Nagyon kevés olyan zenekar van, amire azt lehet mondani, hogy nem csupán egy csapat stílusát követi, hanem egy kis Pantera, egy kis Static-x, vagyis sok csapat zenéjének stílusát viseli magán. De olyan zenekar talán csak egy van, amelyre azt lehet mondani, hogy senki és semmi nem volt rájuk hatással azért, mert ilyen zenét senki sem […]
Tovább »
Ez az album számomra a 2002-es év egyik legkíméletlenebbül zúzó albuma volt. Annak is vártam, tehát nem csalódtam. Napalmék mostanság kezdtek a kisérletezős korszakból áttérni a „vissza a gyökerekhez” hozzáálláshoz, ennek a szellemében készült az előző, az Enemy of the music business, amit annak idején hasonlóképp szerettem, mint ezt. Nos, vannak, akiknek a Diatribes-Inside the […]
Tovább »
Nincs mese, erről az albumról szinte lehetetlen elfogulatlanul írni, bár én megpróbálom. Tudom, hogy nem fog sikerülni, ugyanis látom a fejemben torlódó gondolatok ezreit, amik egy csöppet elfogultak. Na, akkor belekezdenék. A Nevermore nem egy underground zenekar, gondolom sokan ismerik, és akik ott voltak a tavalyi koncerten, tudják, hogy élőben is állatok. Az album, riffileg […]
Tovább »
Igen nagy felelőtlenség lenne úgy kezdenem a kritikát, hogy „Jaj de vártam már ezt az albumot” vagy „Végre itt van, megérkezett hazánk egyik legkiemelkedőbb zenekarának új lemeze”, esetleg elintézném egy szimpla „Végre” szócskával. Hogy miért? Mert egyáltalán nem érdekelt sem a zenekar, sem a lemez. Egy-két régebbi számot már hallottam, de mint ahogy egyik magyar […]
Tovább »
Garael barátommal azon dumcsiztunk, hogy fölösleges dolog a kategorizálás. Hát igen, azt állítom most is. De a kategorizálás kell, mert így lehet jobban érzékeltetni az adott album által képviselt zenei irányt. Hát, amit a The Legion albumán hallunk, az black metal. Nem holmi szintis vámpírmese megzenésítve, nem electro-indusztriál gépezet, hanem az, amiről mindig is szólt […]
Tovább »
A sors ismét összehozott egy eddig általam soha nem hallott zenekarral. És nem kellett sok idő ahhoz, hogy megszeressem, vele éljek, ihletet adjon, optimizmust az élethez. Számomra nagyon fontos, hogy egy albumnak legyen hangulati töltete is, ne csak zsigerből szóljon, hanem legyen benne lelki tartalom is. Az ember tudjon „utazni” a zenével, tudjon, felemelkedi a […]
Tovább »
Október 19.-én Budapestre érkezik az Andre Andersen által vezetett dániai székhelyű csapat.Az új album,a Paper Blood európa-turnéjának állomása lesz ez a szerda este a Wigwam-ban.
Az előzenekarok a Secret Sphere és a Raintime lesznek.
Dallampártiaknak ott a helye!
A tradicionális heavy metal-t játszó RAM november végén jelenteti meg Forced Entry címmel első, teljes hosszúságú albumát.
A felvételek a Black Path stúdióban készültek és a csapat elmondása szerint a lemez a klasszikus ’80-as évek hangzását egyesíti a mai, modern hangzással. Mindez új dimenziókat nyit meg a banda számára.
A tracklist:
01. Shadowman
02. Sudden Impact (re-recorded version)
03. The Beast Within
04. Venom in my Veins
05. Machine Invaders (re-recorded version)
06. Forced Entry
07. Sea of Skulls
08. Breaking Through
09. Infuriator (re-recorded version)
10. Burning Scars
Nos, talán azzal kezdeném, hogy bukkantam rá erre a tüneményre. Tavaly nyáron nekiültem hallgatni az albumjaimat, a-zig, mert a gyűjtögetés eredményeként kb a 10%-ukat nem hallottam még… Miután átnyálaztam magam, néhány Ablaze My Sorrow, Abdullah és Aborym albumon, elérkeztem az Aebsencehez. Az 1 perces Intro után, jött a kezdő szám. Elsőre hallásra fülbemászó metál muzsika […]
Tovább »
Akár kezdhetném ezt a cikket úgy is, hogy mesélek egy történetet. Azt, hogy hogyan ismertem és szerettem meg a doom stílust, hogyan lettem doomster: 3 éve találkoztam a Mental Home egyik számával, a Pagan Freedom-mal, ezzel kezdődött minden, hamarosan beszereztem az egész albumot is, ekkor még azt sem tudtam mi az a doom, csak a […]
Tovább »
