Cikkek

WAMI – Kill the King – 2014

Íme, egy újabb recenzió, amit nem nekem kellene megírnom… Hisz a WAMI névre hallgató, kvázi supergroup létrejöttéről anno bahon közölt hírt. És ő írt kritikát Doogie White lemezeiről, és az Anti Tank Nun-éról is, ahol ez a tejfölösszájú fiúcska nyüvi a húrokat. És mivel tudom, hogy olvasol minket Mikikém, ezúttal üzenem: bánhatod, hogy a Kill […]

Tovább »

Yerbadiablo – It Doesn’t Work – 2013

It Doesn’t Work, azaz nem működik. Tapasztalataim szerint neccesek az ilyesmi címek, mert még önbeteljesítő jóslattá is válhatnak. Anno a miskolci Varso adta bemutatkozó nagylemezének a Finding Deaf Ears címet és sajnos süket fülekre is talált az az egyébként kifejezetten erős anyag. A Yerbadiablo második albuma ráadásul nem is túl meggyőző… Mivel én írtam az […]

Tovább »

Stílusok közt ugrándozva

Ez a péntek este egy jó kis csomagot ígért a Showbarlangban. Négy teljesen külön stílusban utazó, ám a maga műfajában figyelemre érdemes hazai zenekart raktak össze egy egész estés bulira – nézzük, mit sikerült belőle kihozni! Az öttagú Superliminal nyitotta meg az estét és az egyik legkellemesebb meglepetést kétségtelenül ők okozták! Sem a debütáló klipes […]

Tovább »

Siculicidium – Hosszú út az örökkévalóságba – 2013

   Félelmetes magasságban kezdtek tornyosodni manapság a promóciós lemezek a lejátszóm tetején, jobb sorsra és némi odafigyelésre várva, sajnos legtöbbször egyéb elfoglaltságaim miatt az utóbbit tudtam csak garantálni egy-egy lemez számára. Ez az áldatlan állapot kivételesen pozitívumot is hozott, leginkább a Siculicidium (egy gyászos történelmi esemény, a székelygyilkosságok latin elnevezése) számára, akik kimondhatatlan nevük mellett olyan […]

Tovább »

Asphalt Horsemen – Asphalt Horsemen – 2014

Az a helyzet,hogy a 2012-ben Gödöllőn alakult Asphalt Horsemen márciusban megjelent bemutatkozó albuma eléggé megfogott. A biográfiájuk szerint a banda először 2010-ben jött össze, akkor még azért, hogy olyan csapatok dalait játsza, mint a Lynyrd Skynyrd, a Black Stone Cherry, a Pride and Glory. (Zakk Wylde bandájától jelenleg is játszanak feldolgozást.) Mivel az egymásra hangolódás […]

Tovább »

Cochise – 118 – 2014

A Cochise nevű lengyel banda még 2004-ben alakult Białystokban. A csapat énekese a hazájukban színészként is ismert Paweł Małaszyński. A hangszeres szekció pedig: Wojtek Napora (gitár), Radek Jasiński (basszusgitár) és Czarek Mielko (dob). A banda 2005-ben egy 8 számos demóval – a címe 9 – mutatkozott be a színtéren, majd két nagylemezt adtak ki (Still […]

Tovább »

„Ne hozzatok pálinkát!”

A Sabaton legújabb, nyolcadik stúdióalbuma Heroes címmel május 16-án jelent meg, ennek kapcsán válaszolt Joakim Brodén, az énekesük néhány kérdésre a Fémforgácsnak, egy telefonos interjú keretében. Joakim Brodén: Helló! Te vársz a Sabaton interjúra? – hallatszott a vonal másik végéről. GreenWitch: Szia, Joakim, igen, én vagyok GreenWitch, Magyarországról. Hogy vagy? Joakim Brodén: Tulajdonképpen jól, reggel tíz […]

Tovább »

Southern Comfort – Blues n’ Roll – 2014

A nagykaposi és leleszi arcokból verbuválódott Southern Comfort debütáló nagylemeze áprilisban jelent meg a Hammerworld mellékleteként. És mint a szövegkönyvből kiderül, nem csak hazánk vezető rock/metal újsága látott bennük fantáziát, de Nagykapos város és Lelesz község önkormányzata is támogatta a lemez elkészítését. Ez felettébb dicséretes hozzáállás a két település részéről! Töredelmesen bevallom, amikor elvállaltam a […]

Tovább »

Klem – Ritagli di Tempo – 2013

Szabadidő. Olaszul: ritagli di tempo. Ezt a címet választotta bemutatkozó nagylemezéhez a Bovolone-beli trió. És mivel eljuttatták szerkesztőségünkbe a CD-t, így valakinek vállalnia kellett a recenziót. Az, hogy végül ez a valaki én lettem, talán annak is köszönhető, hogy a többieket elriasztotta a Rorschach-teszt tintapacáihoz hasonlatos borító. Vagy ha az nem, és belehallgattak a srácok […]

Tovább »

In Vacuo interjú

– Először is mutassátok be a csapatot, projektet! Minek kell tekinteni ezt a zenei találkozást, hogyan találtatok egymásra, ilyesmi? emp: Kicsit sorsszerűnek érzem ezt a kooperációt. Nagával az elmúlt kb. öt évben „közeledtünk” egymáshoz, ami kezdődött a GuilThee – Lustration lemezkritikámmal. Már akkor sokat gondolkodtam, hogy fel kellene venni vele a kapcsolatot, egyszerűen csak koncertezés, […]

Tovább »