A 70-es évek végére a klasszikusnak nevezhető hard rock témakörök kifulladtak, a progresszió elindult a hangszeres fenegyerekek kihangsúlyozásának irányába, míg mások az egyre fokozódó agresszióra, polgárpukkasztásra tették fel az életüket, legalábbis az általános médiától egyre távolabb jutó, úgynevezett metal világban. Ebben a környezetben alakult ki a híressé vált, hatalmas utóéletet kiváltott NWOBHM mozgalom, ami pár […]
Tovább »
A német Grailknights-ot valamikor 2008-ban ismertem meg, mielőtt egy krakkói Sabaton-koncertre menve láttam, hogy ők lesznek az egyik vendégbanda. Mivel szeretem egy-egy koncert előtt megismerni az elő- és vendégzenekarokat, így meghallgattam, milyen zenét játszanak, valamint az addigi három lemezüket (Alliance-2008, Return to Castle Grailskull-2006, Across the Galaxy-2004). Már ezen albumcímekből sem nehéz kitalálni, hogy milyen […]
Tovább »
Bevallom, Kalapács Józsit eddig csak rockszínpadon volt szerencsém látni különböző formációk élén. Május elején pedig alkalmam nyílt élőben, közönség előtt beszélgetni vele a Ferencvárosi Művelődési Központban, ami után az akusztikus bulija igen emlékezetes lett. Már ezen a beszélgetésen is kihagyhatatlan volt a színház és természetesen a jubilumi éve kapcsán szóba kerültek az ünnepi koncertek is. […]
Tovább »
Mindig értékelem az olyan bandák erőfeszítéseit, akik megpróbálják valamilyen úton-módon a gyökereiket beépíteni a zenéjükbe. Elég csak a skandináv vagy a görög black metal sajátos hangzására gondolni. A Horns & Hooves egy ilyen bandának számít. 2013-ban, Brooklyn betondzsungelének a kanálisaiból jöttek elő, akárcsak azok a bizonyos mutáns teknősök. 2016-os demo-juk már tartalmazott olyan elemeket, amik […]
Tovább »
2016-ban jelentkezett utoljára nagylemezzel a finn tradicionális doom matuzsálem, a Spiritus Mortis. Ezt az évszámot könnyen megjegyeztem, mivel a Hangpróbán sok érv és ellenérv felvetült az egyébként nagyszerű The Year Is One kapcsán, amit egyesek az évtized doom lemezének tekintenek, míg másokat kevésbé hatott meg. Meglepő módon ezúttal az ellentábort gazdagítottam és a véleményem gyökeresen […]
Tovább »
Ausztráliát egyértelműen nem sorolhatjuk a tipikus doom nagyhatalmak közé, pedig egész pofás kis élet zajlik a kontinensen a műfaj tekintetében. Igaz, könnyen meg is számolhatjuk azokat a csapatokat, melyek visszhangja hozzánk is el tudott érni. Számomra ilyen a The Wizar’d kissé morbid hangulatú tradicionális heavy/doom lemezeivel, hatalmas lehetőségnek tartom a Born For Burning projektet sajnálatos […]
Tovább »
„kéne még egy ’ploited póló, lehetőleg lehányva” 2022. 07. 05. Kedd Várakozással telve készülünk erre a hagyományos július elejei fesztiválos hetünkre és mivel most nincs Rockmaraton vagy Metal Factory így a Toxic Weekend pótolja és ápolja nálunk a fesztiválos szülinapozás hagyományát. Az első dunaújvárosi Rockmaraton óta Peti fiam szülinapja kivétel nélkül mindig a fesztivál hetére […]
Tovább »
A Tulpa zenekar az utóbbi évek egyik legnagyobb hazai kedvence számomra. A jelen írás tárgyát jelentő lemez nem új abban az értelemben, hogy a banda digitálisan már tavaly és azelőtt megjelent két EP-je (amiről ITT és ITT már kifejtettem a gondolataim) kapott fizikai formátumot. Először a márciusi HammerWorld mellékleteként látott napvilágot, de időközben már digipak […]
Tovább »Kedves Olvasó, ha ezt a cikket nyitottad volna meg először, akkor arra kérlek, előtte olvasd el az 1.napra vonatkozó élménybeszámolóm, hogy teljes legyen a kép a fesztivál hangulatáról. Na de kezdődjék a második nap! Péntek reggel azt éreztem, hogy számomra kész kampó. Se az alvás, se a zuhany, se a powerrade, se a sör nem […]
Tovább »
Egy belga testvérpár, Owen és Jasper Swerts alapította meg a viszonylag régóta (2007) futó Days Of Desolation nevű grind/death projektet, amivel kapcsolatban még annyi kórság jelzőt találtam (thrashcore, hardcore…), hogy az már tényleg felér valami vírussal. A változatosság nem a véletlen műve szerencsére, hiszen a testvéri szeretet eme kinyilvánítása mellett külön-külön is élik zenei életüket […]
Tovább »
