Július 27-én jelenik meg a dallamos heavy metalban utazó Element of Fate debütáló stúdióalbuma. Washingtonból és az oregoni Portlandből származik a formáció, amely a Dreamfall címet kapott anyaggal érzelmekkel teli zenei utazásra hívja a hallgatókat. Hangzásviláguk a szimfonikus, a gótikus és a progresszív elemek határozott fúzióját kínálja.

Carol Phillips énekesnő és vizuális művész mélyen személyes, ambiciózus alkotásként jellemezte a projektet:

„Szövegileg az átalakulás, a kitartás és a sötétségben fellelhető fény keresésének témáit dolgozza fel a lemez. Zenei határokon túlmutatva ez a kiadvány egy vizuális történetmesélésre építő, összefüggő atmoszférát teremt a rajongók számára. Klasszikus heavy metal gyökereik tisztelete nagyszerűen kiegészül a fantázia ihlette hangszereléssel.„

Ízelítőként a zenekar már közzé is tett egy vizuális kísérővel ellátott előzetest. A felvezetésre szánt Warhorse című tétel kiváló betekintést enged a formáció grandiózus univerzumába. Nyáron érkező lemezük különösen a Nightwish, az Amorphis és az Epica kedvelőinek ígér izgalmas pillanatokat.

Június 12-én, a Prophecy Productions gondozásában lát napvilágot a római Klimt 1918 ötödik nagylemeze. Az Àmor címre keresztelt visszatérő anyag egy csaknem egy évtizedes csendet tör meg a 2016-os Sentimentale Jugend dupla album után. A friss korong a szociális távolságtartás és a magány időszakában fogant, művészi ellenpontként azonban a dalok központjában tudatosan a testiség, a szenvedély, az emberi érintések és az ébren töltött éjszakák felfokozott érzelmei állnak.

Zenei tekintetben a lemez a formáció eddigi fejlődésének beteljesülése. Bár az 1999-ben a Marco és Paolo Soellner fivérek által alapított zenekar egykor metalos gyökerekből indult, mára az avantgárd metalos hatások kikoptak, helyüket pedig a darkwave, az alternatív rock és legfőképpen a post-rock vette át. A csapat a cipőnézős (shoegaze) befelé fordulás helyett inkább felfelé, a horizonton túlra tekint, ezt az álmodozó, dinamikus és monumentális hangzásvilágot pedig egyszerűen csak „skygaze”-ként definiálja.

A 11 tételes zenei utazás letaglózó, szélesvásznú megszólalásához a szakma kiválóságait kérték fel: a keverést Tony Doogan végezte, aki korábban a Mogwai és a Snow Patrol lemezein is dolgozott, míg a maszterelés a legendás londoni Abbey Road stúdióban készült Frank Arkwright (Joy Division, Coldplay, Oasis) kezei alatt. Az Àmor fizikai kiadások tekintetében is tartogat különlegességeket: a hagyományos digipack CD és a dupla (fekete, illetve limitált kék) bakelitek mellett egy 48 oldalas keményborítós, 2 CD-s artbook verzió is elérhetővé válik, amely egy öt dalt tartalmazó bónuszlemezt is rejt magában.

A 2023-as Bloodshed megjelenése óta először hallat magáról friss zenével a spanyol Murdery. A szerzői kiadásban a napokban napvilágot látott Killing Grandma című digitális kislemez az első hivatalos ízelítő a death metal formáció készülőfélben lévő következő stúdióanyagáról.

A zenekar saját elmondása szerint az új tétel egyértelmű iránymutatás a jövőre nézve: a szerzemény sokkal közvetlenebb, agresszívabb és kifejezetten az élő fellépésekhez íródott. „A Killing Grandma egy olyan cím, ami azonnal elárulja, kivel is van dolgod. A korábbi anyagokhoz képest ez a dal sokkal inkább a nyers, groove-os death metal energiákra támaszkodik. Kevésbé csiszolt, és sokkal nagyobbat üt az ember arcába” – nyilatkozta a csapat.

