A szolnoki Recovery nem egy szokványos zenekar. Na, azért nem is olyan különleges, hogy azt lehessen mondani soha ilyet nem hallottunk még. De miről is van szó? A név félig-meddig árulkodik, mert igazság szerint ez egy feldolgozáscsapat. De a különlegessége abban áll, hogy popdalokat ültettek át metalba, ráadásul csupa női előadót értelmeztek újra. (Recover, ugyebár…) […]
Tovább »
Nemrégiben jutott el hozzám az egy főt számláló Sedit legújabb anyaga, mely a kreativitást némileg mellőző 666 címet kapta. Vegyes érzelmeket generált bennem, no, de nézzük is, miből élünk. Khamul, az egyetlen és oszlopos tag a formációban másodszorra rögzített album keretein belül hanganyagot; első EP-je Accingitur ad Ultionem névvel született meg az underground metal műfaj bugyrában, […]
Tovább »
A közösségi oldalon létrehozott esemény alatt este hét órára volt meghirdetve a kapunyitás, nem sokkal a kiírt időpont után érkeztem. A színpad előtt a keverőpultig álltak. Kicsit sajnáltam, hogy az Elvenking pont erre az estére nem csatlakozott hozzájuk, mivel az új albumukról nem is olyan régen publikált daluk elnyerte a tetszésemet. A Rhapsody of Fire […]
Tovább »
Néha érkeznek hozzánk furcsaságok, amik brutális szintű nyitottságot követelnek meg, és a forgácsolók kilencvenöt százaléka sikoltva futna el a dolog elől. Nos kijelenthetem, hogy a Qui anyaga teljes egészében kilóg innen, de mivel megtisztelt minket a kiadó a fizikai példánnyal, és nekem nagyon is tetszik a lemez, nem fogom visszatartani a magasztaló szavaimat. Ez a […]
Tovább »
Na, még mielőtt bármibe nagyon belekezdenék, annyit elárulnék, hogy a lemez láttán elfogott némi alkotói válság, amit jeleztem az oldal heavy&power metal professor emeritus-ának (gondolom ezt így lehet érteni), aki nagyon komoly módszertani segítséget nyújtott, hogyan is írhatok olyan műfajú lemezekről, amik még a kinetikánál és a zsombolyok kutatásánál is távolabb állnak tőlem. Bár ez […]
Tovább »
Őszinte leszek: puszta kíváncsiságból, meg némi mazochista hajlam miatt ugrottam rá az olasz fiatalok promóciós lemezére, tehát nálam működött a média gépezet (bár nem hinném, hogy az átlagos módon), ami a külsőségeket illeti. Szívmelengető, ötletgazdag zenekarnév és a lehető leg transzvesztitábbra mázolt fizimiska tartozik a zenekarhoz a meglehetősen hosszadalmas pályafutás mellé. Még […]
Tovább »
A keleti szláv bandák közül való Lycanthropy nem a tétlenségével hívja fel magára a figyelmet. 2007-ben alakultak, és jelen korong a hetedik lemezük. Ebben szerintem semmi kirívó nincs a 21-ik században. Minden olyan zenész, aki vette a fáradtságot arra, hogy kitanuljon pár stúdiótrükköt, képes lehet erre. Egy-két kivételtől eltekintve, a lusta / tehetetlen szekcióból jönnek […]
Tovább »
Nem vagyok black metal rajongó. Ez közismert tény. Ebből az is következik, hogy a stílus szakértőjének, tudorának sem mondhatom magam. Úgyhogy előre is elnézést kérek, ha esetleg sok sületlenséget hordanék össze az elkövetkező néhány sor/bekezdés folyamán. Ugyanis a műfajjal kapcsolatos hiányos ismereteim ellenére is elvállaltam egy „black metal közeli” promo lemezt. Valamiért bevonzottak a borítón […]
Tovább »
Ha egy 2004 óta aktív zenekar csak 2013-ban tudja megjelentetni bemutatkozó nagylemezét, számos kérdés merülhet fel az emberben. Az olasz Oblyvion esetében is csak találgatni tudunk, hogy miért ment nekik ilyen nehezen a debütalbum kihozása. De valószínűleg nem lövünk nagyon mellé azon feltételezéssel, miszerint az a tény is szerepet játszhatott a dologban, hogy nem karolta […]
Tovább »
Soha nem csináltam titkot belőle, a black metal mellett a másik legkedvesebb műfajom a lassan vánszorgó, borús (funeral) doom-death muzsika, nagyjából azóta, hogy először hallottam a My Dying Bride zenekar második albumát, a mai napig méltán legendás Turn Loose The Swans-et. Ebből persze egyenesen következik, hogy igen jó barátságban vagyok az orosz Solitude Productions legtöbb […]
Tovább »
