Június 5-én érkezik a Voivod szimfonikus ’’best of lemez’’ lemez, a Symphonique. A 12 dalt tartalmazó, 72 perces anyagot a Quebec-i Szimfonikus Zenekarral közösen készítették el, amiről második előzetesként The End Of Dormancy (Symphonique) új változatának szöveges videóját osztották meg. Daniel ’Chewy’ Mongrain, a Voivod gitárosa az alábbiakat mondta a dalról.

„Ez egy nagyon különleges szerzemény számomra. A riffeket úgy írtam, hogy közben az ’50-es és ’60-as évek filmjeihez hasonló, teljes nagyzenekarral kísért római tengeri csatákat képzeltem magam elé. Akkor még nem is sejtettem, hogy amit egy négytagú zenekar számára komponáltunk, végül az eredeti elképzelésünknek megfelelő formában fog kiteljesedni. Ez az album egyik leginkább nagyzenekaros hangzású darabja, és még élénken emlékszem a közönség reakciójára a grandiózus finálé után. Az egyike volt az élet ritka, tökéletes pillanatainak. Nagyon hálás vagyok ezért a hihetetlen élményért.”

„Ezzel a Quebec-i Szimfonikus Zenekarral készült koncertalbummal egy régóta dédelgetett álmom vált valóra. Szerencsére 2027-ben újra átélhetjük ezt az élményt az Orchestre symphonique du Saguenay-Lac-St-Jean társaságában, éppen azon a vidéken, ahol a Voivod 1983-ban alakult. Egy napon szeretnénk helyi zenekarokkal a világ minden táján bemutatni ezt a műsort, de addig is bízom benne, hogy tetszeni fog számotokra ez az epikus kiadvány. Ezzel sikerült a lehető legközelebb kerülnünk ahhoz, hogy úgy szólaljunk meg, mint egy disztópikus sci-fi film zenéje, ami éppenséggel egy másik álmunk!”- mondta lemezükkel kapcsolatosan a Voivod alapító dobosa, Michel ’Away’ Langevin.

Az Aserath a hazai stoner/doom metal vonal egy friss zenekara. A kecskeméti triót a tavalyi év során Lejer Zoltán gitáros/scream, Hassanein Aziz Ádám basszusgitáros/énekes és Konfár Kende dobos alapította, akik nemrégiben tette közzé bemutatkozó dalukat Suncrack címmel.

A zenekar most pénteken Veszprémben, a Teremben fog játszani, a Space Cadet és a Ten Years Suffering társaságában.

Lendületesen indította a 2026-os évet a hazai modern rock színtér egyik ismert szereplője, a Down For Whatever. A már nálunk is bemutatott Menekülj tőlem után a kvartett – Diószegi Kiki, Császár Róbert, Zsoldos Dávid és Czink Zsombor – máris leszállította a következő ízelítőt a szeptemberre ütemezett új nagylemezéről. A frissen bemutatott Nyughatatlan a zenekari tagokban dolgozó folyamatos bizonyítási vágyról, a belső nyugtalanságról és a zeneipar árnyoldalairól mesél.

A tétel különlegessége a rajongók aktív bevonása: a tavaszi turné állomásain rögzített, közönség által felénekelt tömegvokál is szerves részét képezi a végleges zenei szövetnek. Diószegi Kiki énekes nyilatkozata szerint a szerzemény egyfajta belső mantra a kulisszák mögötti nehézségek, a képmutatás és a visszautasítások ellenében. A dalhoz dukáló képi világot ezúttal is saját erőből, Császár Róbert és Zsoldos Dávid rendezői irányításával, valamint Bikali Sanyi operatőri munkájával hozta tető alá a stáb. A Down For Whatever a nyári szezonban többek között Túrkevén, az EFOTT-on, a Rockbalatonon és a Tábor Fesztiválon is megjáratja a friss szerzeményeket.

Ma este ismét Stonerforgács Session. 18:00-tól a Wunder Sörművekben várunk Titeket.

Kis csere történt az élőzenés Session-nel, úgyhogy a következő találkozó is dumálgatós-iszogatós lesz. Várunk mindenkit a Wunderben május 20-án, a szokásos havi szerda esti világmegfejtésünkre!

Témáink:
Mikor és miért érdemes egy zenekarnak merch-öt gyártani az undergroundban?

Milyen különbségek vannak a felvételeken, lemezeken hallható és a koncerthangzás között? Fontos-e, hogy a kettő minél jobban közelítsen egymáshoz?

Esemény: https://www.facebook.com/events/1312762957709444

A Phantom Corporation a 2025-ös Time And Tide albumával már hagyott maga után némi romhalmazt, de a germán thrasher gépezet nem pihen: augusztus 7-én egy közös split kiadvánnyal jelentkeznek a Catbreath társaságában. A Supreme Chaos Records gondozásában érkező anyag két különálló kislemezt foglal magában; a Phantom Corporation a Commando, míg a Catbreath a Die By The Claw címet adta a saját térfelének. A harmincperces, igazságosan elfelezett crossover mészárlás érdekessége, hogy mindkét formáció a neves Jörg Uken vezényelte Soundlodge stúdióban rögzítette a dalait.

