Vannak helyek a földön, ahonnan legkevésbé sem várnánk depresszív hangulatú zenéket, számomra ilyen hely a Kanári-szigetek. Most mégis egy, a világra igencsak dühös és nem túl emberbarát anyagba futottam bele a Magec bemutatkozó EP-jének formájában. Az öt főt számláló banda kőkemény sludge/doom metallal próbál érvényesülni, ennek sikeréről pedig már meg is győződhetünk.
Sok apróbb kiadvány és viszontagság után jutott el a nagylemezhez az angol Sunstone pszichedelikus/stoner/sludge csapata, most azonban nem aprózták el a dolgot, majd egy órás játékidővel és mindössze 5 dallal megjelentették Domus Brutalis címre hallgató első teljes kiadványukat. A pincébe hangolt gitárok, a súlyos elszállások és kemény odamondások természetesen nem maradhatnak el.
Agresszív, kíméletlen bemutatkozó lemezt tett le a hallgatóság elé az amerikai Destroyer Of Man néven futó sludge/doom metal formáció. A bandának eddig egyetlen demója, promója jelent meg 2015-ben, most viszont meghallgathatóvá tették a Descent nevű, alig fél órás debütálásukat a nagylemezes zenekarok csapatába kerülve, amit ti is megfülelhettek.
Érdekes módon deviniálta magát a londoni Gurt zenekar, akiknek most jelent meg második, Skullossus című nagylemeze. A banda party sludge metalként hivatkozik magára, de elnézve egyébként figyelemfelkeltő borítóját és meghallva az első dalokat, azt hiszem, új értelmet nyerhet egyeseknek a parti kifejezés. Nincs itt nagy újítás, csak egy lendületes, erőszakos sludge/doom karatés mozdulatokkal és lendülettel előadva, ami azért egészségünkre válhat, főleg, hogy meghallgathatjuk a teljes lemezt.
<a href=”http://gurt.bandcamp.com/album/skullossus-2″>SKULLOSSUS by GURT</a>
Eddigi lemezein sem bánt kesztyűs kézzel az olasz La Cuenta dalai hosszúságával, most azonban félretették a tökölést, ami a szerzemények darabolását illeti és kiadták a La Confessione Di Antonius Block névre hallgató új lemezüket. A valamivel fél óra fölé kúszó alkotást azoknak ajánlom, akik élnek-halnak az apokaliptikus hangulatú, skizofrén sludge/doom metalra, vagyis a zenekar tagjain kívül még pár nagyon elvetemült személynek. Az anyag gyakrolatilag egy hosszú, súlyos, megzenésített téboly, amin nyugodtan letesztelhetitek idegszálaitok tartósságát.
Mi lehet az első, ami eszünkbe juthat egy sludge/doom zenekar láttán? Egyértelműen a sűrű, melasz szerű iszapba ragadt, nehézkes riffek és egy olyan hangzás, melynek segítségével könnyedén a falnak veri a fejünket egy kemény pofonnal úgy, hogy sütőlapáttal kelljen levakarni. A nemrég nálam landolt kolorádói Ketch zenekar gond nélkül megfelel ennek a nem […]
Tovább »A napokban akadtam csak rá az augusztus végén bemutatkozó Grave Lines zenekar lemezére is, ami egyértelműen ehhez az évhez tartozik és a sludge/doom metalban utazó angolok Welcome To Nothing lemeze biztosan megér egy próbát, főleg, ha azt bármikor megtehetjük bandcamp oldalukon.
A lengyel sludge/stoner/doom gépezet, a Dopelord már 2017-ben tartózkodik lelkileg, ugyanis a jövő év elején érkezik harmadik nagylemezük, a Children Of The Haze. Ugyan eddig a zenekar nem készített túlzottan kiemelkedő lemezeket, de az érkező kiadványról már most meghallgatható , igencsak súlyosra sikerült Navigator c. szerzemény miatt biztosan ott leszek a lemez célközönségében.
Az amerikai Green Bastard zenekar túl van a demózás korszakán, amit 2013 óta folytat 3-4 perces dalaival. A tagok nagykorúságát bizonyítandó, most előrukkoltak a Pyre címre keresztelt, kis példányszámban megjelent Ep-vel, amire 3 dalt pakoltak fel 55 perces játékidővel! Súlyos sludge/doom ez a mélyből, kizárólag függőknek!
Második lemezén sem fogta vissza magát a kaliforniai Deathkings. A kísérletezős kedvű sludge/doom metalban utazó zenekart épp ezért nem is olyan egyszerű beskatulyázni, hiszen a nemrég megjelent, All That Is Beautiful c. lemezükön könnyedén siklottak egy órás játékidő fölé összesen négy szerzemény segítségével. Ugyanakkor a dalok finomsága, hangulata miatt mindenképp tudom ajánlani a megismerkedést a kiadvánnyal, amit ráérő időtökben meg is tehettek a zenekar bandcamp oldalának segítségével.
