Vannak zenekarok, akiknek nem kell magyarázni, mi az a beton és mi az az utca. A Beyond nem a legújabb trendek hullámain lovagolva bukkant elő a semmiből, hanem a magyar metal underground legmélyebb bugyraiból. 1982-es alakulásuk óta láttak már mindent: rajztáblából és bicikliküllőből eszkábált gitárokat, marmonkanna-lábdobot, sátánizmus-vádakat és a Petőfi Csarnok hírhedt pofonjait. 2026. március […]
A világjárvány sötétségében, szobaprojektként fogant ausztrál Beleth köszöni szépen, esze ágában sincs visszahúzódni az árnyékba. Miután a 2021-es Silent Genesis című debütálásukkal – amely a Carcass és a Lamb Of God vaskos örökségét házasította össze – sikerült meggyőzniük a nemzetközi szaksajtót, a csapat most egy független kiadású kislemezzel rúgja be az ajtót. A május 15-én érkező The Grinding Void az első olyan felvétel, amelyen már a formáció új torkát, Dean Wade énekest hallhatjuk, aki láthatóan nem finomkodik a mikrofon mögött.
Beleth - Black Speech [Lyric Video]
A szerzemény hű marad a zenekar védjegyévé vált death/groove metal alapokhoz: az izmos riffelés és a lüktető ritmusok mellett ezúttal nagyobb hangsúlyt fektettek a baljós atmoszférára is. A dal egyfajta alászállás a vér és lángok marta mélységbe, ahol a feszültség szinte tapintható, mielőtt a gitárok végleg átvennék az uralmat. A koronát az építményre Aidan Cibich vendégjátéka teszi fel; a többek között az Echoes In Eternity és az egykori Apophis soraiból ismert gitáros egy villámcsapásszerű szólóval fűszerezte meg a végeredményt.
A hangzásért ezúttal sem bíztak semmit a véletlenre, a keverést és a maszterelést a németországi LSD Studios falai között Lasse Lammert végezte, akinek a neve a Sigh vagy a Raven lemezeiről is ismerős lehet. A végeredmény egy masszív, páncélozott hangfal, amely a finn Tony Kaarlas által készített szöveges videóval kiegészülve hivatott fenntartani az érdeklődést a trió – Dean Wade, Chris Long és Robin Stone – munkássága iránt. A zenekar eddigi legérettebb megnyilvánulása nem ejt foglyokat, csupán a riffek sűrűjébe taszítja a gyanútlan hallgatót.
Augusztus 28-án a Napalm Records kiadásában jelenik meg a modern progresszív metal vonalas, női-frontos litván zenekar, a Black Spikes új albuma. 10 dalos Ydos című lemezük elmondásuk szerint „egy sötét tündérmese az emberi gyarlóságról”.
„Az Ydos egy konceptalbum – egy sötét mese az emberi bűnökről. Minden véteknek megvan a maga neve és története, és a dalokban alakot is öltenek ezek a bűnök. Ez az elképzelés már a kezdetektől fogva megvolt, és végigkísérte az egész dalírási folyamatot. Ez volt az első alkalom, hogy koncepalbumot készítettünk, és nagyon élveztük, hogy egy ötlettel indultunk, és azt a zenén keresztül fejezhettük ki.”
A lemezről eddig két daluk klipje, a Aurea és Revana került bemutatásra, amik mellé a követjező tudnivalókat osztották meg:
„Az Aurea névvel a büszkeség bűnét kereszteltük el. Ez a bűn akkor növekszik bennünk, amikor fiatalok és szépek vagyunk, de fájdalmassá válik, ahogy telik az idő, és a szépség elhalványul. A dalhoz készült videóklipet a lenyűgöző litván Etnokozmológiai Múzeumban forgattuk le.”
BLACK SPIKES - AUREA (Official Video) | Napalm Records
„A Revana története a boszorkányüldözéseken alapul, amelyek a 17. században Litvániában is előfordultak. Azokat a nőket, akik kíváncsiságuk miatt kiemelkedtek a tömegből, vagy azokat, akik nem illeszkedtek a társadalom által kialakított sablonokba, boszorkánysággal vádolták, ráadásul a közösséget ért mindenféle szerencsétlenséget azzal igyekeztek helyreállítani, hogy halálra ítélték őket.”
BLACK SPIKES - REVANA (Official Video) | Napalm Records
Márciusban 1×1 címet viselő kislemezes dala után újabb dalával jelentkezett a Hollywood Undead. All My Friends című dalukban, amihez szöveges videó is készült az amerikai énekes/dalszerző, Jeris Johnson vendégeskedik.
