Cikkek

Bearfood – Shopping a Mennyben – 2013

A görbeházi Bearfood is azon bandák sorat gyarapítja, akik sajnos hosszasan voltak kénytelenek várni, hogy olvashassátok tavaly megjelent Shopping a Mennyben c. albumuk recenzióját. Bocs, srácok! A helyzet az, hogy már első hallgatásra bejött a stoneres zenében utazó ötös lemeze, aztán ahogy mind többet hallgattam, kezdtem elbizonytalanodni. Sebaj, gondoltam, hagyom kicsit pihenni, eltávolodok az albumtól, […]

Tovább »

Banisher – Scarcity – 2013

Lengyel barátaink alapították még 2005-ben Rzeszów városában a Banisher-t. A Scarcity már a második teljes hosszúságú lemezük, melyet 2010-ben a Slaughterhouse előzött meg, mindemellett két demo (Sorrow of Death – 2005, Promo 2011) és a 2007-es keltezésű Human Sacrifice című EP sorakozik még a diszkográfiájukban. Lengyel death metálról lévén szó nagy pofáraesésre nem igazán számít […]

Tovább »

Vanden Plas – Chronicles of the Immortals – Netherworld (Path 1) – 2014

Nem vagyok nagy ismerője a közel 30 éve alakult német prog. metal bandának. Természetesen, mint a műfaj szerelmese hallottam már több lemezüket is, de nem váltam rajongójukká. Legutóbbi kiadványukat a Hangpróba kedvéért füleltem meg, de eléggé elment mellettem. Úgyhogy elvárások nélkül futottam neki a kb. egy hónapja kiadott, sorrendben 7. stúdióalbumuknak. Ami nem 100%-ig mondható […]

Tovább »

Architect of Seth – The Persistence of Scars – 2013

Hallottál már az Architect Of Seth-ről? – Ha igen, akkor elég nagy valószínűséggel a legnagyobb underground arcnál is undergroundabb lehetsz. – Ha pedig még nem, akkor majd most jól megismered. – Valószínűleg ez így most nem hangzik túl jól, de elárulom: nem is lesz az. – Már csak a zenei megvalósítás minősége miatt sem, hiába […]

Tovább »

Nagaarum – Eventvm Fatali – 2014

Nem túl régen, amikor még csak lelkes olvasója voltam a Fémforgácsnak, feltűnt az a szakállas fazon a HP-n, aki általában védelmébe vette a meg nem értett, elmebaj zenéket, melyek nekem már csak hozzáállásuknál fogva is szimpatikusak voltak, de megosztó jellegüknél fogva nem arattak túl nagy sikert a többség körében. Aztán persze nem kellett sok időnek […]

Tovább »

Navalm – Recovery Of Sync – 2013

Legelső albumánál tart az Ukrajnából származó Navalm legénysége. Az öt tagot számláló horda tavaly napvilágot látott debütálása nem egy teljesen elveszett próbálkozás ugyan, a fiúk szemmel láthatóan elkötelezettjei annak a stílusnak, amelyben mozognak, ám fejlődni azért még van hova. A 15 szám először kicsit soknak tűnt elnézve a tracklistát, de valójában igen rövid death/grind gránátokról […]

Tovább »

Menace – Impact Velocity – 2014

 Azt hiszem, Mitch Harrist az extrém zenék kedvelőinek nem kell különösebben bemutatni, aki pedig nem ismerné, annak megsúgom, hogy a Napalm Death oszlopos „hathúrosa” az úriember. Mitch már évekkel ezelőtt elkezdte a saját zenei projektjének megalkotását, amit anno Brann Dailor (Mastodon) és Max Cavalera (Soulfly) közreműködésével szeretett volna megvalósítani. Úgy gondolom, nem eretnekség, ha azt […]

Tovább »

Fleshdoll – Feeding The Pigs – 2013

Kezdeném azzal a száraz ténnyel, hogy valószínűleg teljesen értelmetlen lenne embereket meggyőzni arról, hogy mitől lehet jó egy death metal album. A vita nagy valószínűséggel hasonló eredménnyel zárulna, mintha egy alkoholistát próbálnék meggyőzni a tej jótékony hatásairól s viszont. Nem hinném, hogy váteszi képességek kellenének ahhoz, hogy már jó előre megjósoljuk, hogy igen csak lehangoló […]

Tovább »

Cadaveres – Demoralizer – 2013

Biztos másokban is mély nyomot hagy az első olyan koncert, amire tulajdonképpen még gyerkőcként mennek el, és ha megfelelően nagypolgári (höhö) családból származnak, jönnek a kemény harcok és meglepetések, hogy nemenjélelédeslányom akkorlegalábbneigyál ittvanötszázkólára azösszesszegecsesszartmagamraaggatom bortkérekénsörtnemiszok miazhogynemlátottszőlőt, ésatöbbi. Esetemben ez történetesen egy olyan hangverseny volt, ahol többek közt az általam akkor még nem ismert Cadaveres de […]

Tovább »

Appearance of Nothing – A New Beginning – 2014

A svájci Appearance of Nothing előző, sorrendben második nagylemezét a mai napig egy remekbe szabott prog. metal korongnak tartom. Megleptek az All Gods Are Gone-nal, csakúgy, mint a Hail Spirit Noir a debütjével. És pontosan úgy reagáltam a friss mű első néhány hallgatása után, ahogy a görögök új albumánál. Vagyis kissé csalódottnak éreztem magam az […]

Tovább »