Csak egy perc címmel jelent meg a punk/rock szólóprojekt új klipes dala. A Szellem névre hallgató előadó 2020-ban hallatott magáról először bemutatkozó, cím nélküli kislemezével, majd ezt követte 2021-ben az Örökre EP. Azóta csak két single-t kaptunk tőle, ez a mostani a harmadik. A Csak egy perc a 2000-es évek punkrock, skatepunk világát idézi zeneileg, a szöveg pedig meglehetősen sötét hangulatú. Így mesélt róla a szerző:

„Az élet nehéz pillanatainak feldolgozása során született meg a dal. Fájdalom, harag, és kiútkeresés jellemzi, nem egy vidám tétel. A klipben ezt a sötét, komor szövegvilágot szerettük volna képileg megtámogatni, azt hiszem ez sikerült is. A vicc egyébként, hogy bár egyáltalán nem látszik a végeredményen, de maga a forgatás egy meghitt karácsonyi díszlettel berendezett fotóstúdióban történt.„

Idén ősszel várható az első Szellem nagylemez megjelenése, ezt hivatott felvezetni a most bemutatott dal.

Harmadik lemezelőzetesét adja ki a Montreal városából származó The Occult, akik a klasszikus punk egyszerű de nagyszerű stílusában alkotnak. Ennek megfelelően rengeteg energia, rock n’ roll-os rugós, élettel teli ritmusok jellemzik a zenéjüket, míg a vokál melodikus de azért van benne egy kis mocsok is. A punkon kívül egyéb stílusok is hatással voltak rájuk, de azért a fő csapásirány mégiscsak ez volna. A Watch You Die tökéletesen reprezentálja mindezt ami az augusztus 19-én megjelent debütáló albumukról való, ami stílszerűen saját maguk után neveztek el. The Ramones, Misfits, Sex Pistols rajongók különösen figyeljenek.

The Occult – The Occult

1. Watch You Die – 3:05
2. In This Night – 2:59
3. Deth Doll – 3:22
4. Strangling Republicans – 2:48
5. It’s Amateur Hour – 2:49
6. 20 Years – 2:59
7. Dots – 2:05
8. Gotta Love Those Humans – 3:47
9. Dine with Me – 1:56
10. Team Satan – 3:48
11. Planet Pisces – 2:44
12. Nicole – 2:51
13. Occupy Unite – 3:14

A dark rock, punk rock Mads Christensen megjelentette új lemezének a 5212 Helvete első hívatalos előzetesét. A norvég zenei színtéren régóta jelen lévő (pl. a Blood Command és a Pybanen) tagokból alakult csapat zenéje a punk gyökereihez nyúlik vissza, és azt dark/doom elemekkel átszőtt rock’n’rolllal ötvözi. A hangzás így folyamatosan változó képet fest a csapatról, mintha azok mindig úton lennének a zenei fejlődés girbe-gurba ösvényein. Hangzásvilága ismerő lehet azoknak, akik kedvelik a Butthole Surfers, Prince, The Spits, zenéjét, illetve szívesen hallgatják a Darkthrone F.O.A.D. albumát. A dalokból kihallható (lesz majd) némi post-punk és proto-kraut rock hatás is. Hogy a muzsikálás útján hol tartank most, annak megítélését a hallgatóra hagyják…

Az Earsplit adta hírül, hogy a massachusetts-i melodic hardcore metalos A Wilhelm Scream három korábbi albumát jelenteti meg a Creator-Destructor Records. Az albumok ráadásul exkluzív vinyl formában kerülnek a közönség elé. A három lemez a banda zenéjéért rajongók kedvencei, a Mute Print (2004), a Ruiner (2005) és a Career Suicide (2007). Az erdetileg Nitro-kiadású lemezeket az új kiadó három különböző színű korongon adta ki, és azok jó része elővételben elkelt. A lemezek artwork-jéhez Dave Koch adott újabb motívumokat, az új pólók mellett számos merch-cucc is a polcokra került.

Zenéjükből ízletőt szolgáltat például az alábbi video klip.

A Bay Area beli Creator-Destructor kiadónak a témában felelőse, Ben Murray így mutatta be az együttműködést:

„A Wilhelm Scream tagjai jó barátaink már 2010 óta. Először a keleti parton turnéztam velük. Büszke vagyok rá, hogy többször osztozhattam velük a színpadokon. Úgy ismertem meg őket, mint rendes, igazságkereső fickókat. Aligha tudnék ennél tehetségesebb bandát elképzelni. A legkevesebb, amit mondhatok, hogy dalaik beszivárognak a DNS-embe, már 2004 óta. Már-már valószínűtlen, hogy a mi kiadónkhoz kerültek most, nem tudok elég hálás lenni ezeknek az alakoknak mindezért. Ezernyi dolgon dolgozunk most. Úgyhogy hangoljatok ránk és támogassátok a bandát!„