Az old-school death metal gyökereket modern, lendületes támadással ötvöző brigád a dal április végi premierjét a lengyelországi Spring Annihilation Tour körútjához igazította, így a közönség ott már élőben is megtapasztalhatta annak erejét. A korábban a Napalm Death, a Brujeria, a Hatebreed, a Crisix és a Dust Bolt társaságában is bizonyító zenekar friss zúzása az alábbi linken keresztül hallgatható meg, és garantáltan telitalálat lesz a Cannibal Corpse, a Dismember, a Bloodbath, a Deicide vagy az Obituary rajongói számára.

A dallamos, extrém és power metalos hatásokkal tűzdelt, kompromisszummentes thrash metalt játszó amerikai Hellevate május 22-én adja ki soron következő, hatodik nagylemezét. A közel húszéves múlttal rendelkező kansasi formáció a Killicon Valley címet viselő, szerzői kiadásban megjelenő albumán az eddigi legagresszívebb, mégis legsokszínűbb arcát mutatja be.

„Az elmúlt évek koncentrált munkájának eredménye ez a lemez, amellyel igyekeztünk kiterjeszteni a dalszerzői képességeinket, hogy minden metalrajongó találjon benne valami kedvére valót” – nyilatkozta Dan Whitmer gitáros, aki a kétezres évek végén hívta életre a zenekart. Hozzátette, hogy zeneileg eddig feltérképezetlen területekre is merészkedtek, miközben a dallamok és az agresszió egyedi keverékét alkották meg. A tizenkét dalt felsorakoztató korong tematikája is rendkívül széles skálán mozog: a világ igazságtalanságai felett érzett düh mellett olyan szokatlan témák is felbukkannak, mint a velociraptor-támadások vagy éppen a japán pókdémonok (Jorogumo).

A korábban többek között az Exodus, a Kreator, az Accept és az Overkill társaságában is színpadra lépő, Robert Browne (ének), Dan Whitmer (gitár), Joshua Cole (gitár), Zack Burke (basszusgitár) és Ruben Lopez (dob) felállású ötösfogat friss anyaga garantált nyaktörést ígér az old-school thrash szerelmeseinek.

Meridian címmel mutatta be hamarosan megjelenő új lemezének második videóját a svéd post-rock duó, az Oh Hiroshima. Az új lemez június 5-én, And the Dead Tree Gives No Shelter címmel fog megjelenni a Pelagic Records gondozásában.

A nyolc dalos album dalait T. S. Eliot – Átokföldje (The Waste Land) című verse ihlette, amiről a következőket mondták:

„Az And The Dead Tree Gives No Shelter témái T. S. Eliot  – The Waste Land című epikus költeményéből származnak. Ezen az albumon a halott fa az olyan életmódoknak a metaforáját testesíti meg, amelyek kimerítik a világot az értelemtől, és nem kínálnak valódi módot az élet nehézségeinek segítségére lenni. Egy olyan korban élünk, amikor egyre nehezebb elképzelni egy fényes jövőt. Ez sokakban mély reménytelenségérzetet hagy maga után, ami könnyen cinizmust és apátiát szül. Ebben az állapotban könnyű kizárni a világot, és feladni minden kísérletet a körülöttünk lévő világgal való értelmes interakcióra. Ez egy romboló ciklust szül, mivel ez nem hagy, és nem teremt menedéket a dolgoknak kétségbeesésünk elől. Ezek a dalok arra törekszenek, hogy valami értelmeset és reménytelit festjenek ki. Egyfajta idealizáció, amely nem a naivitásban, hanem a realizmusban gyökerezik, mert ideálokra van szükségünk ahhoz, hogy elegendő erőt gyűjtsünk mindahhoz, hogy magunk mögött hagyjuk életünk menedék nélküli halott fáit.”

A ’90-es évek hazai underground old-school hardcore egyik jeles képviselője, a gyulai Falcongate. Az elmúlt hónapokban mozgolódást észleltünk a zenekar háza tájáról… Fókuszban a 30 éves első hanganyag.

A banda számos meglepetéssel készül a jubileumi évre, az eseményeket a zenekar instagram oldalán követhetitek. Albumaikat, EP-iket, videóiket pedig YouTube csatornájukon találjátok.

A brazil heavy psych rocker zenekar, a Gods & Punks bejelentette új nagylemezét, melyet július 3-án A Shrine By The Sea címmel ad ki az Electric Valley Records gondozásában. Az album két hosszabb kompozíciót tartalmaz: The Lighthouse és Poseidon címekkel, mindennyik 4-4 tételre osztva. Az album kiemeli a zenekar jellegzetes, nehéz riffek, pszichedelikus részek és progresszív struktúrák keverékét. Elsőként The Lighthouse [Second Wave] című tételük ismerhető meg róla.

