In medias res… Szóval, a moszkvai Tacit Fury-val kapcsolatban ott hagytam abba a gondolataimat, hogy egy új irányvonalat vett zenekar rövidre sikerült albumáról kellett kritikát alkotnom. Akkor reménykedtem, hogy a trióvá fogyatkozott banda nem fog a földbe állni, mivel elég jól teljesítettek a „Horrors From Depth” lemezen, azok ellenére is, hogy a 2012-es album leginkább […]
Tovább »
Legutóbbi albumával az Opeth eléggé megosztotta a közönséget és a szakmát egyaránt. Sokan nem tudtak mit kezdeni a lágy hangvétellel, a metal teljes száműzésével. A legkisebb bibi talán Mikael „hörgésmentessége” volt, de ez ugye előfordult már korábban is a Damnation lemezen. Magával a Heritage anyagával nekem nincs bajom, de a recenzióban kifejtettem ellenérzéseimet egy bizonyos […]
Tovább »
Azt hiszem, hogy annak, aki ezen az oldalon cikkeket olvasgat, nem kell bemutatnom a ma már 24. életévét járó göteborgi In Flames-t. Vannak itt sokkal fontosabb dolgok, amikről beszélhetünk, mint egy alapzenekar bemutatása. Mert ugye van miről beszélnünk és mert ugye az In Flames egy alapbanda, ebben megegyezhetünk. A klasszikus, egy bő évtizeden át meghatározó […]
Tovább »
A kazincbarcikai Mytra zenekart a veterán ózdi vérthrasher brigád, a Remorse kapcsán ismertem meg. Ott penget uggyanis a space-prog csapat agya, Hocza Robi, azaz Igor. Annak idején, 2008-ban írtam az előző évben megjelent Ecotone címet viselő demójukról, ami üdítő színfolt volt az akkori anyagok között. A következő, 2009-es Sagittarius demo viszont valamiért nem érintett meg. […]
Tovább »Квіти Знедолених Берегів – Egy nagyon érdekes és mégsem érdekes kiadványt tartok a kezemben ezúttal. Hat oldalas digipakban kapott helyet az ukrán egy személyes project bemutatkozó demója, mégpedig gyári CD-re nyomva (vagyis nem írott). Jelen világunkban még fizikai megjelenése sem szokott lenni a demóknak itt viszont a kivitel olyan, ami akár nagy banda igényeinek is […]
Tovább »
Úgy gondolnám, hogy a Fémforgács nyájas olvasóinak nem tudok újat mondani a lengyel Massemord nevű társulatról, úgyhogy azok kedvéért, akik mostanában szállnak be a fémipari munkálatokba: nevezett banda tízenpár éve gyárt elég változatos és kiművelt black metalt. Ez a mostani project pedig nem más, mint a Massemord gitáros Stawrogin és dobos Priest terméke. Priestről már […]
Tovább »
Nem tehetek róla, de egyes kollégákkal ellentétben imádom a műfaji meghatározásokat és az ilyen szempontból kihívásokat jelentő lemezeket! Akár az öreg House dokit, izgat a rejtély, hogy milyen szálak fonódnak össze, milyen hatások érvényesülnek egy-egy lemezen és az adott hangszerek kezelői milyen más zenekarokat hallgattak szívesen. Igazi fejtörésre késztetheti az embert a 2008 […]
Tovább »
Na, kérem alássan, itt egy újabb olasz „csoda”… Bár az ArrJam alapvetően tetszett, szóval akár a szintén digó Inside the Hole is bejöhetne. Ha jól emlékszem, mielőtt elvállaltam az Impressions című lemezük recenzióját két dalt sikerült megfülelnem, azok alapján pedig úgy gondoltam, hogy egész korrekt ez a blues-os rokkolás. Aztán ahogy megérkezett a szokásos, „túinvan” […]
Tovább »
Az olaszok ránkszoktak, ez mára egyértelművé vált. Az Atomic Stuff és gombamód szaporodó divíziói, „alvállalkozói” folyamatosan küldenek nekünk ilyen-olyan, általában tingli-tangli, metalmentes kiadványokat. Tény, hogy néha akad köztük egy-egy figyelemre méltó lemez, de általában azon kell agyalnunk, hogy melyik kolléga vállalja be a sok glam, sleaze, ilyen-olyan rock album ismertetését. Mivel szerkesztőségünkben valódi demokrácia van, […]
Tovább »
Néha feladom magamnak a leckét, bár arról szó sincs, hogy direkt szívatnám magam. A szerkesztőségi promóanyagok között találtam ezt a gusztusos kis digipak kiadványt, amiről most így hirtelen azt sem tudom megmondani, hogy ki küldte. Konkrétan négy embléma díszeleg a hátulján. 21-ik század. Az alvállalkozó alvállalkozójának a zugvállalkozója csinálja a munkát és… borzalmas. Már a […]
Tovább »
