A Swollen, In Flux lett a keresztneve annak a súlyos és rideg nagylemeznek, amellyel a tíz éve alapított, de 2020 óta szinte tetszhalott állapotban leledző idahói Seven Chains megtöri a csendet. A csapat június 26-án érkező anyaga a kísérleti blackened death metal legsötétebb bugyraiba kalauzolja a hallgatót az I, Voidhanger Records gondozásában. Az alapító trióhoz időközben Michael Graves gitáros is csatlakozott, a hangzást pedig olyan vendégzenészek teszik még kiszámíthatatlanabbá, mint a trombitán játszó Logan Pintor, valamint az éteri vokálokért felelős Golden Fawn. A Seven Chains zenéje egy kaotikus és disszonáns elektromos kisülés, amely valahol a Portal zsigeri pusztítása és a Ved Buens Ende avantgárd, hipnotikus vibrálása között keresi a maga igazát.

Noah Coleman énekes-gitáros így beszélt a közelgő kiadványról:

„Mint a legtöbb alkotás, a Swollen, In Flux is egyszerre érződött nagyszabású betetőzésnek és bizonytalan kezdetnek a születése során. Ez az eddigi legpörgősebb felvételünk, bár a megírása közben nem így tűnt. Amit viszont szándékosnak szántunk, az az, hogy ezt – mi mint előadók, ti pedig mint észlelők – egyszerre tapasztaljátok meg szentélyként és ördögűzésként. Egy újjáépülő tűz. Egy szülő hulla. A death metal a maga leginkább hullámzó és eksztatikus formájában.”

A Paul Van Trigt festményével díszített kiadvány az Immolation híveinek is megér egy próbát, a beágyazott dalok segítségével pedig máris ráhangolódhattok erre a formabontónak szánt, zord és primitív agresszióra.

Kifejezetten direkt és tempós felütéssel jelentkezett a hazai romantikus folk punk vonalas Jolly Jackers, ugyanis a hírlevél szerint pályafutásuk eddigi leggyorsabb dalát szabadították rá a közönségre Toilet címmel. A szerzemény a szeptember 18-án érkező, The Weird Ones névre keresztelt ötödik nagylemezük második előzetese, amelyhez egy nem mindennapi, rendhagyó helyszínen forgattak körítést.

„Ez a könnyed nyári punk dalocska a leggyorsabb, amit valaha írtunk. Egy elszabadult versenyló energiája van benne. A szöveg viszont a szerelemről szól. Amikor annyira szereted a párod, hogy már akkor is megőrülsz a hiányától, ha csak kimegy a mosdóba. Tudod, hogy ez nem normális, de ez van…”

A hozzá készült kisfilm egy mobilvécé-telepen nyerte el végső formáját, ahol a stábnak az esőzés mellett a hirtelen jött 30 fokos hőséggel is meg kellett küzdenie, hogy aztán egy ezer kilométeres németországi koncertúttal fejeljék meg a fáradalmakat. A vizuális körítésért felelős stáb munkája remekül passzol a dal hangulatához, a klipet pedig már meg is lehet tekinteni a youtube felületén.

A minőségi underground kiadványokra szakosodott Majestic Mountain Records istállója ritkán lő mellé, ha borongós, súlyos zenékről van szó, június 12-én érkező legújabb büszkeségük pedig egy igazi csemege az introspektív muzsikák kedvelőinek. A Mirror Of My Soul a svéd undergroundban jól ismert Patrik Andersson Winberg (Dun Ringill, ex-The Order of Israfel) szólóprojektje, amely messze kilép a hagyományos doom metal kereteiből, hogy a sötét tónusú hard rock, a gótikus rock és a történetmesélős énekes-dalszerzői világ határmezsgyéjén alkosson valami egészen személyeset. A debütáló, October is Rising című lemez, mely június 12-én lát napvilágot egy katedrálisba bevonulás ünnepélyességével és baljóslatú atmoszférájával bír.

Winberg öt éven át csiszolgatta az anyagot, amely a zenekarok belső korlátai nélkül, organikus módon fejlődött. Bár szólóprojektről van szó, a végeredmény mégis egy komoly kollaboráció szüleménye. Olyan neves vendégek bukkannak fel a dalokban, mint a billentyűs Per Wiberg (ex-Opeth, Tiamat), Pete Campbell (ex-Pentagram) dobolása, vagy éppen Terry Slesser (Geordie) karakteres éneke.

„Volt egy pont, amikor egyszerűen bíznom kellett az ötletben, és követni azt, bárhová is vezet. Ezek a dalok egy nagyon személyes helyről származnak, örömöt és sötétséget, és mindent a kettő között magukban hordoznak.” – nyilatkozta Patrik.

A kaliforniai goregrind / grindcore / mincecore / anarcho-punk Haggus egy újabb ízelítőt dobott  június 26-án, a Tankcrimes gondozásában érkező nyolc dalos The Mincecore Manifesto lemezéréről. Második videójuk a már a címében is sokatmondó Fucked Up Future.

„A Fucked Up Future azt mutatja be, milyen érzés valós időben végignézni a világ pusztulását. Minden nap drágább, kimerítőbb és feleslegesebb lesz, egyre közelebb sodorva az embereket a szakadék széléhez, miközben a vállalatok, a politikusok és a milliárdosok a haladás nevében tönkreteszik őket. Eközben elvárják tőlünk, hogy csak mosolyogjunk, miközben az emberiséget egyre mélyebbre húzzák a WC-be.”

