Lou Reed + Metallica = Loutallica!


Október végén jelenik meg Lou Reed, a The Velvet Underground gitárosa és a Metallica közös lemeze, a Lulu. A címválasztást a német drámaíró Frank Wedekind művei ihlették, azaz A Föld szelleme és a Pandora szelencéje. Ezek Lulu történetét mondják el, aki egy vonzó, romlott nő volt, akinek senki sem tud ellenállni, s akit végül Hasfelmetsző Jack öl meg Londonban. A szövegeket és a zenei köntöst Lou eredetileg egy berlini színházi produkcióhoz szánta, de később egy 2009-es közös fellépés során született meg a közös projekt ötlete.
A felvételek májusban kezdődtek az észak kaliforniai HQ studiosban. Bővebb információ a projekt hivatalos oldalán.

Nevermore – Warrel szerint még mindig aktív

Warrel Dane, a Nevermore frontembere a következőket nyilatkozta egy görög lapnak egy közelmúltban adott interjújában:


„Nem én váltam meg Jeff-től [Loomis, gitár], hanem ő tőlem – az ő döntése volt. És szerintem ő inkább gitárhős akar lenni és szóló anyagokat csinálni. És ez az egész dolog, Jeff-fel szétválás… a dobost le se szarom, úgyse jöttünk ki jól, de Jeff az egyik legjobb barátom volt. Nagyon fájdalmas válás volt. Még mindig ideges vagyok amiatt, ahogy történt, mert nem is tudtam, hogy ki akarnak lépni, amíg nem olvastam a Blabbermouth-on. A barátokkal nem így bánsz. Beszélhettünk volna. És ez így nagyon, nagyon szar. Még mindig beszélek Jeff-fel néha, de már a saját világában él, szóval sok szerencsét. Szeretem őt, olyan számomra mint egy testvér, de… de erről sokkal többet nem tudok mondani.
Attilát [Vörös, gitár] továbbra is használni fogjuk [khm – szerk], a gitárost, aki a Nevermore-ban játszott, amikor ez történt. És azt hiszem van új dobosunk is – ezt még eldöntöm. A gitárosok, akik a bemutatkozó youtube videóit küldözgetik nekem, néhányan kibaszott fenomenálisak. Eléggé el vagyok képedve, eddig nem is tudtam, hogy ennyi tehetséges srác van. Jeff-et helyettesíteni nehéz, lassú folyamat lesz. És addig nem is fogom, amíg nem találom meg a tökéletes gitárost – olyasvalakit, aki tud dalokat írni és szólózni is… a Nevermore továbbra is aktív, egyszerűen csak két tag lelépett.”

Saviour Machine és a keresztény lehúzás


Jöjjön egy tanulságos történet arról, hogy keresztény zenész körökben milyen a példamutató magatartás, az üzleti korrektség, meg úgy ánblokk hogyan szokás problémát megoldani. Az alany a Saviour Machine zenekar, annak is a frontembere, Eric Huckaby, művésznevén Eric Clayton. Az SM goth metalt játszik, különös ismertetőjegyük, hogy énekesük homlokára egy keresztet erősítve „szokott” fellépni. Szokott idézőjelben, mert ujabban nem túl aktív a banda, leginkább válogatások jöttek ki, meg nemrég egy könyv, a legutolsó nagylemez pedig tíz éve, 2001-ben, ez a Legend III:1. Ahogy a címe is mutatja, ez az első része volt a szokásos apokaliptikus történeteket tálaló konceptlemez-sorozatnak. A folytatást, a Legend III:2-t azóta ígérik, legutóbbi nagy felhajtás 2007.07.07-ét megelőzően volt, Eric Clayton ekkora ígérte szentül a megjelenést. Nem jött össze.

