Elég gyorsan elértünk, a válogatás első jubileumi részéhez. Én leszek az aki megtöri a sort, ebben a részben már nem csak hazai kiadványok fognak szerepelni. Lesz itt screamo északról, sludge délről, nyakon öntve egy kis koncert ajánlóval is. Épp legutóbbi írásomban ejtettem szót az SRA Records munkásságáról. Amikor a Solarized szembe jött, akkor bukkantam rá […]
Tovább »
EP sorozatunkat ismét egy kis időutazással kezdjük. Na, nem mintha nem lennének friss anyagok… egyszerűen csak öröm előhalászni egy-egy régi ismeret, vagy kevésbé ismert anyagot. Újdonságként lesz némi atmoszférikus lelki sötétség, filmszerű misztikus hullámok és acsarkodó fenevad marcangolás, és üde tombolás. Bár igaz legutoljára 2018-as Easy Target dalával adott életjelet magáról az progresszív metal, vagy, […]
Tovább »
EP sorozatunk harmadik részében egy pillanatnyi kitérőt teszünk a spirituális dark depresszió időhurkába, ahonnan a jelen polírozatlan disszonanciáiba, és zúzdás hangjaiban érkezünk. Jön még némi klasszikus fekete láva, és egy visszatérőben lévő banda melankolikusabb eső cseppei. A Lomaquatsi egy post-hardcore, post-punk banda szombathelyről, akik valahogy eddig nálam kihadartak a szórásból. 2018-as Equilibrium EP-jükbe is csak […]
Tovább »
EP cikksorozatunkat folytatva öt újabb figyelemre méltó zenekart anyagát vesszük górcső alá. Lesz itt halálhörgés (síralom), társadalomkritikus valóság, repülés varázsszőnyegen. Egyszóval igazi csemegék a hazai underground zenei életből. A nagyatádi Ghoul Temple a katakombák mélyéről szívta vénáiban az áporodott, rothadás szagú death doom zenéjét. A Fekete Terror Productions kiadásában megjelent Catacomb Ritual EP-jük dalait igaz 6 […]
Tovább »Egy ideje fogalmazódik bennem egy ötlet, egy olyan cikk sorozatról, amiben össze gyűjtenék párat a nem rég megjelent EP-k közül. Amik rövidek, nincs róluk egy cikknyi gondolatom vagy mondandóm, de mégis érdemes a figyelemre. Így év elején, több hónapos halogatás után, a tettek mezejére léptem és ha már év eleje legyen egy tavalyi éves lista, […]
Tovább »
Jöjjön a folytatás, ahol oldboy, farrrkas, Weide, Chino aka Mindenholottlevo, boymester és frissen csatlakozott kollégánk, Andris kedvenceit böngészhetitek.
Tovább »
Eljött az ideje, hogy szokásunkhoz híven megosszuk veletek a 2019-es év tapasztalatait a Fémforgács szerkesztőinek, munkatársainak szemszögéből és elvégezzük az ilyenkor szokásos számvetést.
Tovább »
Rohan az idő, ez lehetett volna akár a mottója is július harmadik hétvégéjének. Többször is kénytelenek voltunk ugyanis szembesülni ennek a közhelynek az igazságtartalmával. Én először akkor, amikor – még a szervezés kezdetekor – tudatosult bennem, hogy 2016-ban voltam utoljára a szerkesztőségi összejövetelen. A második ilyen élmény pedig akkor jött, amikor rájöttünk, hogy az Élni jó […]
Tovább »
„Most az emberi elme legsötétebb, legeldugottabb sarkában járunk, a tudatalatti alvilágban. Egy ragyogó veremben, ahol az ember önmagával találkozik… A pokolban, Netley. A pokolban vagyunk.” Sokan manapság is úgy gondolják, hogy a képregények gyerekeknek valók. Pedig nem! Persze akadnak kimondottan nekik szólók is, de a többségük kortól függetlenül élvezhető. Viszont vannak, amik kifejezetten felnőtteknek szólnak. […]
Tovább »
A 2003-as Távolodó, távolodó című verseskötetet sajnos csak elektronikus formában tudtam megszerezni, ezért nagyon megörültem, amikor Tamás a Facebookon kihirdette, hogy újabb kötet érkezik, amely a teljes zenei pályafutásából válogat össze dalszövegeket. Mi, akik szeretjük Kátai Tamás munkáját, jól tudjuk, hogy ezek a dalszövegek igazából versek, irodalmi művek, Kátai pedig, minden egyéb mellett, költő is. […]
Tovább »
