Metanoia címmel adta ki újabb lemezét a melankolikus, atmoszférikus post-black / blackgaze  zenék vonalán mozgó Autumn Nostalgie. A nyolc tételes anyag a Northern Silence Productions kiadásában látott napvilágot június 6-án.

„A Metanoia teljes mértékben követi az előző albumok lényegét. Az ’Esse Est Percipi’ albumon egy dal szól, amelynek dalszövege a visszavonásról szól. Visszavonulni a hegyre, persze ezt nem fizikailag, hanem lelkileg kellene megérteni. Várni az időt, amikor le lehet ereszkedni a hegyről. De nem azért mentem fel oda, hogy remeteként éljek, és hagyjam, hogy a nagy próféta szelleme magányosan megszülessen, magányos gondolatokkal árasztva el a világot, mint a német Antikrisztus tette. Amikor elindultam ezen az úton, olyan volt, mintha a világ nem is létezne. A körülmények táncát nem lehet világnak nevezni. Csak hátrahagyni lehet. Azért jöttem ide, hogy teremtsek, teremtsek egy olyan világot, ahol a felfelé vezető úton még mindig az ősi mondások csengtek fülemben: „Az vagyunk, amivé világunk formál, és környezetünk formálja lelkünk alapvonalait. „Itt visszatér Ján Patočka „élet a csúcson” ötlete, hogy eljusson az abszolút alany birodalmába, vagy legalábbis eljuthasson a korszakig, hogy elkötelezett vizsgálódást akarjon gyakorolni, a transzcendentális döntés követelményei szerint éljen.„

„A hosszú út fáradtságához kellett, hogy elvetsem az ötleteimet, hitemet, véleményemet, mert különben nem juthattam volna el a csúcsra, mivel teherként az alacsonyabb élethez kötötte lelkemet. Így hát az úton szörnyeteggé váltam, förtelmes dologgá, az élet megvetőjévé, Isten kegyes szolgája, a Sátán szolgája, a démonok követője, Odin szemének kiszúrója, Longinus, Pilátus. Mire felértem a csúcsra, már mindentől megszabadultam. Az egyetlen dolog, amit megtarthattam, az egy dolog. Egy ókori görög templom felirat emléke, amit régen hallottam először, és ami bolyongásra késztetett. De ma inkább arra ösztönöz, hogy dobjak el mindent, mint egy menekülő katona, aki eldobja a fegyvereit. Ez a felirat gnothi seauton, mely oly sok éve titokban tartja tanítását, és nem kerülhető el, ha valaki fel akar jutni a hegycsúcsokra. A Metanoia hozott ide, hogy egy másik világot keressek, nem azt, ami volt.”

Silent Gravestones címmel tette közzé hamarosan megjelenő albumának újabb dalát a melankolikus, atmoszférikus post-black / blackgaze Autumn Nostalgie. Metanoia címet viselő harmadik lemezük június 6-án jelenik meg a Northern Silence Productions kiadásában.

„A Metanoia teljes mértékben követi az előző albumok lényegét. Az ’Esse Est Percipi’ albumon egy dal szól, amelynek dalszövege a visszavonásról szól. Visszavonulni a hegyre, persze ezt nem fizikailag, hanem lelkileg kellene megérteni. Várni az időt, amikor le lehet ereszkedni a hegyről. De nem azért mentem fel oda, hogy remeteként éljek, és hagyjam, hogy a nagy próféta szelleme magányosan megszülessen, magányos gondolatokkal árasztva el a világot, mint a német Antikrisztus tette. Amikor elindultam ezen az úton, olyan volt, mintha a világ nem is létezne. A körülmények táncát nem lehet világnak nevezni. Csak hátrahagyni lehet. Azért jöttem ide, hogy teremtsek, teremtsek egy olyan világot, ahol a felfelé vezető úton még mindig az ősi mondások csengtek fülemben: „Az vagyunk, amivé világunk formál, és környezetünk formálja lelkünk alapvonalait. „Itt visszatér Ján Patočka „élet a csúcson” ötlete, hogy eljusson az abszolút alany birodalmába, vagy legalábbis eljuthasson a korszakig, hogy elkötelezett vizsgálódást akarjon gyakorolni, a transzcendentális döntés követelményei szerint éljen. A hosszú út fáradtságához kellett, hogy elvetsem az ötleteimet, hitemet, véleményemet, mert különben nem juthattam volna el a csúcsra, mivel teherként az alacsonyabb élethez kötötte lelkemet. Így hát az úton szörnyeteggé váltam, förtelmes dologgá, az élet megvetőjévé, Isten kegyes szolgája, a Sátán szolgája, a démonok követője, Odin szemének kiszúrója, Longinus, Pilátus. Mire felértem a csúcsra, már mindentől megszabadultam. Az egyetlen dolog, amit megtarthattam, az egy dolog. Egy ókori görög templom felirat emléke, amit régen hallottam először, és ami bolyongásra késztetett. De ma inkább arra ösztönöz, hogy dobjak el mindent, mint egy menekülő katona, aki eldobja a fegyvereit. Ez a felirat gnothi seauton, mely oly sok éve titokban tartja tanítását, és nem kerülhető el, ha valaki fel akar jutni a hegycsúcsokra. A Metanoia hozott ide, hogy egy másik világot keressek, nem azt, ami volt.”

