Vészesen közeleg az atmoszférikus, technical death metal csapat, a Fallujah ötödik albuma, az Empyrean. 2007 óta létezik ez az amerikai osztag és azóta se sűrűn találni olyan bandát, amelyik így vegyíti a hangulati elemeket a gépies technikássággal. Most elérkezett az ideje az utolsó lemezelőzetesnek, aminek a címe Soulbreaker. Keverednek a pszichedelikus részek a kíméletlenül kemény és súlyos riffekkel, mindezt a tőlük megszokott magas minőségben tálalják elénk.

Bemutatkozó albumát készül kiadni a kolumbiai heavy metal ötös fogata a Diamond Chazer. 2017 óta csapnak zajt az esőerdők mélyén a fiúk és eddig egy EP és néhány single volt a nevük mellett. Mindez október 18-tól a múlté, megjelenik a Starriders névre hallgató debütálás és ha ez sem volna elég, érkezett egy lemezelőzetes is. A Lightning segítségével kóstolhatunk bele ízes, latinos, szenvedélyes fémzenéjükbe. Tradicionális, 80-as éveket idéző NWOBHM rajongóknak kár volna kihagyni.

Diamond Chazer – Starriders

(Fighter Records)

01. Intro: Stargate
02. Starrriders I: Lords of the Space
03. Lightning
04. Into the Vortex (instrumental)
05. Highway to Our Dreams
06. Cosmic Samurai
07. A.R.C.A.D.E. (instrumental).
08. The Pact
09. Alucarda
10. Insane & Unleashed
11. The Void
12. Starriders II: Nibiru Deadly Star

Resurrection of Deathly Visions címmel megjelent és végig is hallgatható a szegedi old school death metal vonalas Gravecrusher új négy dalos EP-je. A csapat egy megújult felállásban (Blasphemy – dobos/énekes és Disemboweler – gitárok/basszusgitáros) nyolc év után tért vissza új mini-lemezével, ami a spanyol Xtreem Music gondozásában CD-n és digitálisan kiadásban látott napvilágot.

Ismét Izrael az úti célunk, azonban most a tech death Prey For Nothing jelentkezik új albummal, akik már 2006 óta együtt vannak jóban rosszban. Épp most írtak alá egy új lemezszerződést a WormHoleDeath istállójához és jön is a negyedik korong. A címe pedig nem más, mint Kivshan és a banda saját elmondása szerint a hangzásukban történt egy kis elmozdulás, fejlődés, progresszió…kinek hogy tetszik. Mindenesetre szeptember 9-én fog érkezni az új album, és van lemezelőzetes is. Az albumnyitó Angels of Atheism enged számunkra betekintést az új hanggal kapcsolatban.

2018 óta van együtt az izraeli Stormbound és a symphonic metal területén jeleskednek. Négy munkával, vérrel, könnyekkel és falalfellel teli év után végre megérkezett a debütáló albumuk. Repkednek a szopránok a mélyebb vokálokkal egyetemben a lemezelőzetesükben, ami a December nevet kapta. Majd egy órás album lett a December, tehát ötletből nem volt hiány, meg is lehet hallgatni és naná, hogy hoztam hozzá egy linket is.

Whore Candy címmel megérkezett a hazai stoner rock gurujának, vagy inkább remetéjének is nevezhető Aiwass, Whorediezel projektjének újabb albuma. Multi-instrumentalista művészünk 2010 nyarán állította pályára a psychedelic-space, progresszív jazz-stoner vonalon mozgó Urania, és a vele párhuzamosan futó, korai időkben még hagyományos doom alapú, de jócskán kísérletezős acid stoner rock hangzású Whorediezel nevű projektjeit. Hetedik sorlemeze mellé az alábbi infókat osztotta meg:

„Rossz szokásomhoz hűtlenül most végre írok ismertetőt, avagy ajánlót az új Whorediezel anyaghoz, nem csak úgy tahó módra odavágom…, szóval minden a szokásos, nincs Urania, Whorediezel van, nézzük sorban,számonként.

Cut Out: Ez egy kisujjból kivágott, teljesen ösztönös, minimális idő alatt összepakolt, minimalistára vett dolog, ami az ezen a vonalon a rám jellemző összes tipikusságot és saját klisét tartalmazza, és semmi többet. Felvezetési beetetés.

City III.: Laza funky alapokra témázgatásnak tűnik, de a nyitódallal ellentétben itt minden egyes részlet ki lett találva úgy, hogy a lehető legváltozatosabban vigye el az alaphangulatot, belvárosi, nyár éjszakai sétálgatásokhoz passzoló háttérzene.

Planetarium: Ez is egy igen tipikus, szinte rögtönzött darab, a koncepció ilyenkor az, hogy lehetőleg ne gondolkodjak azon, hogy mi legyen. A dobtéma nagyon hasonlít a Moonspell – Opium dalának alapjára, egy kis tamos felvezetés után ez folyamatosan ismétlődik, de a rá pakolt témák semmi hasonlóságot nem mutatnak az említett zenekarral – se.

