Vintersorg, azaz Andreas Hedlund nevét manapság nem könnyű feladat elkerülni az északi zenék kedvelőinek, ugyanis szinte évente felbukkan egy-egy újabb project vagy zenekar, amelynek ő áll a hátterében. Elég csak a folk metalt játszó Otygra vagy a darkosabb Havayothra gondolni, de az eddig egy albummal bíró progresszívabb Cronian, Waterclime illetve a thrashes Fission is az […]
Tovább »
A gyöngyösi Beyond nem tévedés 1982 (!) óta zenél együtt. Azonban még ennek ismeretében is előfordulhat, hogy egynéhány olvasó nem találkozhatott még a veterán thrash banda nevével. A zenekar elég kósza pályát járt be, a Clawfinger hatására 10 éven keresztül hanyagolták az eredeti vonalat és más irányba eveztek. 2006 környékén azonban újra felizzott bennük a […]
Tovább »
Egyre inkább az az érzésem, hogy egy új műfaj kezd meghonosodni hazánk metal színtérén belül, úgy gondolom legfőképp a tengerentúli hatások következtében. Az elegyet nem tudnám pontosan megnevezni, mert annyira nem vagyok járatos a témában, de az biztos, hogy az említett új műfaj a punk/hardcore/grind stílusok keveréke. Tehát Magyarországon efféle oligopol helyzetben levő zenekarok bontogatják […]
Tovább »
Komoly várakozás előzte meg részemről az új Amon Amarth albumot, melyet csak növelt az ízelítőként közzétett „Cry of the Black Birds” és „Runes to My Memory” nóták meghallgatása. A svéd viking metalosok hatodik nagylemeze végül „With Oden On Our Side” címmel látott napvilágot a Metal Blade Records gondozásában, és előre leszögezem, hogy eddigi legjobb lemezüket […]
Tovább »
A The Legion 1999-ben látta meg először a sötétséget, alapítói: David Svartz, Rikard Kottelin, Anne Marek és a Mardukban is megforduló Emil Dragutinovic. A svéd banda két nagylemezt hozott össze azóta, tavaly a Revocation-t, 2003-ban pedig az Unseen to Creation-t. Rajtam kívüleső körülmény miatt most ez utóbbi nagylemez kerül bemutatásra. A The Legion zenéje a […]
Tovább »
A With Passion zenekar 2002-ben alakult Sacramnetóban. Egy év múlva kiadtak egy EP-t, amit lemezszerződés követett. 2005-ben turné, majd tagcserék (gitár, dob) következtek. A kiadásra váró nagylemez előtt száműzték a zenéjükből a billentyűs hangszereket, és a változatosság kedvéért most az énekes poszton történt változás. A What We See When We Shut Our Eyes című nagylemezt […]
Tovább »
Az 1993-ban alakult istentelen holland banda új nagylemezét fogom alább felboncolni. A korong idén látta meg a fagyos holdvilágot, a Ketzer Records égisze alatt. A kronologikusan negyedik nagylemez a Cirith Gorgor címet viseli, amely azonos a horda nevével. Aki bármiféle intróra számított volna, annak most csalódnia kell. Elhagyva a klisés felvezetést, azonnal az őrlő black […]
Tovább »
A nem túl eredeti nevű csapattal most találkoztam először. A Norvégia elnevezés alapján akár egy skandináv zenekarra is asszociálhatnánk. Pedig nem a hideg északról származnak, hanem New Jersey-ből. Zenéjük sem az a fagyos brutális skandináv metál.Akkor vajon mi? Na jó, elárulom. Könnyed hard rockban, avagy AOR stílusban utaznak, klasszikus felállásban ( 2 gitáros, énekes, dobos). […]
Tovább »
A Blue Tears 1983-ban alakult az USA-ban , és mint sok más kezdő banda , ők is feldolgozásokkal kezdték,majd 1990-ben megszületett az első és 2005-ig a banda újjáéledéséig utolsó nagylemeze. Két gyors lemez után a: The innocent ones című a következő Gregg Fulkerson (ének, gitár), Bryan Norski (basszusgitár), és Robert Streets (dob) szerzemény. A dalok […]
Tovább »
Ahogy az első dal címe is mutatja: End of Laughter (én azt hámoztam ki belőle, hogy a nevetés vége) ez az album messze nem szól vidám dolgokról, nevetésről (persze ahogy egy igazi doom-tól várható)… Az album hangulata nagyon katatón, és depresszív, bárki jókedvét elveszi. A borító is ezt a képet adja vissza nekünk (sötét felhők […]
Tovább »
