Albumkritikák

Les Chants de Nihil – Le Tyran et l’Esthète (2021)

A black metal első hulláma egymástól földrajzilag elszigetelt alkotók nevéhez fűződött (Venom, Bathory, Celtic Frost, Possessed, Mayhem, Tormentor, stb…), a második hullámban pedig egyes nemzetek jeleskedtek, a norvégok mellett kiemelkedő volt a görög, illetve a finn színtér is. Az irányzat mai képviselői úgy tűnik, hogy egy-egy kiadóhoz köthetők, akik a honfitársak gyűjtőtégelyeként az adott nemzetek alakulatait tömörítik egy-egy […]

Tovább »

Terrordome – Straight Outta Smogtown (2021)

A lengyel huligánok első albumáról pár hónapja emlékeztem meg a tavalyi újrakiadás apropóján, február elején pedig befutott a harmadik sorlemez is. A Straight Outta Smogtown borítóját megpillantva elégedetten dőltem hátra, hogy a krakkói négyes továbbra is jó nyomon jár, a fronton minden és mindenki szerepel, ami és aki egy jófajta crossover thrash albumhoz szükségeltetik. Van […]

Tovább »

Eoront – Gods Have No Home (2020)

Az orosz a táj és a hozzá kötődő mitológia hagyományok gazdagon szolgáltatnak ösztönző táptalajt, amin számtalan zenekar ereszt gyökeret. Az innen származó bandáknak kellő hitelt adhatunk, ha azok fagyos tájakról hiedelmekről, mitikus történetekről zenélnek. Ha a jeges és markáns fekete fém képviselőit keressük nem mehetünk el szó nélkül az Eoron-t mellett. A szibériai csapat előző […]

Tovább »

Hawkestrel – Pioneers Of Space (2020)

A korábbi Hawkwind tagokból, valamint a hozzájuk kapcsolható baráti zenészekből áll a pszichedelikus space rock szupergroupnak is nevezhető Hawkestrel legénysége. A csapat mind zenei kompozícióiban, mind pedig albumborítóiban az anyazenekar jól ismert sci-fi kalandjait folytatja, némi újszerű prog-rock, art-rock hatásokkal. Az egészet Hawkwind egykori basszusgitárosa Alan Davey fogja össze, aki a ’80-as évek közepétől a ’90-es […]

Tovább »

Geoff Tyson – Drinks with Infinity (2020)

Szerintem nem vagyok egyedül azzal, hogy ha meghallom a Tyson nevet, akkor rögtön Mike Tyson ugrik be. Az egykori vitathatatlan nehézsúlyú világbajnok ökölvívó, aki a börtönt is megjárta (talán többször is) és az utóbbi pár évtizedben leginkább különböző balhéival szerzett magának „hírnevet”, nem pedig sportteljesítményével. Továbbá a zene világába is belekóstolt, vagy épp kontárkodott. Persze […]

Tovább »

The Shooters – Planet Of The Black Sun (2012)

A  napokban újra a fülembe került a spanyol stoner/fuzz metalos The Shooters közel 10 éve megjelent második albuma. A banda valamikor a 2009 év környékén alakult a rock és a metal műfaj különböző stílusaiból érkezett zenészeiből. Az elején egyfajta örömzenélés volt a cél, de ahogy rákaptak a közös zenélés és a füstös, mocskos riffek ízeire […]

Tovább »

Butterfly – Doorways of Time (2020)

Butterfly - Doorways of Time

Ha valaki szeretné hallani, hogyan szólhatott volna mai hangszereken és technikai eszközökkel kedvenc lemeze a hard rockból heavy metalba forduló korszak megszólalásával, az – a lemez címével élve – nyisson egy időkaput a Butterfly 2020. novemberében minden típusú hanghordozón megjelentett Doorways of Time című lemezének meghallgatásával. Oly sok évtizeddel a NWOBHM, mint zenei stílus megjelenése […]

Tovább »

ColdWorld – The Stars Are Dead (2020)

A multi-instrumentalista Georg Börner (Sangre de Muérdago, Stórmir, ex- Aznak, ex-Saeldes Sanc) által vezetett ambient hatásokkal dúsított depressziós post-black metalt játszó német ColdWorld projekt már 15 éve szállítja nekünk a bánat, az elmúlás és az öngyilkosság tökéletes aláfestő dallamait. Igaz két korai nagylemeze után az elmúlt öt évében szinte csak EP-ket és single-dalokat adott ki. De minek is […]

Tovább »