A Godsmack zenéje sosem számított underground-nak, sőt, igazából eredetinek sem, alapvetően bírom őket. Sokan biztos csak legyintenek, hogy az 1995-ben alakult amcsi banda csupán szemérmetlenül másolja a Metallica, Pantera, vagy épp az Alice In Chains által már sikerre vitt dalokat, témákat, ergo nem lehet őket komolyan venni. Tény, hogy közel sem nevezhető unikálisnak a […]
Tovább »
Eklektikus, analóg szintetizátorokkal megbolondított albumot ígért Ihsahn. „És úgy is lett!” Az Ámr az ex-Emperor főnök hetedik nagylemeze és kb. mindent fölvonultat, ami eddig jellemző volt a norvég Mester zenéjére. A szó eredeti értelmében vett progresszió nem sajátja e szűk háromnegyed órás korongnak, lévén nem található rajta semmi új, meghökkentő, a művésztől eddig még […]
Tovább »
A BC Studio-t 1979-ben alapította Martin Bisi és két cimborája. Az egyik társtulajdonos, az ambient stílus atyjának is tekinthető Brian Eno, a másik pedig Bill Laswell. Olyan zenekarok/előadók vették fel lemezeiket a Brooklyn-ban található stúdióban, mint a Sonic Youth, Swans, Unsane, Afrika Mambaataa, Herbie Hancock, John Zorn és még sokan mások. Bisi egy személyben […]
Tovább »
Az Amorphist sokan az önismétlés vádjával illetik, szerintem viszont ugyanaz a helyzet a finnek esetében, mint Kátai Tamásnál, azaz van egy olyan markáns, csak rájuk jellemző hangzásviláguk, amit ha akarnának, sem tudnának véka alá rejteni. Ezt én egyik előadó esetében sem bánom, sőt! Az Amorphis legutóbbi albuma, a 2015-ös Under the Red Cloud ráadásul […]
Tovább »
Nem gondoltam volna, hogy egyszer olyan lemezről fogok írni, melyen egy, az „én kis falumból” származó zenész játéka is hallható. Szerencsére most ez is megtörtént! Lévén nemrég megjelent az egri AllSuckAll (ejtsd: Álszakáll) bemutatkozó korongja, a dobok mögött Ficzere Tibivel, aki bizony „földim”. 🙂 Maga a zenekar nem kezdő muzsikusokból áll, ergo senki számára sem […]
Tovább »
A Regulus 2012-ben alakult, Sheffield székhellyel. Két EP-t követően 2014-ben ki is adták első nagylemezüket, Smoke címmel. Egy évre rá egy újabb EP-vel jelentkeztek, majd tavaly tavasszal érkezett ezen írás tárgya, a második album. Mely a Quadralith címet kapta a keresztségben. Az első korong címe, illetve az aktuális lemez borítója alapján azt hiszem könnyen […]
Tovább »
A Bereft of Light után itt a honfitárs Katharos XIII, akik szintén a román Loud Rage Music istállóját erősítik. Talán nem meglepő, hogy ők is black metalt játszanak, csak némileg más felfogásban. Facebook oldaluk szerint a nem épp vidám jelentéstartalmú suicidal black metal stílusban alkotnak. Jó hír, hogy második nagylemezük, a Negativity többszöri meghallgatását […]
Tovább »
A megannyi zenekarban érdekelt Daniel Neagoe úgy döntött, hogy itt az ideje létrehozni egy újabb olyan formációt, amiben egyedül ő felel mindenért. Tehát gyorsan egyeztetett önmagával, és már meg is született ez év elején a Bereft of Light. A bemutatkozó lemezre sem kellett sokat várni, hisz június 26-án napvilágot látott az 5 tételes, 41 […]
Tovább »
A debreceni Ghost Toast első lemeze, a 2011-es Toast in the Shell rögtön szimpatikussá tette számomra a csapatot. Szeretem a szóvicceket, a filmeket és a progresszív rockot is. A srácok pedig instrumentális prog. rockban utaznak, sok filmes utalással dolgoznak és olyan címet, illetve borítót választottak debüt korongjuknak, amin jót mosolyogtam. Két év múlva érkezett a […]
Tovább »
Amikor tudomást szereztem arról, hogy a Threshold és Damian Wilson útjai újból szétválnak, rendesen meglepődtem. Ugyanis szerintem jól sikerült a banda vele készült utóbbi két lemeze. Hogy pontosan mi is volt Wilson távozásának oka, számomra nem teljesen világos, olyat is olvastam, hogy önszántából lépett ki, mert másik zenekarára, a Headspace-re akart koncentrálni. Más források […]
Tovább »