Nintendo: Gyakorlatilag City IV. is lehetne, kicsit több szinti, kicsit kevesebb funky.„

„Istambul: Az utolsónak elkészült szám, ami fejben megvolt már – de csak fejben, így valamennyire szopó volt feljátszani a négy gitársávot, ami egymásra témázgat. Most sem vágtam ki utólag a hibákat – de legalább az előnyöket sem. Egy keleties alapdallam váltakozik a tipikusabb stoner részekkel, úgy ahogy a kötött szólamok is az imprókkal.

The Snatch: Egyik reggel arra ébredtem, hogy ez az alapdallam jár a fejemben – hallottam már valahol? Talán egy Tarantino, vagy Guy Ritchie filmben? Nem tudom, de a hangulatot nagyon adta. Meg lett csinálva.

The Very Pulse of the Machine: Elektro alaptémára pakolt sci-fi űrutazás.

Sunset Blvd: a legrégibb szám, konkrétan 2021 januári, igazi rádióbarát old-school diszkó-fanki alap, kicsit érzelmes, kicsit merengős.

Firebird 77.: A nyitó gitártéma akár Meshuggah is lehetne, de ez a morcosság ne ijesszen el senkit. Ha egy Pontiac Firebird-öt akar az ember megidézni, akkor nem lehet finomkodni. A gitárszólót egy zseniális, Ferrai piros, 85-ös Gibson Flying V-vel toltam fel, amiért örök hálám Hegedűs László barátomnak, az ég áldja meg ezért őket!„

Nashville a country fővárosa, az Orthodox tagjai mégsem cowboy kalappal a kobakjukon énekelnek arról, hogy otthagyta őket az asszony és még a kocsit is vitte. Metallice hardcore-t játszanak és a harmadik albumukat adták ki négy napja, azaz augusztus 19-én. A címe Learning To Dissolve és nagyot szól, ha nem hiszitek, akkor ne is járjatok utána, elég ha csak a kagylótokat a Dissolve nevezetű lemezelőzetesre helyezitek.

A teljes lemez itt található:

Melankolikus, kiüresedett, mégis fájó érzelmekkel operáló világot szeretne elénk tárni az igazán frissnek nevezhető MMXX projekt, ami kifejezetten a pandémia magányára, nyomasztó mivoltára kíván reflektálni. Ez egy igazi nemzetközi összefogás során született anyag, rengeteg zenésszel és stílusirányzattal, melyek közül a legfontosabb a melodikus, gótikus elemekben bővelkedő death/doom metal. A kiadvány elkészítésében olyan sokan közreműködtek, hogy elég sok időt elvett a megjelenéstől a jogi kapcsolatok tisztázása az anyagot illetően. Az alapötlet a The Foreshadowing egykori gitárosától, Andrea Chiodettitől indult, akinek a zene nagy része köszönhető, a mellé társult énekesek többsége pedig a dallamokra megalkotta saját elképzelését az izolációról és annak hatásairól saját életére. Dobosként részt vett Jesse Haff (Daylight Dies), az énekesek között pedig megtaláljuk Dan Swanö (Edge Of Sanity, Nightingale), Yann Ligner (Klone), Mick Moss (Antimatter, Sleeping Pulse) Aaron Stainhorpe (My Dying Bride), Mikko Kotamaki (Swallow The Sun), Carmelo Orlando (Novembre), Marco Benevento (The Foreshadowing) Chris Canella (Autumns End), Egan O’Rourke (Daylight Dies) nevét is. Ez bizony igazán illusztris társaság. A lemez hivatalosan november 11-én jelenik meg, addig lehet melegíteni az előzetes dalokkal.

Aki találkozott már a nemzetközi összefogásból született funeral doom zenekarral, az Aphonic Threnody-val, annak talán nem lesz meglepetés, hogy az igencsak aktívnak mondható banda újra lemezmegjelenés előtt áll. Ez már a hatodik lesz a sorban a 2012-ben indult csapatnak, ami azért nem rossz eredmény. Viszont, hogy ezúttal is orrunk alá dörgöljék, mennyire szeretik a műfajt, nem álltak meg holmi 9-10 perces rádióbarát temetési muzsikánál és ezúttal dupla lemezben gondolkodtak. Erről hallgathatjuk meg elsőnek a Condemnation című dalt, amit nem kifejezetten a reggeli kávé elfogyasztásáig célszerű megfülelni, mivel bő 18 perces tételről van szó. A hallgatás során megleshetitek az igencsak pofásra sikerült borítót is. Az album egyébként The Loneliest Walk címmel érkezik majd, pontos dátumot egyelőre nem tudni.