Az olasz Padova városában 2012 és 2017 között létezett egy zenekar Cruenta Lacrymis néven és női énekessel megtoldott szimfonikus black/death keveréket játszott. Egyetlen anyaguk 2015-ben jelent meg különösebb visszhang nélkül, majd végleg eltűntek. Ennek a projektnek a romjain vert gyökeret az Ades Numen, immár hölgy tag nélkül és vette fel ott a fonalat, ahol az […]
Tovább »
Jó pár évig tartott, míg a moszkvai Dekonstruktor lemeze utat talált hozzám, de immár újabb promóciós finomsággal gazdagodott a gyűjteményem. Szokás szerint a külsőségekkel kezdtem az ismerkedést, ami az oroszok esetében kifejezetten ajánlatos. A figyelemfelkeltő vörös és fekete kombináció ugyanis egyértelmű üzenet minden zenehallgató számára: szedd össze magad, mielőtt nekilátsz a zenénk ízelgetésének! Nem sok […]
Tovább »
Ahogy nagyon sok ember a Földön, én sem mondhatom el magamról, hogy időmilliomos lennék, viszont a megadatott alkalmakat rendszerint megragadom, ha három alapvető hobbimra lehetőségem adódik. Az első a rajzolás, amit talán a velem született belső művészi késztetés csekély mivolta miatt tényleg ritkán teszek, a második a videojátékok bűnös élvezete, a harmadikat és a legtöbb […]
Tovább »
A közelmúltban folytattunk hosszadalmas és pesszimista eszmecserét egyik kollégámmal arról, hogy vajon mikor fogja képviseltetni magát kis hazánk a hagyományos, hova tovább az epikus doom metal színtéren. Hiszen sok műfajban akadnak kiváló, sőt, egyes eseteben még külföldön is ismert előadóink, de valahogy a metal magja, ős esszenciája, amit annak idején a Black Sabbath megteremtett, nem […]
Tovább »
Az Acid Victoria triója által játszott zene relatíve fiatal koruk ellenére sem olyan, amit ma divatosnak vagy akár mainstreamnek lehetne nevezni. Érdekes lenne szerintem egy kutatás keretében arra keresni a választ, hogy a zenehallgatási, de még inkább a zenészek ááltal játszott stílus milyen hatásokból lesz olyan, amilyen… De vissza az Acid Victoria első lemezéhez, amin […]
Tovább »
Ha ránéztek a kaliforniai death metalos Teeth borítójára, legfőképp a zenekar nevére, akkor egyértelművé válik, hogy bizony gyorsan képes lehet összekócolni egyesek fogszerkezetét. A vizuális ingerek ezúttal nem csalnak meg minket, a finoman embergyűlölettől és skizofréniától tocsogó vérgőzős anyag ugyanis kegyetlen energiákkal rendelkezik, melyekből különösen kiemelhető az agresszió. A The Curse Of Entropy egyébként a […]
Tovább »
Sokszor előfordul velem, hogy eltelítődök a villanygitár zenékkel. Bele fáradok, hogy a hardcore zenekarok próbálnak minél keményebbek lenni vagy, hogy a black metal bandák minél gonoszabbak. Ilyenkor kell egy-két lemeznyi szünet, feldobok egy klasszikus hip-hop lemezt, egy kis blues-t vagy jazz-t. Egyfajta méregtelenítő procedúraként, hogy újult erővel, tiszta fejjel és fülel ugorhassak ismét fejest, az […]
Tovább »
Nem túl gyakran kapunk keményebb zenei anyagokat a közel keleti régióból, épp ezért örültem meg a jordániai The Dead Sea bemutatkozó lemezének. Ezek a produkciók gyakran tartalmaznak olyan elemeket, amelyek egzotikussá teszik a végeredményt egy törzsgyökeres európai számára. Épp ezért lepődtem meg azon, hogy az egyszemélyes zenegyárosként tevékenykedő Lord Azmo projektjében a klasszikus melodikus death/doom […]
Tovább »
Sok izgalmat rejthetnek azok a zenekarok, akik eltűnnek a felszínről, majd évekkel később újra felbukkannak, vagy történetük igazán régre, az underground bugyraiba nyúlnak vissza. Ilyen vissza-visszatérő nevek az olasz földalatti death világban a Valgrind és a Necrospell zenekarok, hiszen a történetük a 90-es évek elején indult. A Necrospell egy ambiciózus, de gyorsan elhalt, egyetlen kultikus […]
Tovább »
A Sludgelord Records idén nagyon beindult. Az eddig kiadott három lemez közül, nálam mind betalált. A hazai Wasted Struggle-ről volt is szó itt a Forgácson, a Mireplaner pedig egy rövidke de annál izgalmasabb post metal anyaggal képviseli magát. 7.-én pedig ki jött a Goblinsmoker új anyaga, a zenekar nevéből és a kiadó irányzatából már lehet […]
Tovább »
