Nehéz lesz elfogulatlan kritikát írni egy olyan műfajban alkotó bandáról, aminek minden rezdülését követem egészen a Black Sabbath feltűnése óta. Ez a doom metal, méghozzá a zsigeri riffekkel, dallamokkal operáló doom metal, nem pedig a vadhajtások. A műfaj fő zászlósain kívül (Candlemass, Solitude Aeturnus) rengeteg bandával hozott már össze a sors, de sajnos kevés igazán […]
Tovább »
Mély és fájdalmas depresszióval hódít az orosz Who Dies in Siberian Slush névre hallgató formáció, amely megint csak Solitude Productions. Így tehát mondanom se kell, sem a hangzással, sem pedig a külsőségekkel nincsen gond, sőt! – csodálatosak ezek a szürke, fekete és fehér homogén nyomatok a matt papíron – s éppen ezek a színek jellemzők […]
Tovább »
A sors ismét összehozott egy eddig általam soha nem hallott zenekarral. És nem kellett sok idő ahhoz, hogy megszeressem, vele éljek, ihletet adjon, optimizmust az élethez. Számomra nagyon fontos, hogy egy albumnak legyen hangulati töltete is, ne csak zsigerből szóljon, hanem legyen benne lelki tartalom is. Az ember tudjon „utazni” a zenével, tudjon, felemelkedi a […]
Tovább »
