Cikkek

KICSI A BORS, DE ERŐS – EP VÁLOGATÁS #117

E heti EP válogatásunkon egy újabb ízletes csemegéket kaptok az underground svédasztaláról. Az elő ételként indító klasszikus heavy metal / hard rock falatok mellé a ’90-es évek nehezebb black-thrash-death húsos fazekai kerülnek, amit egy jóféle hazai modern vonalat progresszív / nu-metal „lőrével” öblítünk le. Válogassatok kedvetekre! A tasmániai heavy metalos Spectre zenéjében a ’70-es évek […]

Tovább »

Dødskvad – Krønike II [EP] (2022)

Norvégiáról az egyszeri metál rajongónak elsősorban a black metal második hulláma jut eszébe. Hullafestéket viselő morcos arcok akik néha szeretnek gondoskodni a templomok hőérzetéről és egyéb nyalánkságok. Azonban mostanra koránt sem ennyire egysíkú az ottani felhozatal, a fémzene minden ágáról találhatunk remek kis bandákat. Ilyen a Dodskvad is, akiknek a neve magyar nyelvre fordítva halál […]

Tovább »

Sylvaine – Nova (2022)

Egyfelől mindig kíváncsian fogadom azokat az underground produkciókat, amik mögött a szebbik nem képviselői állnak. Mivel másfajta energiákat, nézőpontokat közvetítenek az amúgy, ezekben a vitathatatlanul maszkulin zenei érákban.  Mielőtt még megkapom a „feminista férfi” címet, ott az a bizonyos „másfelől” is. Az örök hátúról motoszkáló szkepszis, hogy mennyire zsigeri a művészi esszencia? Netán szimplán egy […]

Tovább »

Warkings – Revolution (2021)

Harmadik nagylemezével jelentkezett tavaly az epikus, melodikus power metalt játszó, osztrák-német zenészekből álló Warkings. A misztikus, kosztümös, történelmi koncepcióhoz adtak egy résznyi fikciót is, majd pedig ennek jegyében 2018-ban kiadták első, Reborn lemezüket, mely egyből felkeltette az érdeklődésemet a banda iránt. A lemez nem is okozott csalódást, remek power/heavy metal dalok sorjáztak rajta, nekem a […]

Tovább »

In Aphelion – Moribund (2022)

Amikor a svéd death metálról esik szó viszonylag kevesen szokták megemlíteni a Necrophobic-ot. Pedig egy szemtelenül konzisztens bandáról van szó akik minden albumukkal hoztak egy bizonyos minőséget, igazi mellényúlás nélkül. Nem mellesleg egy innovatív csoportosulásról van szó, ugyanis az elsők között voltak kik a 90-es évek elején házasították a black és a death metalt. Márpedig […]

Tovább »

Buckshot Facelift – Ulcer Island (2017)

Az amerikai Buckshot Facelift egy igazán magabiztos, megbízható zenekarként mutatkozott be nálam az által, hogy 2005 óta folyamatosan ontja magából a hallgatni valót. Persze nem úgy, mint az évente több lemezzel jelentkező egyszemélyes formációk némelyike, mivel a csapat nagyjából 2-3 éves időközöket lőtt be magának egy-egy új anyag megjelenését illetően. Minőségüknek hála egész szép kis […]

Tovább »

Griff – Feltámadás (2021)

Szerintem nem vagyok egyedül azzal a gondolattal és kijelentéssel, hogy már egyáltalán nem reménykedtem abban, hogy a Griff együttesnek valaha is új lemeze fog megjelenni. A banda 1989-es megalakulása után még ugyanazon év szeptemberében meg is jelent a bemutatkozó, azóta egyértelműen a magyar dallamos rock/hard rock egyik klasszikusának, alapművének tekinthető 1000 szent ígéret című lemezük. […]

Tovább »

Playgrounded – The Death of Death (2022)

Mi, akik a metal zenét szeretjük, rendkívül szerencsésnek mondhatjuk magunkat, mivel a mindennapok során igazi zenészekkel, művészekkel kerülhetünk kapcsolatba, bármelyik lemezt is vesszük le a polcról, és helyezzük be a lejátszóba. A hard rock-tól, a thrash-en át a legsötétebb black metal-ig a jobbnál jobb zenekarok kiadványainak olyan széles spektruma áll ma már rendelkezésünkre, hogy bizonyára […]

Tovább »

KICSI A BORS, DE ERŐS – EP VÁLOGATÁS #116

Hogy kit, mi motivál? Az mindenkinek egyéni igénye vagy épp kényszere szerint formálódik. Egy biztos, a motiváció mindig erőt ad céljaink eléréséhez. Hogy ebben mennyit segít újabb EP összeállításunk… semmit! Hallgassátok és élvezzétek az életet! A brit neo-pszichedelikus doom stoner Amon Acid EP sorozatunk egyik visszatérő vendégének számít. Valamikor a 45. epizódban szerepeltek akkor aktuális Paradigm Shift EP-jükkel, […]

Tovább »

Udånde – Life Of A Purist (2021)

Ritkán szoktam egy-egy lemeznek pusztán csak azért esélyt adni, mert lépten-nyomon pozitív reakciókba futok bele, de bevallom, az Udånde esetében mindenképp ez történt. Első körben megfogott a pofás borító és a zenekarnév (dán eredetű, kilégzésnek, utolsó lélegzetnek fordítható), ami egy atmoszférikus black metal kiadványnak igazán impozáns. Mint manapság népszerű, természetesen egy egyszemélyes projekttel állunk szemben […]

Tovább »