Nagy valószínűséggel senkinek sem kell bemutatnom a Fear Factory-t, aki olyan lemezeket tett le az asztalra, mint az akkoriban reformnak számító, Soul Of A New Machine, mely elsők között ötvözte a death metalt indusztriál elemekkel, majd az igazi sikert mind a szakma, mind a rajongók szemében a Demanufacture hozta meg. Azóta nagyon sok minden történt. […]
Tovább »
Nem vagyok rá büszke, de eddigi életem során majdnem teljesen tankmentes voltam. Csak majdnem, ugyanis az általános iskolánk udvarán állt egy kibelezett harci jármű, ami kifogyhatatlan ötlettára volt a zsiványságunknak; a főiskolai tananyag megemésztése pedig elképzelhetetlen volt egy-két óra Scorch játék nélkül. (Ugye emlékeztek még az erősen pixeles harci pöttyentőkre és a napalm romantikus sercegésére!) […]
Tovább »
A Saint Vitus kultikus, Wino meg egy ikon. Ennyi! Nem vagyok ugyan nagy szakértője a művészetüknek, igazság szerint egy-két lemezüket hallottam ugyan, de igazán nem mélyültem el benne. Az új lemez (Lillie F-5) azonban jól sikerült, meg hát egy ilyen kult bandát kihagyni vétek lett volna, pláne, hogy az előzenekarokat sem lehet egykönnyen elcsípni, mert […]
Tovább »
Az Ice Dragon 2007-ben jelentette meg debütáló lemezét, azóta igencsak szorgosan készülnek a folytatások a rajongóknak. A Dream Dragon az ötödik teljes kiadványuk, méghozzá úgy, hogy idén már megjelentették előtte a Tome of the Future Ancients c. teljes lemezüket. Volt szerencsém megismerkedni vele, profi, de igencsak sablonos stoner doom zenét játszottak rajta. A banda […]
Tovább »
Ugyan nem tartottam magam soha egy fanatikus Agregator rajongónak, el kell ismernem, rengetegen jártak és járnak a koncertjeikre. Legalábbis ahányszor én ellátogattam egy-egy fellépésre, tolongtak a népek szép tömött sorokban a színpad előtt. Vad hajrázás, ordibálás a színpad felé, vicsorgás. Ez már megszokott dolog az ilyen típusú formációktól, bár valahogy ez a banda bennem sosem […]
Tovább »A Gojira neve már évek óta fogalom az extrém progresszív metal muzsikák rajongóinak körében. A francia banda 2001-ben alakult és a kezdetek óta ugyanaz a négy fiatalember alkotja, jelesül Jean-Michel Labadie (basszusgitár), Mario Duplantier (dob), Joe Duplantier (gitár, ének), Christian Andreu (gitár). Több szempontból elmondható róluk, hogy nem egy átlagos banda, például a metal világában […]
Tovább »
A várpalotai Septicmen ez év szeptemberében fogja ünnepelni fennállásának 20. évfordulóját! Első, Dogma című nagylemezüket 2000-ben hozták ki, pár hónapja pedig megjelent a negyedik soralbumuk, az Isolation. Eddig csupán 1-1 klip erejéig futottam össze a zenéjükkel, de azzal tisztában voltam, hogy a srácok a mai napig kitartanak a thrash metal mellett, mely stílus művelését, népszerűsítését […]
Tovább »
Az Iblis egy 2001-es csapat Lengyelországból, 2 demót követően ez az első „nagylemezük”. Az újító szándék nagyon megvan a csapatban, ezt nem is palástolják, mivel új stílusnevet is kitaláltak maguknak: nuklear rock ’n’ roll. Az ilyesmivel vannak fenntartásaim, de a marketingjük hatására mégis csak felkeltették az érdeklődésemet, bár túlzott elvárásaim nem voltak. Rendhagyó módon, visszafelé […]
Tovább »
A Velm nevű magyar formáció tavaly lépett a metál szcéna világot jelentő deszkáira. A bandát Terebesi Tibor (vokál, gitár, basszusgitár) és Tóth Gellért (gitár, dob, szintetizátor) hívta életre. A zenekar első, öt dalt felvonultató hanganyaga idén látott napvilágot Songs of Autumn címmel, mintegy 30 percnyi játékidőben. A demó egy középtempós dallal nyit, nem akarok már […]
Tovább »
Nem törvényszerűen metál (azaz: fém) lemez, legfeljebb a szó posztmodern értelmében, de szerintem mindenképp említésre méltó. A frissességét tekintve ugyan másodlagos (2009-es) anyag az elmúlt évek egyik legeredetibb poénja a magyar underground indusztriális berkeiből. Az egész a ’80-as évek végén kezdődött, amikor is (Fény)Fehér „Büdös” István és társai elindították az Ápolók nevű zenekart, amit persze […]
Tovább »