A Phantom Corporation oldala a legutóbbi stúdiófelvételek megmaradt, puskaporos tételeiből táplálkozik, ahol olyan dalok kaptak helyet, mint a When All Roads Lead To Hell vagy a záró Phantom Kommando. A túloldalon a Catbreath négy saját szerzeménnyel és egy feldolgozással sokkol. A csapat gyilkos kabalafigurája, Fat Freddy ezúttal sötétebb utakra tévedt: a Cross The Gate képében némi death metalos hatás is keveredik a rájuk jellemző speed/thrash és hardcore/punk hibridbe. A csomagot az Exciter klasszikusának, a Stand Up And Fight-nak a nyolcvanas éveket idéző átirata zárja. A kiadvány digipak CD-n és digitálisan is elérhető lesz, a bakelitőrültek pedig több limitált színvariáció – köztük a narancs és szürke márványos verziók – közül válogathatnak, amíg a készlet tart.

Június 27-én a Hallucigenia Records gondozásában érkezik a skóciai lakhelyű, de magyar származású Poszmik Dénes egyszemélyes projektjének, a Vortex Sutra-nak a második nagylemeze. A Noumenon címválasztása nem véletlen: Immanuel Kant filozófiájára utalva azt a valóságot kutatja, amely az emberi érzékelésen és észlelésen túl létezik. A zenei alapokat a progresszív rock úttörőinek ambíciója és a kortárs metal kísérletező kedve adja, olyan változatos hatásokkal fűszerezve, mint a Tool, a King Gizzard And The Lizard Wizard, a Pink Floyd vagy éppen a Portishead.

A négy tételre osztott, klasszikus szimfonikus szerkezetet követő album a 2021-es Glimpse Into The Transcendental égi nyomdokain halad tovább. Az instrumentális utazás során Poszmik Dénes minden hangszert maga szólaltat meg, a végeredmény pedig egy folyamatosan pulzáló, vibráló hangfolyam, amelyben a feszes basszusjáték és a szövevényes szintetizátorfutamok egymást erősítik. Különösen a harmadik mozdulat, a Noumenon 3.1 játszik az érzékszervekkel: a ritmusok és a hangjegyek vízesésszerű zuhataga egyszerre hat játékosnak és fenyegetőnek. Az alkotó elmondása szerint számára a lemez egy élő organizmus, amelyhez a jövőben újabb tételek készülnek, lehetővé téve a hallgatók számára az élmény tetszőleges variálását.

A vizuális körítés is a kérdésfeltevést szolgálja: a borítón Aleksandr Rodchenko 1918-as, Black on Black című festménye látható, amely tökéletesen rímel a zene absztrakt és határtalan jellegére.

A COVID-19 lezárások és a kényszerű elszigeteltség hívta életre a Flowers Of Rust projektet, amely Jake O’Brien multi-instrumentalista sötét érzelmi játszótereként funkcionál. Két EP és egy nagylemez után a projekt 2025 novemberében egy szűk körben terjesztett, kézzel sorszámozott CD-vel jelentkezett, amelyre az Apocalyptic Witchcraft kiadó is felkapta a fejét. A szakmai bizalom eredményeként augusztus 7-én szélesebb körben, kazettán és digitális formátumban is újjászületik a depresszív, atmoszférikus black metalt kínáló a Crude Exhibitions Of The Soul.

A hanganyagot két kísérteties akusztikus tétel, az Eigengrau és a Driftwood foglalja keretbe, amelyek között öt, lélekőrlő súllyal megáldott szerzemény kapott helyet. A címadó dal kézzelfogható fájdalmat lélegzik ki magából, míg az első kislemezként bemutatott Sour Mercy a félelem és a vicsorgó veszély kettősségére épít. Jake O’Brien munkáját neves vendégek segítették: a dobok mögött J V Green (Burial Oath, Goatchamber) ült, míg egy vendégszóló erejéig Thorn Blackfyre (Black Altar, Vástígr) is tiszteletét tette a felvételeken.

A dalok, mint a monumentális Mother Atrophy vagy a kétségbeesett ritmusokkal operáló Bright Violence, a veszteség és a magány labirintusába vezetik a hallgatót. A hangzásért Thom Tadsen felelt, akinek sikerült olyan mélységet és jelenlétet adni a daloknak, amely hűen tükrözi a projekt nyers őszinteségét. A Flowers Of Rust nem kínál feloldozást, csupán egyfajta kíméletlen belső tükröt azoknak, akik nem félnek alámerülni a saját belső sötétségükbe.