„Családjára megindultan és szeretettel gondolt vissza. Meggyőződése, hogy el kell tűnnie, ha lehet, még határozottabb volt, mint húgáé. Az üres és békés szemlélődésnek ebben az állapotában volt már akkor is, amikor a toronyóra elütötte a hajnali hármat. A lassú derengést, amikor oldódni kezdett a sötét az ablak előtt, még megélte. Ekkor feje, már nem akaratának […]
Tovább »
A ‘forgácsos pályafutásom koncertbeszámolóilag a Pain of Salvation 2007-es koncertjével kezdődött. Azóta ez a harmadik ilyen találkozásunk volt. Ez egyfelől jó érzés, másfelől meg meglepő, hogy eltelt két év PoS buli nélkül. A turné nyitóbandájának szerepét a Beardfish nevű szintén svéd és szintén InsideOut kiadós prog rock csapat kapta. Igazság szerint rémlett, mintha valamikor már […]
Tovább »
A finn csapat – mert hogy ismét az ezer tó országa villantotta meg zenei talentumát – gyökerei egészen 1998-ba nyúlnak vissza, azonban az első saját erőből megjelentetett nagylemezig, a 2007-es The Wounded Ones-ig látens tevékenységbe merültek a srácok. Innentől azonban nem volt megállás, a rügy kibújt a földből és szárba szökkent, amelynek első virága az […]
Tovább »
„Mindannyian tudjuk, hogy egyszer meg kell halnunk, mivel azonban nem ismerjük a pontos időpontot, nem veszünk tudomást erről a tényről, és inkább mindennapi problémáinknak szenteljük magunkat. Életünk gyakorta értelmetlennek tűnik. Akik a halál küszöbén állnak, sohasem osztoznak ebben az érzésben. Bármily paradox, csak a halál bizonyossága adhatja meg az élet igazi értelmét.” /Georg Klein/ Nos, […]
Tovább »
Nagyon vártam már a CHK új sorlemezét. A kezdetektõl fogva figyelemmel kísérem a banda ténykedését, ezért is lepett meg, hogy a 2004-ben megjelent Méreg címû anyaguk után -ami szerintem az addigi legerõsebb volt mind a dalok hangzása, mind a minõsége terén- mintha az addigi lendületük hirtelen elfogyott volna. Aztán persze világossá vált, hogy a frontember […]
Tovább »
A svéd Facebreaker neve alapján egyértelmű, hogy nem hard rockban vagy heavy metálban utazik, most dobta piacra a Cyclone Empire a harmadik nagylemezüket. A tagságban volt némi változás az 1999-es alakulásuk óta, de a zenei paletta továbbra is ugyanaz maradt. Talán egyeseknek érdekesen hat majd, hogy az Edge Of Sanity-ben is egykoron aktív Roberth „Robban” […]
Tovább »
Biztos voltatok már úgy egy zenével, hogy nem a ti ízlésetek, mégis van benne valami megkapó, ami magával ragad és egész mélyre cipel. Nos, a lengyel Animations esetében éppen ez történt velem, holott hozzám nem állnak közel a progresszív zenék, hiszen alapvető problémám velük a művészkedés, melyet csak egy hajszál választ el a művészettől. Eredetileg […]
Tovább »
Ezen a kellemes őszi napon kapott el az ihlet, hogy recenzió alá vonjam azt a kiadványt, melyre felül a Csejtey, míg az alul a The Unnameable szavakat vésték. A javarészt szombathelyi zenekar 2006-ban hozta létre ezt a formációt, amelyet 2010-ig a Csejtey fivérek alkottak, majd idén következett be a személyi változás, miként Gyula és Csaba […]
Tovább »
„Az apokaliptikus jóslatok beteljesülését hiába várjuk – már beteljesültek. Ahogyan egyes teológusok szerint a teremtés napjai alatt évmilliókat kell értenünk, ugyanúgy a világvége sem egyperces kataklizma, hanem századokig tartó folyamat, amit lassúsága folytán nem érzékelünk. Beleszülettünk, természetesnek vesszük, és szorgosan dolgozunk rajta tovább. Akárcsak a spiritizmus szellemei vagy a filmipar zombijai, nem is tudunk róla, […]
Tovább »
„Két nagy európai narkotikum létezik: az alkohol és a kereszténység.” /Nietzsche/ Mivel ez nem egy konzol oldal, így természetesen mikor a General Chaos jön szóba, akkor nem a 1994-es Sega által fejlesztett videojáték lesz a téma tárgya, hanem egy új német fém torzulat. A cirkuszi borítóval és designnal megáldott csapat idén jelenteti meg a születésnapomon […]
Tovább »
