Albumkritikák

Incantation – Sect Of Vile Divinities (2020)

Idén nyáron sem maradhatott ki a programból a testvéremmel véghezvitt horgászás, ami igazából puszta ürügy arra, hogy sörözzünk egy jót együtt, mielőtt mindketten visszafáradunk a saját kis múkuskerekünkbe. Hogy jön ez a téma az új Incantation lemezhez? Nagyon könnyedén: John McEntee minimum őskori monolitnak tekinthető bandája ezúttal is olyan stabilan szállítja az amerikai death metalt, […]

Tovább »

KAAR / Murder Inc. – Split (2020)

Imádom a thrash metalt… mondhatni ezen nőttem fel. Kölyökkorom „kötelező” alap bandái voltak a Kreator, Sodom, Slayer, az Anthrax, vagy a Metallica korai albumai, hazaiak közül pedig az Exit, Lady Machbeth, és a Moby Dick első lemezei. Számomra az a műfaj a klasszikus vonalú heavy metal mellett, ami valahogy mindig jelen volt és van is […]

Tovább »

Põhjast – Downfall (2020)

Biztos vagyok benne, hogy nem én vagyok az egyetlen, akinek felcsillan a szeme egy olyan zenekari promós szöveg esetében, ami volt Moonsorrow, Barren Earth tagokkal és nemzetközi összefogással hirdeti magát. Az viszont már gyanús lehetett volna, hogy három nagylemeznél járnak és még nem hallottam róluk. Ilyen zenekar tehát a Pöhjast, akik folk/doom/black zenei egyvelegként hivatkoznak […]

Tovább »

Aura Hiemis – Wenn Der Regen Fällt (2020)

Visszatérő olvasóim (ha létezik ez a hízelgő kategória) biztosan emlékeznek rá, hogy mennyire oda meg vissza vagyok a portugál Desire két, ezredforduló környékén megjelent lemezéért, melyek számomra a dallamosság és a funeral death/doom találkozásának legszebb pillanatait jelentik. Gyönyörűség és fájdalom kevés anyagon képes annyira egybe fonódni, mint az Infinity… vagy a Locus Horrendus esetében. A […]

Tovább »

Ygfan / Svoid – We Are Nowhere Beyond The Evanescence [split EP] (2020)

A Fekete Terror Productions hazai underground iránti elkötelezettsége példaértékű. A kazettákra szakosodott kiadó mellett ugyanis két fanzine (Tales of the Morbid Butchers, illetve Fekete Terror) is köthető ehhez a névhez. A kiadó egyik friss megjelenése ez a mindössze 50 példányra limitált megosztott kazetta. A felvétel teljes játékideje a tíz percet sem éri el, melynek A-oldalán az atmoszférikus doom, post-black […]

Tovább »

Svart1 – Monotono (2020)

Egy nagyobb csomag részeként került hozzám ez a CD, így fogalmam sem volt, mire számíthatok a kiadványtól. A borító sem segített nagyon az eligazodásban… Mindössze abban voltam biztos, hogy nem old-school thrash metallal, és nem is belezős death metallal lesz dolgom.  A borítón szereplő, egyébként igen jól sikerült kép alapján bármilyen zene (ennek az utóbbi […]

Tovább »

Batushka – Раскол / Raskol [EP] (2020)

Az egyfajta jogi belviszály közepén álló lengyel Batushka Bartłomiej Krysiuk féle vonal augusztus első napjaiban adta ki új öt számos,valamivel több mint harmincperces Раскол / Raskol EP-jét. Az ortodox szakralitást extrém black metalt celebráló zenekar alapítója, Krzysztof “Derph” Drabikowski és az énekes, Bartłomiej Krysiuk között 2018 végén jelenleg is jogi viták alakultak ki a zenekar nevének használatát illetően, amik még a mai […]

Tovább »

Nocturnal Depression – Tides of Despair (2019)

A francia Nocturnal Depression egy rendkívül termékeny zenekar. A 2004-ben indult black metal banda jelen CD-je már a tizedik sorlemezük. A nagylemezek mellett több demót és EP-t is megjelentettek már, illetve a baráti együttműködés jegyében splitek sora is köthető hozzájuk. A zenekar neve egyébként tökéletesen jellemzi is a stílusukat. Magukat ugyanis suicidal black metalként definiálják. A […]

Tovább »

Haken – Virus (2020)

Az angol Haken egy olyan tényező a jelenlegi prog. rock/metal színtéren, akikkel érdemes számolni. 2011-es Visions és a két évre rá érkező The Mountain albumukkal nagyot alkottak. Sőt, nekem még a 2016-os „retrofuturisztikus” Affinity is bejött. Aztán a 2018-ban megjelent Vector valamiért elment mellettem. Ami azért is furcsa, mert a kb. egy hónappal ezelőtt napvilágot […]

Tovább »

Warthrash – De Bellvm Ad Tenebras (2020) „kazettaismertető”

Bevezető gyanánt akár ide is másolhatnám korábbi ViperForce kritikában írt első gondolataimat. A Warthrash esetében ugyanis ismét old school thrash metallal van dolgunk, a banda szintén Kolumbiából támad, sőt még a város is stimmel. Jelen esetben újra Medellinről van szó, ahol a kokainszag mellett valami más is lehet a levegőben, ami úgy megfertőzte a helyi […]

Tovább »