„Barátunk, Jeris Johnson közreműködésével megjelent új szöveges videónk az All My Friends. Nézzétek meg!Köszi!”
Hollywood Undead - All My Friends (ft. Jeris Johnson)
A Doom’s Day egy visszatérés a gyökerekhez, amikor a metálzene maga volt a Sátán, a punkzene pedig a lázadás igazi jelentését hordozta. A kanadai okkult vonalú heavy/doom/punk formáció május 22-én A Church for the Damned címmel adja ki új albumát, amiről máris itt van In the Woods daluk szöveges videója.
Doom’s Day – In the Woods (Official Lyric Video)
A Doom’s Day 2011-ben olyan legendás zenekarok hatására, mint a The Misfits, a Venom, a Black Sabbath és a Mercyful Fate kezdte útját. Ötödikként megjelenő A Church for the Damned című albumuk témáiban csak az áldozatok, orgiák és más rituálék számítanak, de szó lesz a modern társadalom gonoszságáról, függőségeiről és egyéb őrültségeiről. Ahogyan azt a lemez másik két dala, az Annabelle és a Sulfuric Skies videói is érzékeltetik.
Doom’s Day – Annabelle (Official Music Video)
Doom's Day - Sulfuric Skies (Lyric Video) — New Single from “A Church for the Damned”
„Új prédikációk szállnak fel az árnyékokból!
Ami 2011-ben magányos kreatív impulzusként kezdődött, az 15 éves zarándoklat lett a Heavy Metal legsötétebb folyosóin keresztül. A Doom’s Day abból a vágyból kovácsolt, hogy egyesítsek minden bennem formálódó hangot – a klasszikus heavy metal acéljától a földalatti okkult visszhangokig.
A készülő A Church for the Damned album visszatér a korai évek ősi lényegéhez. A hangzás, az esszencia nyers és old‐school lesz. Az itt látható kép az album spektrumát jelképezi – múlt, jelen és jövő.
Hamarosan érkezik a következő fejezet. Hamarosan kezdődik az átkok prédikációja.” – mondta DooM, polgári nevén: Dominic St-Laurent, a zenekar énekese.
A lengyel Baalzagoth a death metal azon pokoli hagyatékából merít, amit a Morbid Angel könyörtelen ereje, az Incantation fojtogató káosza, az Immolation rituális súlyossága és az Hate Eternal gyűlölete, valamint extrém intenzitása képvisel. A blackened death metal vonalas banda június 6-án, a Putrid Cult kiadásában jelenteti meg No God, No Savior című albumát, amin nincs helye semmilyen kompromisszumnak, megváltásnak vagy kegyelemnek.
„No God, No Savior nem csak egy album – ez a szélsőségek kiáltványa. A megváltás eszméjének elutasításáról, a káosz megerősítéséről és a sötétség diadaláról az értelem illúziója felett. Baalzagoth nem próbálja újra feltalálni a death metalt. Emlékeztetünk, hogy mi is ez a műfaj valójában: az agresszió, a tagadás és a hang féktelen erőszakossága. Nincs kompromisszum. Nincs Isten. Nincs megváltás.„
A Baalzagoth 2019-es megalakulása óta folyamatosan formálta saját identitását: vallásellenes, sötét és könyörtelen. Ennek az utazásnak a csúcspontja a No God, No Savior, ami a zenekar legcsiszoltabb, legkegyetlenebb és legintenzívebb kiadványa. A blackened death metal esztétikáját felölelve a banda brutális, közvetlen és tudatosan vallási dogmára irányuló zenét szállít. A hangjuk egy szónikus kivégzés – nehéz, sűrű és sötétséggel átitatott, amely nemcsak kísér, hanem eláraszt. Intenzív és konceptuálisan koherens anyag, tudatosan fejleszti a meglévő hangzását még nagyobb szélsőségek és kifejezőképesség felé. Kedvcsinálójaként címadó daluk hivatalos videója nézhető meg.
Baalzagoth - No God No Savior (Official Music Video 2026)
Kevés olyan elszigetelt és klausztrofób tematikát lehet találni a fekete fém amúgy sem napfényes univerzumában, mint amit a német Dauþuz sajátított ki magának lassan egy évtizede. A bányászati black metal kifejezés elsőre talán egy eltévedt fantasy szerepjátékos agyszüleményének tűnhet, a történelem valóságának megismerése után azonnal az arcunkra fagy a mosoly. A föld alatti sötétség, a tüdőt szétmaró por és a kilátástalan, embertelen munka tökéletes táptalajt biztosít a létbizonytalanság zenei megfogalmazásához. Két évvel ezelőtt megjelent Uranium című lemezük egyenes ágú folytatásaként május 29-én érkezik a Todeswerk: Uranium II, amely még mélyebbre ás a második világháború utáni éra radioaktív hordalékaiban. A CD és vinyl formátumok kiadásáért az Amor Fati Productions felel, a kazettagyűjtők a zenekar saját bázisain, az Archaic-Oath Productions és a Moonstruck csatornáin keresztül juthatnak hozzá a szalagokhoz.