Az EP-ről elsőként bemutatott Decease the Police klipje itt nézhető meg.

„Ez a lemez mindenkinek szól, aki 2026-ban felszólal, ellenáll és harcol a fasizmus ellen. Most, jobban, mint valaha, nincs itt az ideje a hallgatásnak vagy a kerülgetésnek. A milliárdosok és oligarchák mindent bevetnek majd, hogy túlságosan eltereljék a figyelmedet, hogy túlterheltek és kimerültek legyünk, és ne vegyük észre, hogy egy globális fasiszta állam felé tartunk. Az ő érdekeik senki másnak nem kedveznek, csak nekik, és kivértezik ezt a bolygót. A kapitalista csizma alatt az élet minden aspektusa a tömeges szenvedésből való profitálásra szolgál, miközben a kényelem kedvéért eladnak téged. Ne hagyd, hogy becsapjanak. Senki sem szabad, amíg mindannyian szabadok nem vagyunk.”

Mintha egy lakatlan barlangrendszer legmélyén ébrednénk, ahol az emberi tudat darabjaira hullik szét. Valami hasonló, nehezen megfogható atmoszférát áraszt a finn Alkuharmonian Kantaja második nagylemeze, amely június végén érkezik az I, Voidhanger Records gondozásában. A korábban trióként működő formáció mára négytagúvá bővült, de a skandináv avantgárd iránti elkötelezettségük cseppet sem változott. Az öt évvel ezelőtti debütálás után a Melas Khole címet viselő új anyaguk egyfajta belső utazás a lélek romjai között. A zenekar agya, a Khanus soraiból is ismert J. Usurper szerint a dalok nem a passzív kétségbeesésről szólnak, sokkal inkább egy belső átalakulást, az önmagunkkal való kendőzetlen szembenézést vetítik előre. Az underground elvontabb, disszonánsabb bugyrai iránt fogékonyabbaknak egy felfedezést mindenképp megér az anyag, aminek első betekintését Culprit Sunsets (To Chew on Darkness) című daluk által kapjátok.

Augusztus 21-én Power to Survive címmel érkezik a heavy/power metal vonalas Burning Sun új nagylemeze. A nemzetközi felállású, hazai vonatkoztatású banda harmadik nagylemeze már a zenekar új felállásában fog megjeleni a Pride and Joy Music kiadásában. A zenekar 2026 elején jelentette be, hogy Papi Zoltán basszusgitáros és Pancho Ireland (Merciless Law) énekes-gitáros párosa alkotta duó mellé állandó tagokként becsatlakozott Nicolas „Nico” Peter énekes / gitáros (Tyran, Invictus) és Kulcsár Edmond „Edi” dobos (Gift of Grave).

A 10 dalt tartalmazó új albumon olyan vendégek szerepelnek, mint Herbie Langhans (Firewind) és Alexandra Lioness (Jenner, Frozen Crown). A lemez második dalaként máris itt van a Herbie Langhansszel közös Emaly’s Hymn című daluk.

Május 31-én egy rendkívül érzelmes, mély és gondolatébresztő újdonsággal jelentkezett a hazai modern metal/rock vonalon mozgó GreatEscape. A srácok legújabb, Mélysötét címre keresztelt dala egy hivatalos videóklip kíséretében látott napvilágot, és azonnal magával ragadja a hallgatót a súlyos, mégis dallamos atmoszférájával.​A dal mondanivalója és szövegi háttere; A Mélysötét nem csupán egy újabb tétel a zenekar palettáján, hanem egy komoly lelki utazás. A dalszöveg az emberi lélek legszélsőségesebb, legnehezebb időszakait boncolgatja. Arról a fojtogató érzésről mesél, amikor a magány, a bezárkózás és a belső démonok a mélyben tartanak minket…

„Becsuktam ajtót ablakot de mégis itt vagyok / Lélegzem elbújva a sarokba…”​

A dal legfőbb üzenete azonban a remény és a kitartás. Arra emlékeztet, hogy a legsötétebb pillanatokban sem vagyunk egyedül, és még a legmélyebb pontról is meg lehet találni a kivezető utat a fény felé:

„Volt már számtalan rossz napom / Néha sírtam de vállalom / mert a mélyből is látni az eget / Csak nyisd ki a szemed”

A szerzemény rávilágít arra, hogy a mindennapi küzdelmek és a túlélésért folytatott harc közepette is muszáj előre tekinteni és emelni a tétet. A dal dinamikája hűen tükrözi a szöveg hullámzását: a feszült, befelé forduló verzékből egy monumentális, érzelmes és fülbemászó refrén robban ki, ami szinte repíti a hallgatót a „felszín felé”. A zenei súly és a dallamosság egyensúlya garantálja, hogy a modern rock/metal kedvelői azonnal megtalálják benne a számításaikat. A dalhoz készült képi világ szintén remekül támogatja ezt a nyomasztó, majd felszabadító hangulatot. A klip hátteréről érdemes tudni, hogy a videóban látható emberek nem színészek, hanem maguk a zenészek és azok a rajongók, akik bátran felvállalták, hogy mi tartotta őket a mélysötétben. ​Ha szereted az olyan zenéket, amik nemcsak megszólalásukban erősek, de valódi, húsbavágó üzenetet is hordoznak, akkor a GreatEscape újdonsága kötelező darab.​ A klipet itt tudjátok megtekinteni:

Felvétel: LVNBRN STUDIÓMix/master: NO SILENCE STUDIÓVideó: Nagy Gábor/Auer MátéZene: Great Escape