Idén tíz éves a CLUE, ehhez a jeles alkalomhoz pedig új anyag dukál. A Snopper Kiss Péter – ének/gitár, Nedoluha György – basszusgitár és Erdei Attila – dobok felállású csapat utoljára a 2018-as Triptychon EP-vel adott életjelet. Most azonban felgyorsulnak az események még idén kihozzák a tíz dalt tartalmazó Intrinsic lemezt a metal.hu gondozásában. A lemezborító Havancsák „Hjules” Gyula munkája.
Ugyan a csapat 2020-ra tervezte a lemez kiadását, hiszen a dalok már 2019-ben kész voltak, de a járványhelyzet miatt elhalasztották.
„Decemberben [2018 – a szerk] megnyertük a Rockbook rockmagazin első országos online tehetségkutatójának első helyét a Triptychon EP-vel, és 2019-ben el is készült az egész nagylemez anyaga. Azt gondoltuk 2020-ban – ahogy 2012 óta minden páros évben jelentkeztünk valamilyen anyaggal- jöhet a megjelenés, ekkor szólt közbe a Covid.
Jobb híján csiszolgattuk, érlelgettük a lemez dalait… Néhány koncert azért ebben az időszakban is akadt, valamint lement egy közönség nélküli koncertünk a Kulisszák mögött az A38 hajón című műsor keretében a Petőfi TV-n. A stúdió munkálatokat már lassan két éve elkezdtük, úgyhogy semmivel sem kapkodtunk, elengedtünk minden határidőt… Pontosabban újabb határidőt találtunk, méghozzá a 2022-ben épp aktuális tíz éves jubileumát a csapatnak.”
A lemezt elsőként a White Clown-hoz készített videóval vezeti fel a zenekar.
„A koncertek utáni visszajelzések alapján a White Clown egy sokat méltatott tétel. Bár a Covid előtt kész volt már, akár a karantén időszakra is rímelhetne a szövege.” – mesélt a dal hátteréről Snopper Kiss Péter.
„Egy ember soha és sehol nem veszhet el annyira, mint önnön magányos agyának végtelen, bonyolult folyosóin, ahová senki sem nyúlhat utána, ahonnan senki sem szabadíthatja ki.” Isaac Asimov
S hogy mi várható az albumtól. Néhány gondolat a zenekartól:
„A 2016 SunCult lemezt követően váltunk trióvá, s kezdtünk egy gitárral dolgozni. Az Intrinsic dalai már így íródtak, ennek köszönhetően egy, a korábbiaktól sokkal nyersebb, direktebb, keményebb anyag született. Nagyon gitáros megközelítésű, nagyon riff-központú a lemez, a dalok terén pedig kifejezetten cél volt, hogy rövidebbek legyenek, mert ez motiváló újdonságot jelentett. A szikár alapokra nagyon dallamos énektémák és finom, éteri samplerek kerültek, így egyik szempontból sokkal diverzebb a hangkép, másik oldalról hangulatilag nagyon is homogén.
Semmilyen ötletnek nem szabtunk határt! A prog bandák hangulatiságától, a hard rock dallamosságán vagy a grunge borultságán át a death metálos zúzásig sok minden történik a lemezen, ami korábban nem volt ránk jellemző. Meg akartuk haladni magunkat, s úgy érzem sikerült is kilépni az árnyékunkból.”