Van egy jó hírem azok számára, akik szívesen hallgatnának funeral doomot, de még nem találták meg maguknak azt a fajta könnyed, emészthető kiadványt, amivel lépéseket tehetnek az érzelmi kihívásokkal táplált műfaj komolyabb, ám zamatosabb gyümölcsei felé. Ez a jó hír pedig az, hogy nem rabolom feleslegesen az idejüket (hiszen az ugye mindennél drágább): az ausztrál […]
Tovább »
Akár egy matrózt a morajló tenger, vagy egy veteránt egy elhaladó helikopter úgy engem is meg tud hatni a death metal sokarcú stílusvilága. Ha meghallom a hörgést, a vastag hangzású gitárok riffjeit, a dobok váltakozó iramú ritmikáját az számomra is legalább akkora hívószó, mint a fent taglalt egyéneknek az ő szenvedélyeik tárgya. Mert ez igazi […]
Tovább »
Az alkalomhoz és hangulathoz illően, december 2.-án egy hűvös és ködös estén indult a várva várt Temple of Torment kétnapos mini-fesztivál, aminek a szegedi Városi Rock Klub adott helyszínt. Személy szerint nagy kedvvel érkeztem, de hasonló izgatottságot tapasztaltam a többi látogató között is, akik közül némelyek elég sokat is utaztak, hogy jelen lehessenek. A bérletek […]
Tovább »
A doom és a hardcore jó barátok, akik remekül kiegészítik egymást, ha egyesülni kell egy zászló alatt és porrá zúzni a hallgató lelkét valamint agyvelejét. Akárcsak azt egy nagy szőrös mamut tenné velünk, akinek valamilyen oknál fogva az útját állnánk. A Saint Vitus és a Black Flag közös fellépései, turnéi egyáltalán nem voltak a véletlen […]
Tovább »
Valami történt 1996-ban, ami stílusformálóan hatott a black metal érára. A mára már ironikussá vált Ulver pályafutásának második nagylemezeként megjelentetett Kveldssanger korong elindított valamit a műfajon belül. Ugyanis ez egy tisztán akusztikus gitárokon előadott lemez volt. Ennek ellenére korán sem állt távol az addig már kialakult az „északi” fekete fém által képviselt atmoszférától. Kveldssanger számos […]
Tovább »
Elfogott a kőkemény nosztalgia a Zelfhaat hallgatása során. Ismerős névként tekintettem rá, de nem tudtam elhelyezni őket a térképen. Kis utánakeresés után viszont összeállt a kép és nem véletlenül csengett ismerősen a füleimnek ez a név. Két 2007-es demojuk nagyon sokszor elkísért a középiskolába vezető utamon. Volt egy jó másfél-két év, amikor tízből kilencszer csak […]
Tovább »
Na, ez az, ahogy az underground életben tartja és mindig újabb lendületet ad a heavy metalnak, a számos, kiterjedt alműfajának! Nemrég elmentek a noTs újabb koncertjére, számítva arra, hogy előtte az Átok és utána a Manimal Inc., a megszólalásában hasonlóan zúzós, de stílusában kissé eltérő előadásával remek esténk lesz. Nem a halálba torzított gitárok, az […]
Tovább »
Egy olyan zsánerben utazik a francia Domadora, amely nálam bizonyos időközönként szokott meghatározó szerepet játszani. Általában az évnek a forró, fülledt nyári időszakának a háttérzenéje szokott lenni a stoner rock, és a gallok csont nélkül hozzák ezt az elszállósan dögös, fülledt stílust. Most mégis úgy hozta az élet, hogy december közepén írok egy ilyen bandáról. […]
Tovább »
Tizenkét éve tologatja elátkozott babakocsijában a sötétség gyermekét a svéd Mist Of Misery formációja, amely ez idő alatt elég sokat változott. Ez a változás azonban leginkább fejlődésnek, a tudatosság és kreatívitás kiteljesedésének lehet kiváló példája. Különösebb stílusváltásról persze nem kell beszélnünk, a zenekar szimfonikus, atmoszférikus black metalja már az első pillanatoktól adott volt, viszont a […]
Tovább »
A végtelennek tűnő lengyel black metal színtér kiapadhatatlan, fekete vizű forrásából egy újabb teremtmény szökött ki 2017-ben. A Witchfuck nevéből ítélve egy olcsó alkohollal és cigifüsttel lecsurgatott black thrash vagy akár black ‘n roll csapat képe lebegett lelki szemeim előtt. Nem is lennék túl messze az igazságtól, a Disgusting Rock ‘n Roll címre hallgató bemutatkozó […]
Tovább »
