Cikkek

KICSI A BORS, DE ERŐS – EP VÁLOGATÁS #163

Mint azt tudjátok az ördög segge is fekete. Így hát e heti EP sorozatunkban a sötétebb zenék híveinek kedvezünk. Fekete szívű testvéreim, gyertek ki a fényre. ma nektek szólnak az Úr megrepedt harangjai. Ami jelenleg Ukrajnában folyik az megrendítő, fájdalmas és igazából nincsenek is rá szavak. A nem túl rózsás időket élő Harkiv városából származó […]

Tovább »

Night Attack – The Initiation Ep – (2022)

Ó, mond! Emlékszel még a 80’-as évek zenéire?! Nem, én itt pont nem a Korda Gyuri bácsis Repteresre gondoltam, de még csak nem is az Erdős Péter által felkarolt ó-Neoton-os hazai nyálesőre, hanem a nyugatról lassan csordogáló, rendszerellenes és deviáns muzsikára. (Nyugi, több is volt anno egyszerre, de szerencsére nem a mindent egyszerre elárasztó new […]

Tovább »

Napalm Death, Dropdead, Siberian Meat Grinder, Escuela Grind (Akvárium Klub / 2023.02.14.)

Már hetek óta be voltam zsongva ettől a remek eseménytől. Nem hazudok, ha azt mondom, hogy szinte minden nap Siberian Meat Grinder szólt az autóban. Számoltam hogy mennyit kell még aludni, mikor jön végre a várva várt nap (mint egy kisgyerek karácsonykor). Azonban némi csalódással töltött el, hogy egy másik nagyszerű bulival pont egy estére […]

Tovább »

Crawl – Damned (2023)

A magány és a nihil gyakori témakörei az itt górcső alá vett albumokban, kiadványokban. Repülnek sokszor az elvontabbnál elvontabb jelzők, szuperlatívuszok amelyik egy idő után élüket vesztik és jelentéktelenné válnak, pont ahogyan mi is. Nem tagadom, én is sokszor „bűnös’ vagyok ilyen téren, használom őket bőszen. Limitált szókincsemről kiállítva a szegénységi bizonyítványt, azonban néha akadnak […]

Tovább »

Black Messiah – Church Of Pain (2022)

Dél-Amerika jó ideje a legjobb underground csemegék lelőhelye a tradicionális doom vonal tekintetében, effelől nincsenek kétségeim, így mindig nagy figyelmet szentelek az induló csapatoknak, melyek közül a legtöbben igen gyorsan földbe állnak sajnálatos módon, vagy pusztán nem tudok beszerezni tőlük semmit (ilyen például régi szívfájdalmam, az epikus doomban utazó Ruined). Ezt a sorsot sikerült elkerülnie […]

Tovább »

Isole – Anesidora (2023)

Egyesek kupiba mennek, mások félhalottra isszák magukat a legénybúcsújukon, nekem egy vidám, sörözgetős, éjszakai horgászós este jutott ki a testvéremmel és egy gyerekkori barátunkkal. Ez elég visszafogottnak hangzik, az viszont visszagondolva arra a kellemes estére még nekem is furának fest, hogy a nádas susogását, a víz csobogását nem fesztivál metallal, hanem az Isole akkori korongjával, […]

Tovább »

Kanashimi – Yamiuta (2023)

Egy olyan társadalomban, mint amilyen a japán könnyen érezheti kívülállónak magát az ember. Ezt nemcsak külföldiként, de született, tősgyökeres japánként is megtapasztalhatja az egyén. A kapcsolatteremtés, ismerkedés egyáltalán nem tartozik az erősségeik közé, legalábbis ha a nagy átlagot vesszük számításba, akkor ez semmikép sem egy túlzó állítás. A technológiai fejlettség, a nagyvárosok végtelen fényei mögött […]

Tovább »

Profane Order – One Nightmare Unto Another (2023)

A metal színtér egy nagyon specifikus, jól körülhatárolható szeletébe kalauzolom ismét azokat a hozzám hasonló mentalitású mazochista állatokat, akiknek mindenük az extremitás, a brutalitás és a pusztítás. Mindezekhez pedig meg kell találni a megfelelő talpalávalót, valami olyasmit, amit maga a sötétség mindenható ura is csak bizonyos időközönként tesz fel a lejátszóra. Ilyenkor különösen rossz hangulatban […]

Tovább »

Whore Of Bethlehem – Ritual Of Homicide (2023)

Kedves egybegyűltek! Azért gyűltünk ma itt össze ezen a kellemes februári estén, hogy újabb rozsdás szöget verjünk krisztus kérges tenyerébe. Azonban, ha egy újabb pillantást vetünk mind a két tenyérre, akkor azonnal tudatosulhat bennünk az a tény, hogy mindkettő erősen túlteng ezektől a szegektől. Így hát nincs más választásunk, minthogy egyenesen a pupillája közepébe kalapálni […]

Tovább »

Venom Inc. – There’s Only Black (2022)

A Venom Inc. 2015 alapult, eredetileg azzal a célzattal, hogy a híres angol thrash ikon, a Venom ‘89 és ‘92 közötti felállása (ez a Prime Evil és a The Waste Lands lemezeket felölelő időszak) együtt zenélhessen ismét. A trió; „Demolition Man” Anthony Dolan, “Mantas” Jeffrey Dunn és “Abaddon” Antony Bray az újra egyesülést követően hamar […]

Tovább »