A román Decease nem reformálta meg a death/thrash metal műfaját, de egy kellemes albumot tette le az asztalra 2014-es Age Of The coventant lemezével. A srácok előző munkáit egyáltalán nem ismertem, szóval részlehajlásról szó sem eshet, cikkem tárgya a második lemezük, ami negyven perc tömény brutalitást injektál jobb sorsa érdemes hallójáratainkba. Az extrém metal világ […]
Tovább »
Egészen idáig számomra ismeretlen név volt a Mabthera. Lehet ez az én „True-bizonyítványomba” fog bekerülni, mint karó, ám büszkén vállalom a köpködéseket, amennyiben erről volna szó. Az viszont tagadhatatlan, hogy nagyon pozitívan csalódtam ismét Ózd– és környékének black metal felhozatalában. Vannak olyan kritikáim, amikben egyszerűen túl egyszerű a zene, nem a legjobbak a megoldások, unalmas, […]
Tovább »
A The Dead először úgy tűnt számomra, mint egy egész igényes borítóval bíró, jól kidolgozott black anyag. Nem tudom, végül pozitívan, avagy negatívan csalódtam-e a formációban. Ausztrália, 2005, ‘death metal’, három fő. Ezek a kezdő körülmények a bandához. 8 kiadott anyag, a legutolsó a Deathsteps to Oblivion névre hallgat, 2014-ben látott napvilágot, jelen kritika tárgyát […]
Tovább »
Eléggé speciális a kapcsolatom a punk / hardcore szcénével. Nagyon nagy százalékban távol áll tőlem ez a világ és üzenetrendszer, azonban mindig akad egy-egy csapat, akik viszont nem csak megragadnak, hanem adott lemez erejéig meghatározó élményt jelentenek, életem egy részének mementóivá válnak. Bár ezek a lemezek sosem vegytiszta stíluslemezek azonban ezeket az idő nem […]
Tovább »
Viszonylag ritkán találkozik az ember litván bandával és közülük is csak a Skyforger volt képes arra, hogy nemzetközileg olyan nevet szerezzenek, ami a legtöbb underground metal-búvár számára ismerősen cseng. A Varang Nord 2014-ben kelt életre és máris kiadóval a hátuk mögött indulnak neki a világot jelentő deszkáknak. A deszkajárásnak az első lépcsőfoka az […]
Tovább »A Mizantropia egy 2003-ra datálható ukrán gótikus metal banda, akik az elmúlt tizenkét évben kiadtak két Ep-t, egy nagylemezt és egy single-t is. Most pedig a Забвение képében itt a második nagy eljövetel, amivel már kikacsintgatnak a nemzetközi porondra is. Kacsintgatnak, kacsintgatnak ők, csak egy kicsit bandzsa a menyasszony, így nem feltétlenül tiszta, hogy merre […]
Tovább »
Alapvetően nosztalgikus arc vagyok, ráadásul még a múlt évezredben lettem nagykorú, szóval kedvelek minden olyan cuccot, ami fiatalkorom pozitív élményeit hozza elő. Így lehet az, hogy mind a mai napig előszeretettel vásárolok kazettát és vinyl lemezt (utóbbit azért ritkábban, egy teljes album ára elég húzós) és bár kényelmi szempontból legtöbbször bedigizve hallgatom ezeket, de jó […]
Tovább »
A Demonic Slaughter úgy érzem, közelít ahhoz, ami fedi a modern, ámbár hagyományörző black metalok fúziójának fogalmát, legalábbis az én olvasatomban. Nemrég kaptuk meg a The Haunted névre keresztelt, 9 számos anyagot tőlük. Bizton állíthatom, megérte a belefektetett idő- és energia. A formáció 2 főt számlál összesen, ám már 9 anyagot toltak ki megalakulásuk óta, […]
Tovább »
A Bestiality nem kifejezetten a forradalmasító metal bandák egyike. Még azt sem mondanám, hogy a legjobb abban, amit csinál. Ennek ellenére haladnak, dolgoznak az anyagaikon, amivel egyszerűen közlik öntörvényűségüket irányunkba. Ezt bizonyítandó, hogy 2014-ben kiadtak egy EP-t, majd rögtön utána a jelen esetben tárgyalandó korongot. Ez az utóbbi szösszenet hozzánk is elérkezett Stuck in Bestial […]
Tovább »
Az 1992-ben alakult olasz Will’O’Wisp műhelyében két nagylemez kovácsolódott a zenekar feloszlása előtt. A 2001-es Unseen lemezt követően ködbe burkolódzott a zenekar, mígnem Paolo Puppo gitáros és alapító tag újra életet lehelt a banda szervezetébe 2008 körül. Olyan zenészeket verbuvált maga köré, mint Oinos dobos (Sadist, Thy Nature, Node, Caye), Jacopo Rossi basszusgitáros (Nerve, Antropofagus) és Deimos énekes […]
Tovább »
