Albumkritikák

DangerEgo – Autopsy – 2013

Már a felvezető klipes nóta, az Ultimate Judgement igen jót ígért, úgyhogy kíváncsian veselkedtem neki az olasz ötös debütalbumának. Aki a borító alapján valami extrém metalra számít, óhatatlanul csalódni fog, a srácok ugyanis meglehetősen lájtos, de azért itt-ott punkos lendületig bekeményedő rockban utaznak, ami magán viseli a grunge stílusjegyeit is. Ugyanakkor egyik Seattle-i nagyágyúhoz sem […]

Tovább »

Exxasens – Satellites – 2013

Ha pár év múlva 2013 kapcsán az űr téma felmerül, valószínűleg a többségnek Sandra Bullock szkafanderes alakja és rémült tekintete fog beugrani, amint a végtelen galaxisban küzd azért, hogy a háttérben örökösen kéklő Földünkre visszajuthasson a Gravityben. Hogy az a film tényleg olyan jó volt-e, mint amilyennek sokan mondják, ezt én bizony nem tudom megmondani […]

Tovább »

Frozen Ocean – A Perfect Solitude – 2012

Mindig jó dolog új dolgokat felfedezni az életben, igaz ez a zenékre, zenekarokra is. Lehet akármilyen tájékozott is az ember az underground metal világában, ma már egyszerűen képtelenség mindent ismerni, mindenkiről hallani. Az orosz illetőségű Frozen Ocean munkássága számomra mostanáig teljes mértékben ismeretlen volt, és amikor a kezembe került a rendkívül szép kivitelezésű lemez, csak […]

Tovább »

Pathogen – Forged In The Crucible Of Death – 2012

Igaz, hogy már 2012-ben megjelent ez a korong, de a ‘Forgács szerkesztőségébe csupán idén érkezett meg. Bár létezett egy ausztrál banda is Pathogen néven, jelen cikkem alanyainak semmi köze hozzájuk, mindössze csak az hozhatja kapcsolatba velük, hogy ők is extrém metalt játszanak. A Fülöp-szigetekről származó brigád a kétezres évek eleje óta rongálja a hallójáratokat és […]

Tovább »

Hail Spirit Noir – Oi Magoi – 2014

A görög Hail Spirit Noir Pneuma című debüt albuma megjelenése óta nagy favorit nálam. Az általuk játszott muzsika az újszerűség erejével hatott rám, miközben erőteljesen és nyilvánvalóan a ’60-as, ’70-es évek progresszív és pszichedelikus rockjában gyökerezik. Nem csak zenei megoldásokat tekintve, de hangzás szempontjából is. Mégis, ahogy az elszállós, merengős részeket keverik a Pneuma dalaiban […]

Tovább »

Doomed – The Ancient Path – 2012

Egyrészt megértem azokat, akik főként nosztalgikus indíttatásból az old school dolgokat éltetik – kedvelik – támogatják. Viszont az idők változnak, a trendek jönnek – mennek, és valjuk be, a nosztalgia a fejlődés pallosa. Fejlődés… Ez az, aminél kétesebben csak kevés fogalmat lehet értelmezni. Mit tesz a fejlődés? Változtat. Vagy gyomlál. Felüdít. Tönkretesz. Reformál… Egy időben […]

Tovább »

Halberd – Ruthless Game – 2013

A ruszkik nagyon beleerősítettek mostanság. Sorra érkeznek a ‘Forgács szerkesztőségébe a legnagyobb európai ország szülötteinek metalos próbálkozásai, egyik-másik banda pedig kimondottan ügyes is. Egy öt darab számot tartalmazó EP-vel dobott meg minket a Szentpétervárról származó Halberd. A fiúk még viszonylag kezdőnek számítanak, hiszen alig egy év telt el aközött, hogy megalakultak és hogy kijött debütáló […]

Tovább »

A Winter Lost – Die Längste Nacht – 2013

Kanadából jöttek, Erdélyben landoltak, én meg nagy érdeklődéssel kezdtem el lepörgetni a művet. Korábban a roppant nagy észre utaló Ashes of Christ néven praktizáló trió második lemezéről van szó (Krisztust nem hamvasztották). Az előzőt is a Sun & Moon gondozta. A kiadót ismerve nem meglepő, hogy klasszikusabb black metal zenét rejt a mű, viszont eléggé hamar […]

Tovább »

Welter In Thy Blood – Todestrieb – 2013

Ki gondolta volna, hogy az apokalipszis a napfényes LA valamelyik dohos, valószínűleg sötét és hideg pincéjéből szabadul majd a világra. Nem is hirtelen, hanem hosszú évek alatt, 2006 óta egész pontosan. Akkor alakult meg ugyanis a Welter In Thy Blood fedőnevű, háromtagú projekt, melynek hosszabb távú célkitűzései közt ott találjuk a teljes emberi faj lassú […]

Tovább »

Enthroning Silence – Throned upon ashes of dusk – 2013

A depresszív vonulat olyan szinten árasztja el a fekete fém színteret az elmúlt 10 évben, hogy kis túlzással élve manapság gyakorlatilag minden második black metál lemeznek köze van a stílushoz valamilyen formában. Az persze külön kérdés, hogy ez jó-e, én személy szerint szeretem, ha van miből válogatni. De ha megnézzük, hogy az Enthroning Silence első […]

Tovább »