A hosszas felvezető után az újdonságok: a SM kiadója a Massacre Records, az, hogy mennyire szép dolog egy keresztény elveket valló zenekartól, hogy egy ilyen bűnös, egyértelműen magától az ördögtől származó dologra utaló nevet viselő kiadóval szerződik, azt hagyjuk. Az együttműködés 1994 óta tart, pontosabban tartott. A Massacre megelégelte, hogy Clayton felvette a zsét a studióköltségekre, aztán eltűnt, nem válaszolt, nem volt elérhető, sőt, a hivatalos honlap fórumán meg azt is megírta, hogy a kész anyagot nem a Massacre Records-szal adatja ki és az előlegeket sem fizeti vissza nekik. Erre a kiadó megijedt, ezért fogta a Legends III:2 legutolsó demo verzióját, ami eljutott hozzá, és kiadta. Értitek, a pénzt már úgyis bebukták, akkor valami még folyjon vissza belőle, még ha ez a rajongók megtévesztésével, lehúzásával is jár.

Az esetre reagálván a fent látható úriember a hivatalos honlapra kiírta, hogy a kiadvány hamisítvány, ne vegyétek meg, illetve ha mégis, akkor kérjétek vissza a pénzt a kiadótól. További háttérinformációként kiderül az is, hogy Eric Clayton számára nem voltak megfelelőek a Massacre által, a keverésre/maszterelésre felkért „noname” hangmérnökök. A Legends III:2 felvételei ugyanis még 2004-ben megtörténtek egy svéd studióban, ezt a verziót kapta meg a kiadó és ezt adta most gyakorlatilag ki. Az énekes állítása szerint azóta a teljes anyag újra lett véve és a kettőnek semmi köze egymáshoz.

Szimpatikus felek, nem?

Brutal Assault vol.16 – 2. rész

Augusztus 12, Péntek A német humorheroldokkal, az Excrementory Grindfuckers-szel ugyanitt találkoztam 2007-ben, most is elővették a 2 Unlimited, Europe slágerek grindosított verzióit, de másodszorra már nem volt annyira vicces a dolog. A Cannabis Corpse jobban mozgatta a fantáziámat fűimádó death metaljával. A Municipal Waste tagokat rejtő banda érdekes koncepcióval dolgozik; jól ismert Cannibal Corpse (illetve […]

Tovább »

Pink Floyd – Ummagumma – 1969

A Pink Floydot tartom minden idők legjobb könnyűzenei formációjának. Korántsem azon műveik miatt, amiket a mai átlagos zenehallgató ismer (The Wall vagy a nyolcvanas évek lemezei), sokkal inkább az 1967-1972 között megjelent gátlástalan zenei kísérleteket tartalmazó munomentumok miatt. A zenekarnak alkotói tevékenység szempontjából 4 korszaka volt talán. Az első akár lehetne kettő is, hiszen egy […]

Tovább »

Nylithia – új klip és nagylemez

A kanadai tech-death banda nemrég készítette el új videóját az Immersed In The Maniacal című dalukra. A Nylithia 2008-ban debütált Infector című EP-jével, most pedig a Hyperthrashre keresztelt nagylemezén dolgozik, ami ingyenesen letölthető lesz honlapjukon.

NYLITHIA - Immersed In The Maniacal 2011 - Vancouver Riots

Necroblaspheme – a harmadik csapás



A francia death metal csapat harmadik hivatalos anyaga egy hat számos EP lesz, ami a XXVI: The Deeper – The Batter címet viseli. A 2002-es bemutatkozó lemez (Introducing Pure Violence) és az azt követő 2008-ban megjelent Destination: Nulle Part után most jelentkezik újra a zenekar az EP-t beharangozó XXVI című dallal:

XXVI by Necroblaspheme

Brutal Assault vol.16 – 1. rész

Mellőzném az ilyenkor szokásos helyszíni és infrastrukturális bemutató köröket, mivel évről-évre emelkedik a magyar látogatók száma, ami azt mutatja, hogy már nálunk is egy jól bejáratott név a Brutal Assault, úgyhogy egyből rátérnék az érdemi részre. Első körben gyorsan letudnám két csalódásomat. Az első és legfájóbb, a Gorguts koncertjének lemondása; amely zenekar nem túlzás, de […]

Tovább »