Cikkek

Miscarriage – Imminent Horror (2019)

Hosszú évek óta alvászavarban szenvedem, így nem egyszer kötök ki a fürdőkádban hajnali 3 körül és gondolkodóba esem. Tényleg nincs már új a nap alatt metal téren? Már csak a különböző stílusok kombinálgatása maradt nekünk? Csak akkor előremutató valami, ha az adott banda egy rozsdás pengével egy elegáns mozdulattal vágja le a heréit a zenének […]

Tovább »

Neverland/ RockOut /End of Paradise koncert a Kaptárban

Végre, kiáltottam, amikor 2022. május 20-án első élő koncertjét adta a Neverland. Nem véletlen az oximoronnak tűnő kifejezés: mert igenis fontos kiemelni, hogy a rock & metal műfaj egyik fontos eleme, hogy a koncert az bizony élő zene! A buli egyébként is jónak ígérkezett, mert a messze nem egyforma hangzású, mégis hasonló stílusú, NWOBHM-alapokra épített modern […]

Tovább »

Viogression – 3rd Stage Of Decay (2022)

Egyik kedvenc szabadidős elfoglaltságom a rég elfeledett másod-, harmad-, akár negyedvonalbeli old school death metal bandákat felkutatni. Hosszú évek múltán is lehet találni igazgyöngyszemeket ebben a végeláthatatlan mocsárban. A Viogression egy nagyon korai felfedezésem volt, néhány névváltást követően végül 1989-et számítják a banda születési évének. Osztagunk szülőhazája Wisconsin állam nem volt éppenséggel az akkori death […]

Tovább »

Black Cilice – Esoteric Atavism (2022)

Ez a lemezbemutató a Fantoft-i templomégetés 30. évfordulójának állít emléket. A raw black metal az a zenei stílus amelyikbe talán a legkönnyebb belevágni de a legnehezebb tartósan megmaradni. A mai technológiának köszönhetően szinte gyerekjáték egy demót összehozni és ez rendkívül felvizezi ezt a színteret. A hálószobás projektek totális elszabadulása egy bizonyos projekthez köthető, az egyik […]

Tovább »

Orbstruct – Phobos Rising (2019)

Szerény, gurulós laptop asztalkám alsó polcán laknak promóék, akik állandóan kicsi a rakást játszanak egymással, sokszor az asztal legkisebb megmozdítására képesek teljesen egymásba gabalyodni. Itt általán nem a rossz lemezek végzik, hanem azok, melyekről jellemzően fogalmam sincs mifélék. Igen, akadnak ilyenek is. Mindről meg kell emlékeznem, néha a kezem közé veszek egyet, ám ilyenkor szokott […]

Tovább »

Monasterium – Cold Are The Graves (2022)

Szép lassan, de magabiztosan emelkedik ki az Evangelist mellékprojektjeként indult lengyel Monasterium az átlagos doom metal bandák közül. Megbízhatóan, ismét három év után érkezik a harmadik nagylemezük, amiről úgy sejtettem, hogy az eddigi legjobb lesz, így kifejezetten megörültem neki, amikor felbukkant a promóciós anyagok között. Nem tévedtem, mivel a Michal Strzelecki dalnok által vezetett csapat […]

Tovább »

Bowelfuck – Appetite Comes With Killing (2022)

Akik számára az alábbi zenekarok nevei jelentenek valamit – Jig-Ai, Psychotic Despair, Spineless Fuckers – azok bizton állíthatják magukról, hogy egy különleges, de sokszor meg nem értett szubkultúra nemes képviselői, s ráadásként még a jóféle cseh sör is szerves része fogyasztásuknak. – Természetesen lemezismertetőm nem csak hozzájuk, hanem mindenkihez szól, hiszen a grind core egyetemleges, […]

Tovább »

KICSI A BORS, DE ERŐS – EP VÁLOGATÁS #129

„Az első hazugság a szabadság árnyának illúziója volt.„ Sokan kergetjük, vagy épp menekülünk ábrándjaink elől. Hogy kinek, merre is van a kiút? Az idő majd mindent megold! …szokták mondani. A megoldást mi sem tudjuk, csak némi áthidalást adhatunk EP sorozatunk mély mocsaras, klasszik death, proto metalos enyhén depresszióba merengős újabb válogatásával. Bő egy hónapja jelent […]

Tovább »

Egy sötét éjszaka Szegeden: Necroratory / Gylliath / Athame koncertbeszámoló

Május 21.-én, egy kellemes nyári estén, közvetlenül a 26. Borfesztivál árnyékában három banda foglalhatta el a szegedi Városi Rock Klub színpadát. A helyszín remek választásnak bizonyult, ugyanis az a bizonyos pince-légkör tökéletes alapot adott a kívánt atmoszférának. Nem mondanám, hogy nagyon szorongtunk volna odalent, de személy szerint örömmel nyugtáztam, hogy így is szép számban gyűltek […]

Tovább »

Straight Hate – Black Sheep Parade (2019)

Vastag, tapintásra erős CD-tok, pofás borító és konkrétan 16 oldalas szövegkönyv fényképekkel megtoldva. Az ilyen kiadványok manapság nagyon ritkák, hiszen mindenki a digitálisra esküszik (bár nem minősége, inkább olcsósága miatt), úgyhogy illik megbecsülni őket. Így fogok tenni mindenképp a lengyel Straight Hate kiadványával is, ami nemcsak a körítését illetően tekintélyt parancsoló, de a zenét sem […]

Tovább »