„Az A Shrine By The Sea a tenger ódája. Két koncepciót tartalmaz: A The Lighthouse egy széles, dinamikatartományt boncolgat, atmoszférikus és lassú doom részekkel, a Sabbath ihlette riffek között mozogva. A számokban Andrea Ruocco (ex-Spiral Guru) is közreműködik, aki egyedi réteget ad a témák hangzásához. A Poseidon ezzel szemben viszont egy folyékonyabb és pszichedelikusabb megközelítést mutat be, nyugodtabb hangvétellel, amely fokozatosan növeli az intenzitást, miközben megőrzi a tér és az intermezzo erős érzetét.”

Gods & Punks – A Shrine By The Sea

(Electric Valley Records)

1. The Lighthouse
– The Lighthouse [First Wave]
– The Lighthouse [Second Wave]
– The Lighthouse [Third Wave]
– The Lighthouse [Fourth Wave]
2. Poseidon
– Poseidon [First Wave]
– Poseidon [Second Wave]
– Poseidon [Third Wave]
– Poseidon [Fourth Wave]

A kanadai okkult heavy/rock zenekar a Spell május 1-én, Wretched Heart címmel a Bad Omen Records gondozásában adta ki ötödik nagylemezét. Új lemezük dalai egyszerre tartalmazzák a foszlányosság és remény hétköznapi valós képeit.

„Olyan könnyű idealizálni a múltat, és olyan dolgokra emlékezni, amelyek soha nem voltak igazán igazak. Különösen akkor, amikor elveszítünk hozzánk közel álló embereket. Ilyenkor mély megrendüléssel gondolunk rájuk, és gyászoljuk egy idealizált, képzeletbeli személy elvesztését, aki valójában soha nem is létezett.”

„Több mint fél évszázaddal a létezése után mi is pontosan a heavy metal? Egyfajta hitrendszer? Múzeumi darabként, vagy múzeumi kiállítási tárgyként megfigyelhető dolog? Vagy – Christopher Lee Due de Richeleau-ját parafrazeálva Az ördög kilovagol című művében – „egy élő erő, amely az éjszaka bármely pillanatában lecsaphat?””

„Ez volt az üzemanyaga ötödik albumuknak. A Wretched Heart teljes véres dicsőségében egy nagyon is létfontosságú paradoxont ​​testesít meg. Ez egy olyan lemezt, amelyet igaz hívők készítettek, akik a katarzison túl is vágynak valami másra. Az acélból kovácsolt, mégis nagyon emberi szívű himnuszok oximoronja. Még a legcinikusabb szemlélődő is valószínűleg nehezen fogja tudni megállni, hogy ne hagyja magát elbűvölni.

Ez az album mindenkinek szól, aki átéli ezt. Bárkinek, aki nem fél mindent kitenni a nyilvánosság elé, és valami igazit érezni!” – foglalta össze Cam Mesmer, a zenekar énekese, multi-zenésze.

A brit post-rock/grunge zenekar, a Final Coil kiadta új videoklipet, melyet nemrég megjelent 1994 EP-jük Instant Fix című dalához készítettek el.

„Az Instant Fix egy igazán régi dal, nem is ez volt az eredeti címe. A szöveg, ami elég sötét, a függőséget, az impulzív viselkedést és annak a körülötted lévő emberekre gyakorolt ​​hatását elemzi. Kicsit finomítottam rajta a korábbi verzióhoz képest, de nagyrésze úgy maradt, ahogyan 2014-ben megszületett, és tökéletesen bele illett az 1994 koncepciójába.” – mondta Phil Stiles énekes/gitáros.

A Final Coil az elmúlt évek során kiadott konceptuális album-trilógiája, a Persistence Of Memory, a The World We Left Behind For Others és a The World We Inherited után adta ki új négydalos EP-jét, az 1994-et. Az EP dalai egyfajta visszatekintés a zenekar kezdeti időszakára, amolyan memoárjaként szolgál a Final Coil kibontakozó karrierjének. Az EP március 27-én jelent meg a Nyctophobic Records gondozásában és az alábbiakban hallgatható végig.