A melankolikus, atmoszférikus post-black / blackgaze  zenék vonalán mozgó Autumn Nostalgie június 6-án a Northern Silence Productions kiadásában adja ki Metanoia címet viselő nyolc dalos új albumát. A lemezről elsőként Return to Nowhere daluk került bemutatásra.

„A Metanoia teljes mértékben követi az előző albumok lényegét. Az ’Esse Est Percipi’ albumon egy dal szól, amelynek dalszövege a visszavonásról szól. Visszavonulni a hegyre, persze ezt nem fizikailag, hanem lelkileg kellene megérteni. Várni az időt, amikor le lehet ereszkedni a hegyről. De nem azért mentem fel oda, hogy remeteként éljek, és hagyjam, hogy a nagy próféta szelleme magányosan megszülessen, magányos gondolatokkal árasztva el a világot, mint a német Antikrisztus tette. Amikor elindultam ezen az úton, olyan volt, mintha a világ nem is létezne. A körülmények táncát nem lehet világnak nevezni. Csak hátrahagyni lehet. Azért jöttem ide, hogy teremtsek, teremtsek egy olyan világot, ahol a felfelé vezető úton még mindig az ősi mondások csengtek fülemben: „Az vagyunk, amivé világunk formál, és környezetünk formálja lelkünk alapvonalait. „Itt visszatér Ján Patočka „élet a csúcson” ötlete, hogy eljusson az abszolút alany birodalmába, vagy legalábbis eljuthasson a korszakig, hogy elkötelezett vizsgálódást akarjon gyakorolni, a transzcendentális döntés követelményei szerint éljen. A hosszú út fáradtságához kellett, hogy elvetsem az ötleteimet, hitemet, véleményemet, mert különben nem juthattam volna el a csúcsra, mivel teherként az alacsonyabb élethez kötötte lelkemet. Így hát az úton szörnyeteggé váltam, förtelmes dologgá, az élet megvetőjévé, Isten kegyes szolgája, a Sátán szolgája, a démonok követője, Odin szemének kiszúrója, Longinus, Pilátus. Mire felértem a csúcsra, már mindentől megszabadultam. Az egyetlen dolog, amit megtarthattam, az egy dolog. Egy ókori görög templom felirat emléke, amit régen hallottam először, és ami bolyongásra késztetett. De ma inkább arra ösztönöz, hogy dobjak el mindent, mint egy menekülő katona, aki eldobja a fegyvereit. Ez a felirat gnothi seauton, mely oly sok éve titokban tartja tanítását, és nem kerülhető el, ha valaki fel akar jutni a hegycsúcsokra. A Metanoia hozott ide, hogy egy másik világot keressek, nem azt, ami volt.”

Közös split lemezének kiadásra készül a Hænesy és az Autumn Nostalgie. A két hazai atmoszferikus black metal formáció Awaking Mechanon című anyaga június 2-án a Purity Through Fire és a Northern Silence egyesített kiadásában fog megjelenni. Kedvcsinálóként máris itt van róla 1-1 dal.

Október végén Ataraxia címmel adta ki második lemezét a szlovákiai atmoszférikus post-black / blackgaze  Autumn Nostalgie. Lemezükről Alámerülés daluk kapott egy friss, élő stúdiós videót.

A múlt heti adásunkat meghallgatva készülődhettek a ma estire.

A 23. ugyan felvételről fog szólni, de ma is rengeteg jó zene lesz.

A tartalomból: From the Sky, KabinLáz, CYD, Jerry Cantrell, Pistols At Dawn, C.O.C., Bad Absalom, Autumn Nostalgie, Extinction In Progress, Rage Against The Machine, Type O Negative.

Ataraxia címmel október 22-én jelent meg a szlovákiai atmoszférikus post-black / blackgaze Autumn Nostalgie projekt második lemeze. Az egyszemélyes formációt Almásy Gergely 2010-ben hívta életre az egykori dark ambient vonalú Fekete Erdő utódjaként. Első lemez 2020-ban jelent meg Esse Est Percipi címmel (erről itt  olvashattok).

„A valóság törékenysége akkor látszódik meg igazán, ha az ember saját akaratánál fogva alámerül önmaga mélységeibe, ahol maga a mélység is beletekint az emberbe. Ezt Nietzschetől jól megtanultuk. De hogy mit is tapasztal ott az ember, az titokban marad. Ha ki akar jutni, úgy kell eljárnia, mint Münchausen bárónak, hiszen nincs más, aki segíteni tudna. Miután önerőből kihúzza magát, odakint már nem független természetet lát, hanem saját magán keresztül tapasztalja a valóság végtelen egységét. A szemlélő ekkor kezdi meg felfogni a tetrapharmakos igazságát és az ataraxia állapotát.”