Cikkek

Bulletproöf – Dynamite [EP] (2021)

Ha kalóz metalról beszélünk nekem elsősorban a Running Wild, az Alestorm és a Blazon Stone nevei jutnak az eszembe. A stílus szülőhazája első sorban Németország bár a műfaj az utóbbi években jelentős teret hódított Skóciába, Portugáliában és Svédországban is. Az öreg kontinensen kívülről még a Dél-Amerikai tengeri rablók ápolják a műfaj hagyományait. Közülük az egyik […]

Tovább »

Archaic – koncert az Instantban (2./3)

A Mytra / Archaic / Remorse hármas Instant-Fogasban megrendezett koncertről szóló cikk második részében a hazai death/thrash egyik fiatal és máris meghatározó bandájának fellépéséről szólunk. A csapatot már nem először volt szerencsém látni, így talán némi elvárással is érkeztem a színpad elé. Az Archaic láthatóan jól érezte magát a kicsiny színpadon. Kíváncsi is voltam, hogy […]

Tovább »

Szarka József – Kulcsdalok

Negyvenegy történet a zene erejéről. Kulcsdalok, melyek meghatározták a szerző életét. Gyerekkori kedvencek, különleges példaképek, személyiségformáló zenekarok, melyekért szakíróként dolgozott, meghatározó találkozások a Sony Music kötelékében töltött évek során megismert legendákkal. Kilenc magyar művész, akikkel kiadóként, menedzserként dolgozhatott. Zenetörténeti visszatekintés. Önéletrajz. Főhajtás a családtagok, barátok, kollégák előtt.

Tovább »

Mytra : Logos lemezbemutató koncert az Instantban (1./3)

Az immáron 2,5 éves zeneipari (és persze eredendően más területeket eleve alaposan érintő) agónia, mint a művészetben oly gyakran, igazi csodákat eredményezhet. Lévén több szempontból is megvan mindenem, aligha kívánhatok bármit ép ésszel, amit érdemes lenne a Kártyák Keverőjének teljesítenie. És lám, az idén Karácsony után és a Boldog Új Esztendő előtt mégis kaptam egy […]

Tovább »

Demonztrator – Sinister Forces Of Hatred (2021)

Ha jobban belegondolok Finnországnak sosem sikerült bekerülnie a thrash metal nemzetközi vérkeringésébe. A műfaj ottani csúcsidőszakából Stone mellett néhány demós csapat, mint pl. a National Napalm, a Syndicate, vagy a Mengele kivételével nem is tudnék mást megnevezni, akinek sikerült labdába rúgnia a németek és az amerikaiak által uralt mezőnyben. A Helsinki undergound mélyéről érkezett  Demonztrator-t sem fenyegeti az a […]

Tovább »

Anonymus – Chapter Chaos Begins (2006)

Ha thrash metalról van szó, akkor nem hinném, hogy bárkinek elsőre a kanadai vonal jutna eszébe, pedig erre a műfajra is igaz az, amit gyakran hangoztatok: a metal bizony nemzetektől függetlenül képes utat törni magának és kitermelni a maga gyöngyszemeit. Ez Észak-Amerikában is ugyanígy megtörtént, még ha leginkább a 80-as évek végén, a 90-es évek […]

Tovább »

Mur – Cut The Rivers Vein (2022)

A Mur egy Minnesotai szólóprojekt, melynek zenéjében a romantika korának eszményei manifesztálódnak jelen világunk elanyagiasodott sivárságával. Alkotója azon művészek közé tartozik, akit inkább az alkotás, az egyéni kinyilatkoztatás, sem mint a hírnév érdekel. Ő Cam Sather (Hymnal), aki projektjét 2012-ben indította a remény és a gyűlölet holisztikus megközelítésének szimbolikájaként, és egy újvonalas zenei entitásként öntött […]

Tovább »

Der Weg Einer Freiheit – Noktvrn (2021)

Közeledünk 2021 végéhez, még mindig tombol a világjárvány és azt gondolhatnánk, hogy az előadók, a művészek is szorult helyzetbe kerültek. Ez sok szempontból van így, de ettől függetlenül a hallgatóság számára szállított minőségről nem kellett lemondanunk ebben az évben sem. Lassan formálódnak a listák, jönnek a TOP 10-ek és egyebek, de még mindig szivárognak elő […]

Tovább »

Crom – Into The Glory Ride [EP] (2021)

Négy évvel When Northmen Die albuma után egy újabb misztikus kalandra visz el minket az epikus power/heavy metal vonalú Crom. A Dark Fortress egykori basszusgitárosának, Walter „Crom” Grosse egyszemélyes projektjeként induló banda Into Glory Ride kislemezére két vadonatúj, tiszta esszenciájú epikus heavy metal dal és három érzelmes hangvételű akusztikus szám került fel, melyek méltón folytatják […]

Tovább »

In Aevum Agere – Emperor of Hell – Canto XXXIV (2021)

Az olasz In Aevum Agere olyan számomra, mint egy távoli jóbarát, akivel még időnként felveszem a kapcsolatot, de már nem is igazán emlékszem arra, hogy honnan is indult a nagy összeborulás. Aztán eszembe jutott, bizony a projekt akkori egyetlen tagja, Bruno Masulli leszakította a fejemet néhány single és demó kiadvánnyal a kétezres évek vége felé, […]

Tovább »