Albumkritikák

Humanity Zero – Proselytism – 2018

                 Nagyon ragaszkodik Humanity Zero nevű projektjéhez az alapító Dimon’s Night, aki 2003-ban indította útnak vészjósló elképzeléseit. Dimon’s azonban nem egy tipikus magányos hős, mivel minden egyes elkészített lemezéhez vendégek sokaságát hívja a hangszerek kezelésére. Munkája így is gyümölcsözőnek mondható, hiszen a 2018-as Proselytism már az ötödik nagylemez […]

Tovább »

Cryptal Darkness – Endless Tears… – 1996

     Nemrég lezajlott egy remélhetőleg hagyományteremtő, kivételes hangpróba az oldalon, amikor megjelenési évszámtól függetlenül áshatta elő a CD halmok közül magának azt a különleges anyagot, amit méltatlanul elfeledettnek, igazi földalatti kincsnek gondolt. Az ajánlások között sok régi kincs akadt, de a legmeglepőbb számomra a körben az volt, hogy milyen nagy számban képviseltették magukat az […]

Tovább »

Ahriman – Őskő – 2019

    A vérünkben, csontjainkban és az idegrendszerünkben ott él a nagyapánk, a dédapánk és az összes felmenőnk évszázadokra, évezredekre visszamenőleg. Meghatároznak minket tetteik, melyek alatt nem csak a hősökre, királyokra érdemes gondolni, hanem legalapvetőbb hétköznapi cselekedeteikre. A lelkünk és személyiségünk az ő örökségük. Testünket azok a molekulák és anyagok építik fel, amik a köveket, […]

Tovább »

Heaume Mortal – Solstices – 2019

    Érdekes festmény takarja el a francia black/doom metalos Heaume Mortal bemutatkozó anyagát, ami tökéletesen passzol az itt hallható zenéhez. Akárcsak a kép által nyújtott behatárolhatatlan érzelmeket, úgy lehetetlen ténylegesen kategorizálni a banda műfaját is. A kietlen, élettelen és fagyos táj, ami a szakadéknak köszönhetően a világ végét is szimbolizálhatná a rutinos hallgatóknak teljesen […]

Tovább »

Evangelist – Deus Vult – 2018

    Nem teljesen érthető számomra a lengyel Evangelist esetében az anonimitás meghirdetése a zenészek kilétét illetően, mivel szégyenkezni valójuk igazán nincs, ráadásul nem csak egy projektet futtatnak együtt. Feltételezhetően a bandát a Monasterium és a Sadman Institute tagjai alkotják, de egyedül Michal Strzelecki énekes az, aki még ha akarná sem tudná letagadni orgánumát. A […]

Tovább »

Ssanahtes – S/T – 2018

A borvidékek egyik Mekkájaként ismert Bordeaux-ból érkezett a furcsa nevű Ssanahtes promó CD-je, ám a sztereotipikusan romantikus és elegáns származásával szöges ellentétben áll mindaz, amit maga a hanghordozó zeneként felkínál megrészegülésre. A blackened sludge/post-HC/post-metal/experimental címke már önmagában is ad némi aggodalomra okot, de legalábbis jelzi, hogy nehéz perceknek nézünk elébe. A zenehallgatás skáláján az embert […]

Tovább »

Vénen – Patrimonium Philosophicum – 2019

A CSG által működtetett ambient black doom metalt játszó Vénen hazai vonatkozásban az utóbbi idők egyik legegyedibb projektjeként tartható számon. Az egykori avant-garde ritual doom / ambient neo-folk Stronomia Doom alapjaira építkező, a kezdetekben még egyszemélyes formációként debütáló zenekar, mind zeneileg, mind pedig szövegeiben egy egyedi megközelítéssel mutatja meg hétköznapi beteg világunknak ellenálló, ősi gyökerekből […]

Tovább »

ThunderWhip – Forever’s End – 2018

      A dán Caustic egy igencsak ígéretes death/doom kezdeményezés volt a 90-es évek első felében, melynek szálai a valóban legendássá vált Saturnus zenekarig nyúlnak. Míg a gyűrűs bolygóról elnevezett csapat valóban ismertté vált, a Caustic néhány demó és egy EP után szétszéledt. Majd újjászületett és újra szétesett, hogy aztán 2017-ben egy új dallal […]

Tovább »

Smoulder – Times Of Obscene Evil And Wild Daring – 2019

      Sarah Ann és Adam Blake közös szenvedélye, a doom metal hozta össze valamikor 2010 környékén a formációt, de hivatalosan csak 2013-ban indítottak projektet Smoulder néven. A kanadai duó hosszú próbálgatás, dalírás után, kissé kibővülve tavaly kiadott egy The Sword Woman névre keresztelt demót, aminek hatására felforrósodott körülöttük a levegő. Az egyébként szintén […]

Tovább »

Queensryche – The Verdict – 2019

Van abban valami sorsszerű, hogy a ’80-as évek végének, és a ’90-es évtizednek két ikonikus prog. metal bandája, a Dream Theater és a Queensryche egy hét eltéréssel adta ki friss albumát. Ráadásul szerintem mindkét zenekar új lemeze igen erősre sikeredett, már-már a fénykort idézik. Persze biztos vannak, akik nem így érzik, mindenesetre én rég voltam […]

Tovább »