerősen csenghet számotokra, hisz első két lemezükről anno született kritika a Fémforgács hasábjain. Azok a korongok 2008, illetve 2009-es keltezésűek, ráadásul kiadóváltás is történt megjelenésük között. Jelen cikk tárgyát képező harmadik opuszuk 2014 májusában gördült ki a műhelyből, ismételten egy másik kiadónál. Hogy mi készteti a Sanctus […]
Tovább »
