Mayhem lemezt kritizálni, pontozni, kielemezni nagy felelősség. Nem csak azért, mert utána gyorsan elkezdik a fórumban szétszedni az embert, hanem azért is, mert tulajdonképpen a Darkthronenal karöltve a black metal kikristályosítóiról van szó. Tudom, hogy egy alternatív elmélet szerint az már létezett korábban, de ismét és sokadszor le kell írjam, hogy azon bandák még death […]
Tovább »
Varg Vikernes szabad lábra helyezése óta öt év telt el, ez alatt pedig öt lemezt írt. Plusz kiadott egy válogatást, melyen régi dalokat játszik újra el. Ez a tempó nekem nem zavaró, vannak ennél sokkal gyorsabban alkotó zenészek is. Az első két „újkori” Burzum lemez maximálisan megtalálta hozzám az útját, a többivel viszont meggyűlt a […]
Tovább »
Kicsit kalandos a sorsa ennek a lemeznek, mivel a Ladlo tulajdonképpen csak tévedésből küldte el nekem. Mikor megtudtam, hogy jön az új The Great Old Ones anyag, valamint, hogy a kiadó küld fizikai példányt is, szóltunk, hogy kérnénk mi is. Aztán megjött a pakk két lemezzel, mivel azt hitték, hogy akkor ezt is kérem. Hát […]
Tovább »
Amióta először láttam a zseniális hasbeszélő, bábos, humorista Jeff Dunham műsorát, a „silence” szó hallatán kapásból ez ugrik be: És gyanítom ezen tényállás a Spatial, ugyanezt a szót címként viselő bemutatkozó korongjának ismeretében sem fog megváltozni. Magyarán: nem az ő Silence-ük nálam a no. 1. Bár alapvetően egy igen tisztességes albumról beszélhetünk! A nagy online […]
Tovább »
Sose szerettem az áriázós operametalt. Az énekesnők magasaitól rövid időn belül besokallok. Ehhez képest, szinte mazochista módon elvállaltam egy olyan lemezt, ami 75 perces, és a vokalista hölgyemény majdnem végig a magas tartományokban kalandozik. Noooormááááális???? Kérdezhetné jogosan Besenyőpistabácsi. Mentségemre szóljon, hogy a stílus, a játékidő, stb. előzetes ismeretével ugyan rendelkeztem, mégis hajtott egyfajta kíváncsiság a […]
Tovább »
Van, hogy a hangzásból, az első dallamokból egyszerűen tudni lehet, hogy skandináv zenét hall az ember. A Gladenfold is pont ezt a tábort erősíti. Ráadásul finnek, ami megérne egy külön misét, hogy a 2000-es évek leg eleji iszonyatos zenedömpingjük miért és hogyan vesztett lendületéből az elmúlt jó 15 évben. Az okok fejtegetését most hagyjuk, az […]
Tovább »
Lengyelország mára vitathatatlanul az extrém metal fellegvára. Minőségi, megbízható bandák és lemezek melegágya. Hogy ez a szintű koncentráció minek köszönhető, a fene sem tudja, az biztos, hogy úgy mellesleg az elkötelezett lengyel kiadók is nagyon sokat tettek a színtérért, ami példaértékű kellene, hogy legyen. A Ruined Landscape címre keresztelt második nagylemezével jelentkező Empatic is lengyel […]
Tovább »
A fővárosi A Losing Season működését, ha nem is a kezdetektől, de azért elég rég figyelemmel kísérem. Az igazsághoz tartozik azonban, hogy élőben csak tavaly nyáron sikerült elcsípnem őket. Mégpedig a szlovákiai Metal Forever Fesztiválon, ahol visszajáró vendégként szerepeltek, s igen energikus bulit adtak. A korábbi anyagaikat is én ismertettem a ‘forgácson , bár nem […]
Tovább »
Az olasz Any Face nem egy kezdő bagázs. Bár gyanítom, rajtam kívül is akadnak olyanok, akik számára eleddig ismeretlenek voltak. Esetemben valószínűleg sosem változott volna ez meg, ha a Nadir Music nem küld egy példányt Perpetual Motion of Deceit című harmadik nagylemezükből. De küldött. És én lecsaptam rá. Persze kevésbé vehemensem, mint a mostanában egyre […]
Tovább »
Amint megláttam a borítóképet, lecsaptam a lemezre, bár a logoból és az általában működő zenei prekoncepciómból kiindulva tudtam, hogy nem lesz maradéktalanul az én szívemnek kedves a svájci brutal death horda harmadik nagylemeze. Ami kíváncsivá tett, az a 2005-ben meggyilkolt lengyel művész, Zdzislaw Beksinski groteszk, félelmetes és gyakran riasztó vizuális világának jelen megtestesülése, amit a […]
Tovább »
