Az amerikai Impellitteri egyike a kedvenc bandáimnak, Crunch című 2000-es albumuk pedig egyenesen a legkedvesebb albumom a heavy-power műfajban. A banda motorja, Cris Impellitteri remekül ötvözte az európai power riffcentrikusságát az eu power dallamközpontúságával. . Impellitteri, aki maga is gitárhősként indult a 80-as évek elején, rájött, hogy a hallgatók nem végnélküli szólókat, hanem élvezhető dalokat […]
Tovább »
Hogyan is lehet jellemezni egy olyan albumot, melynek a dalcímei Heavy Metal Battlecry, Reign in Glory, Lord of the Damned, az első szám fő refrénje „Heavy metal never die”, és minden dalát hallottam már más feldolgozásban valamelyik Manowar albumon? Hát úgy, hogy gyönyörű. A német Majesty 1998 járja a Manowar által kitaposott utat, hűséges fegyverhordozóként […]
Tovább »
A nyolc CD-s Megadeth remastered doboz általam a második legjobban várt kiadványához érkezett. A Youthanasia az után a Countdown to extinction c. lemez után jelent meg, mely a fordulópontot jelentette a Megadeth munkásságában: a komplex trash metáltól elindultak afelé a szikár, de dallamos power metál felé, mellyel a régebbinél nagyobb tömegeket próbáltak megcélozni, ezzel együtt […]
Tovább »
No, sínen vagyunk, végre. Ez az év sok csalódást hozott nekem, melyet azok a „régi tuti befutók” okoztak, akiktől sokkal többet vártam. A Metal Church és Dio óriási buktája, valamint a Megamustaine felemás albuma után már letettem a reményről, hogy a Saxon jó albummal áll elő, főleg azután, hogy az utóbbi két lemezükön eléggé bekeményítettek, […]
Tovább »
Mikor először beraktam a cd játszómba a Stormwitch aktuális lemezét, feleségem felkiáltott: de jó, mi ez? Nos, nejem még csak 2 éve ismerkedik a metálzenével, és nem egy death metal fanatikus, őt is, mint általában a kezdő metál rajongót, elsősorban a fogós dallamok ragadják meg. Nem véletlen tehát, hogy tetszett neki az album itt aztán […]
Tovább »
A Tarot nevű együttest a finn Hietala testvérek alapították a 80-as évek elején, Purgatory néven (Marco Hietala – bass/vocals, Zachary Hietala -guitars),. Mivel ilyen névvel már létezett együttes, 1986-ban már Tarotként adták ki első lemezüket. A kilencvenes években két évente dobták ki albumaikat, főleg Japánban váltak népszerűvé, ahol első koncertlemezüket is készítették. A csapat igazi […]
Tovább »
A svéd Dark Funeral három nagylemez és három maxi cd után úgy döntött, hogy ideje kiadni egy koncertalbumot is. A felvételeket a 2003-as szeptemberi dél-amerikai turnén rögzítették, Chilén, Brazíliában, és Kolumbiában. Az albumon egy intró és tizennégy szám található, és időtartama meghaladja az egy órát. A cím „De profundis clamavi ad te Domine” már sokat […]
Tovább »
Grand Alchemist: Intervening Coma-Celebration, 2002, Riot Records. Az interneten való szörfözés közben bukkantam erre a különleges bandára, és egyből megtetszett. A Grand Alchemist nevű zenekar 1995-ben alakult, akkor még Morrheimnek hívták, a mostani nevet ’98-ban kapta. Morrheim néven meg is jelent 2 demójuk a The Midwinter frost, és a Forever night infinity. Sajnos ezeket én […]
Tovább »
Storm: Nordavind (1994, Moonfog) Adva van 3 kiváló muzsikus: FENRIZ (Darkthrone; Isengard, az albumon Herr Nagell), SATYR (Satyricon; Eibon) és KARI Rueslätten (The 3rd and the mortal). Mindannyian Norvégiából származnak, és szeretik a saját népzenéjüket. Ők hárman összeálltak, és megcsinálták a Storm projecktet, és kiadták (Satyr kiadója a Moonfog) a Nordavindet. Az album műfaja folk […]
Tovább »
A chicagoi Enforsaken zenekart talán kevesen ismeritek. A banda 1998-ban alakult, a 2000-ben megjelent első lemez (Embraced By Misery) után átszerződtek a WWIII nevű kiadóhoz, majd miután az földbe állt, a meglehetősen híres Century Media vállala be őket.A banda hatásai között a dallamos európai extrém metalt említi. Stílusuk tulajdonképpen dallamos death metal, a göteborgi iskolát […]
Tovább »
