Fura volt először arról hallani, hogy a Soilwork frontembere Björn „Speed” Strid olyan társsal, mint például a King Diamond mellett ismertté vált, újabbban a Spiritual Beggars-ban és az Arch Enemy-ben pengető Sharlee D’Angelo egy „klasszikus rock” projektet hozott össze. De a többieknek – David Andersson – gitár (Mean Streak, Soilwork (live)), Richard Larsson – billentyű […]
Tovább »
A THREESOME egy szolnoki zenekar, a nevükből könnyen ki lehet következtetni, hogy trió felállásban működnek. Jelesül: Csík Gábor (ének, dob), Rivasz Gergő (gitár, sampler, szövegek) és Takács Olivér (basszusgitár). Koncerteken viszont nincs dobosuk, hanem a Gábor által feljátszott témákat samplerezik. Ezek után talán nem meglepő, ha azt mondom, hogy az általuk játszott muzsika egyfajta modern […]
Tovább »
A lengyel Metal Mind nevét hallva egyben biztosak lehetünk. Minőséget kapunk. A háromnegyed órás anyagról olyan előadók jutottak eszembe, mint a Nevermore (a nyitó The Day Before-nál tagadhatatlan), szerintem hallgattak sok prog rockot, progmetált, de a nyitottabb fajtából (gondolok itt a PoS féle cuccokra). Azután érzek itt még amerikai rádiórockot, amivel a tengerentúlon akár […]
Tovább »
Amikor 1970. márciusában a Pink Floyd bevonult az Abbey Roadon székelő stúdióba, hogy rögzítse ötödik lemezét, már olyan albumokat jelentetett meg, mint a ’67-es The Piper at the Gates of Dawn, az A Saucerful of Secrets ’68-ból, a More filmzenealbum és az Ummagumma ’69-ből (tessék észrevenni, hogy micsoda sebességgel dolgoztak annak idején az együttesek – […]
Tovább »
A Vertigo Steps egy portugál/finn banda, mely létrehozásának ötlete Bruno A fejéből pattant ki, és a kezdetekben úgy tűnt, hogy az ő egyszemélyes projectje lesz. Aztán mégis állandó társra lelt a finn Niko Mankinen személyében. Az ő kettősükön kívül Daniel Cardoso (Anathema turnézenész) képezi még a szilárd tagságot. És az eddig megjelent albumaikon rendre találkozhattunk […]
Tovább »
Erősen gondban voltam ezzel a kiadvánnyal már az alapadatok megszerzésénél is, hogy vajon nagylemez-e a Woodland Journey, avagy nem. A sörfőzdéjéről híres városból származó pogány horda ugyanis néhány új számot valóban rögzített, azonban nagyrészt régebbi dalok újrafelvételével töltötték meg az anyagot, ami sok helyütt EP-ként szerepel, máshol meg nagylemez. Saját oldalukon az előbbi, így én […]
Tovább »
Vegard Sverre Tveitan, alias Ihsahn szinte még kölyök volt, amikor az Emperor-ral elkészítette minden idők egyik legkultikusabb, legnagyobb hatású black metal lemezét, az In the Nightside Eclipse-t. Sokan a mai napig úgy emlékeznek rá, mint az Emperor énekes/gitárosa, pedig a Peccatum béli tevékenysége, a banda által játszott avantgárd metal is kifejezetten minőségi volt, hogy szólóalbumairól […]
Tovább »
A Peter Bjärgö vezette svéd neoklasszikus csoport immár hetedik lemezével örvendeztette meg rajongóit. A legutóbbi, 2008-as keltezésű Raspail óta eltelt idő önmagában ugyan soknak számít, de ha figyelembe vesszük azt, hogy „mastermind”unk közben elkészítette The Architecture of Melancholy című második szólólemezét, akkor valahol érthető is. A sorlemez kategóriát a tavaly megjelent Un Passage Silencieux nálam […]
Tovább »
A háromtagú North Hollywood-i After Facebook-ján zenéjének meghatározásaként a „pengeéles alternatív rock/progresszív pop” meghatározást használja. Mint tudjuk ezekben a skatulyákban azért mindig van egy kis túlzás. Maradjunk annyiban, hogy egy rádióbarát anyaggal jelentkeztek az Orange County-beli srácok. A csapatot egyébként a gitáros Jose Freitas és a dobos Brian Santner találkozása hívta életre, ami az Los […]
Tovább »
2007-ben jártam először Obscene Extreme-en, a trutnovi extrém zenei fesztiválon (vagy inkább zenei extrém fesztivál?). Azóta, ha őszinték akarunk lenni, csak apróságokban változott. És ez így van jól. Azt hiszem, a hat alkalom során nem volt kettő olyan, hogy ugyanazon az útvonalon tudtuk volna megközelíteni a helyszínt. Ezúttal a „gazdaságos” tervezési módban felejtett GPS gondoskodott […]
Tovább »