A lemez 2024-es Uranium albumuk folytásaként a jáchymovi (Joachimsthal) régió és Csehország uránbányáiba száműzött kényszermunkások sorstragédiáját dolgozzák fel. A szovjet atomprogram oltárán feláldozott, halálra dolgoztatott rabok szenvedése elevenedik meg az olyan sűrű hangulatú tételekben, mint a Joachimsthal – Jáchymov vagy a Der Turm des Todes. A nyolc dalt felvonultató, közel negyvenöt perces korong egy lassú pusztulásra ítélt tájképet tár elénk, ahol az emberi élet értéke a kibányászott érc mennyiségével vált egyenértékűvé. A záró Des Häftlings Bergmannstod című monumentális darab pontot tesz egy olyan korszak végére, amire a civilizáció a mai napig viszolyogva tekint vissza. Zenei aláfestésként abszolút megállja a helyét egy magányos, elidegenedett esti elmélkedéshez a történelem kegyetlen folyásáról.
Dauþuz - Joachimsthal - Jáchymov (taken from the upcoming album "Todeswerk - Uranium II)
Az új album zeneileg a kilencvenes évek dallamos, mégis roppant nyers vonalán mozog. A német duó felismerte a ritmusszekció frissítésének szükségességét, be is vonták a munkálatokba a Werwolf névre hallgató session dobost. Az ő játéka érezhetően organikusabb lüktetést, kézzel foghatóbb dinamikát ad a daloknak, kimozdítva az anyagot a monoton csörömpölés gyakori csapdájából. A fokozott szigort az akusztikus gitárok visszatérése ellensúlyozza, melyek a korábbi Bergkgesænge albumhoz hasonlóan a hegyek komor, elszigetelt melankóliáját hivatottak megfesteni, ezúttal a teljes kétségbeesésbe hajlítva az atmoszférát. A vokális teljesítmény szintén ezen a korábbi vonalon mozog, a hagyományos károgás mellett változatosabb hangképzésekkel kísérleteznek a tételekben.
Mindenki tapasztalhatja, hogy a világban egy generációváltás megy végbe – minden téren. így van ez a metal műfajában is. Nap, mint nap érkeznek hozzánk fiatal zenekarok demói, EP-i, bemutatkozó dalai. Ezért úgy gondoltuk, indítunk egy új cikksorozatot Feltörekvő generáció néven, melyben ezeknek a csapatoknak adunk és kínálunk bemutatkozást a hazai metalkedvelő réteg felé. A cikk tematikája egyszerű, […]
Egy új dallal jelentkezett a modern metalt popzenei, valamint elektronikus elemekkel ötvöző Phrenia. A Never Giving In a csapat első olyan dala, amiben igazi akusztikus gitár is megjelenik.
“Ebben a dalban egy kicsit félretesszük a ránk jellemző elektronikus zúzást, és egy bensőségesebb, őszintébb hangnemet ütünk meg. A dalt azok a csendes áldozatok ihlették, amelyeket az ember sokszor nem mond ki: az otthon hagyott pillanatok, a hiány, a szeretteink türelme, és a hit. Arról a láthatatlan kötelékről szól, amely összeköt minket azokkal, akik nélkül minden megtett lépés és minden apró siker üresebb lenne. Nézzétek, hallgassátok és vigyétek magatokkal azt a gondolatot, hogy néha a legnagyobb küzdelem nem az előrejutás, hanem megőrizni mindazt, amiért egyáltalán elindultunk.”
A dalhoz egy videoklip is készült, amelynek forgatása az aracsi pusztatemplomnál zajlott, a kisfilm rendezője Kiss Tamás (Die Boutique Filmproduktion), akivel a csapat már sokadjára dolgozott együtt.
A skate punk és thrash robbanékony energiáival dolgozó amerikai Forsaken Profits május 8-án adja ki újabb lemezét Road Rash címmel. A lemezre nyolc, nyers, hangos és bocsánatot nem kérő dal kerül fel, amelyek a leégett erősítők, a késő éjszakák és a zéró habozás káoszát ragadják meg. Kedvcsinálójukként Decayed, valamint Knives dalaikat hallgathatjátok meg.
A Road Rash bakeliten és ingyenes digitális letöltéssel lesz elérhető.