A Nuno Pereira – ének, Trevor Reilly – gitár/ének, Brian J Robinson – basszus és Nicholas Angelini – dobok felállásal működő Wilhelm Scream leginkább intenzív punk rock bandaként ismert a közönség előtt. Stílusuk folyamatosan fejlődött az elmúlt húsz évben. Riffekben gazdag, uptempos zenéjük metal hatásokat ötvöz, az idők során egyre technikásabbá vált. Ami azt illeti, egy punk rock bandánál ez egyáltalán nem hátrány, hiszen kevés zenekar van, aki ugyanabból ~négy riffből képes egy életművet építeni. Különösen akkor, ha a stílusának megfelelően, fontos társadalmi üzeneteket kíván közvetíteni éveken át a hallgatósága felé. Így a rajongók növekvő serege csatlakozott, hogy az énekessel együtt üvöltse ki tüdejét a fesztiválokon is headlinerré váló banda színpada előtt. A Wilhelm Screamet már ideje a NOFX, a Strung Out, a Pennywise, a Hot Water Music, The Lawrence Arms, The Descendents csapatokkal együtt emlegetik. Ne véltelenül, hiszen velük rendre játszanak közös színpadokon.

A turborockot, azaz erőteljes punk rockot a dirty rock stílussal, héba-hóba fura sötét elemekkel vegyítve játszó Grillijono K.O. fontos üzenettel tette közzé legutóbbi ‘Marinaadien hautaan’ című dalát debütáló lemezéről. A ‘Napalmia korville’ címet kapott album az Inverse Recordsnál jelent meg 2021. március 17-én. A harmadik dal után azonban, a kiadó kiadó jóvoltából már minden dalba belahallgathatunk. Az erőteljes nótákat hallgatva képtelenség eldönteni, hogy a csapat mikor viccel és mikor gondolja komolyan az előadást!

Lobo-Tommi a megjelentetésről szóló hírhez hozzáfűzte: „A Marinaadien Hautaanis a legrégebbi Grillijono felvételek egyike, ami végül felkerült a lemezünkre is. Itt, Finnországban van egy kifejezésünk az ittas állapotra, a ’bepácolta magát’, ami azt jelenti, ha valaki szörnyen lerészegedett. Ez, sajnos, egy jellemző szokás itt fenn északon, az év bármely szakában. Így a dal a bepácolt állapot következményeiről szól – és arról milyen leállni az ivással. Amolyan középtempós rock dal, kis bluesos beütéssel. Biztos pozíciót nyert a koncerten előadott dalaink listáján már a kezdetektől.„

A dalok a banda saját anyanyelvén szólalnak meg, noha a második dal (csak címében) erősen ironikusan utal a Wham hajdani sikerlistás dalára (egészen más stílusban).

A már jó ideje működő német Exile on Mainstream nevű kiadó április közepén jelentette meg Friedmann az In Der Gegenwart Der Vergangenheit című lemezét. Pontosabban szólva az immáron negyedik korong hónapról-hónapra dalonként jelent meg, míg végül most fizikai hanghordozón lesz kapható. A zeneileg nehezen behatárolható, már három stúdió és két koncert albummal büszkélkedő Friedmann mindig is független maradt a német zenei színtéren. Friedmann, mint zenész, a kérlelhetetlen etikai hozzáállásával és szókimondó magatartásával igazából egy jelenség a meglehetősen öncélú és énközpontú társadalomban.

Dalai a korábbi korongjai és új lemeze alapján nehezen határolhatók stílusok közé, a támpontot keresőknek leginkább folk rock, illetve az utóbbi évtizedekben igen divatos ambient (zajos és hagulatfestő) zeneként írhatnánk le szavakban.

Firss lemezét német nyelven adta közre. A Rolling Stone Magazin német nyelvű kiadása legutóbb nyolc oldalt szentelt a zenésznek és életútjának. Dalai végülis csak az életéből merítenek az új lemezen is, ahogy azt a magazin is írta a hardcore punk  dalszerzőről/előadóról. Egyik jellemző mondatáról maga szerző így nyilatkozott:

„A Nichts Können Alles Machen-t, (azaz Nem mindenki képes bármire) mondatot én úgy tölteném meg tartalommal, hogy ’nem vagyok képes mindenre, de azért csinálom.„

A kiadó szerint ez a mottója a friss lemeznek is – hogy ez mennyire (ön)irónia, mindneki maga döntse el. A szokatlan módon, előzetesen dalonként közzétett lemez végül CD-n és LP-n jelenik meg. A borító Conny Ochs munkája. A felvételek a Chameleon Stúdióban készültek, ahol a legutóbbi Deep Purple és a Heaven Shall Burn korongok, Eike Freese irányításával.